Társadalom- és humántudomány vásárlás

Bluetooth aktivitásmérő színes kijelzővel - kék szíj, vízálló F1C

Bluetooth aktivitásmérő színes kijelzővel - kék szíj, vízálló F1C

• Néprajz, antropológia
Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. jún. 26. – Bp., 1914. dec. 27.): természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus. Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte. Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása, aki az entomológiában adott neki első indítást. 1875-ben az MNM Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította s tíz évig szerkeszti a Természetrajzi Füzeteket. 1879–86-ban Szeged, majd Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője. 1885-ben megrendezte az országos kiállítás híressé vált halászati anyagát, 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában. Utoljára képviselőséget 1888–91-ben vállalt. Ezután írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát és érdeklődési területét kiterjesztette az ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében. Kossuth Lajost két alkalommal is meglátogatta Turinban (1887, 1892). Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. Miskolc város tanácsa a nagy tudós emlékét őrizve, 1965-ben hamvait a hámori temetőben helyezte el.

Szerző: Gegesy Ferenc Kiadó: Kalligram Könyvkiadó Oldalak száma: 376 Megjelenés: 2021. május Kötés: Keménytáblás A mai magyar társadalom ideológiai alapon (is) végletesen megosztott. A szemben álló két tábor egyaránt meg van győződve, hogy minden jó tő

Hogyan engedhetjük el a múlt sérelmeit? Hogyan bocsáthatjuk meg a korábban elkövetett hibákat? Hogyan békélhetünk meg azzal, hogy elszalasztottunk számunkra fontos lehetőségeket, mert nem mertünk élni velük? Hogyan nézhetünk szembe azzal a fájdalommal, amit eddig csendben hordoztunk magunkban? Egyáltalán honnan tudhatjuk, hogy tényleg túl vagyunk már egy olyan eseményen, ami korábban nehéz érzéseket okozott? Mindannyiunk életében lehetnek olyan elvarratlan szálak,

• Irodalomtudomány
A szerző egyetemi tanár, az MTA doktora, a magyar felvilágosodás irodalmának elismert kutatója. Új könyve hét fejezetben tárgyalja a ,,herderi jóslatként" ismert problémát. Az értelmezés a nemzetfogalom átalakulásának, az értelmiség meghatározó társadalmi és szellemi tényezővé válásának folyamatába helyeződik. Ennek keretében a monográfia alaposan elemzi Csokonai Vitéz Mihály, Ányos Pál, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Révai Miklós, Berzeviczy Gergely, Kazinczy Ferenc és Katona József kérdésre adott válaszait.

A „Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig

Az internet, az okoskészülékek és a közösségi platformok térhódítása lehetővé tette, hogy a 21. század embere digitális tartalmak befogadója és előállítója is legyen, valamint mikro- és makronarratívák segítségével szociális kapcsolódási igényét is kielégítse. Mindez megváltoztatta korunk emberének kommunikációs és tanulási szokásait is. A tudásátadás ősi, történetmesélésen alapuló formája megmaradt, ám a digitális média alkalmazásainak é

A 2020-as esztendőt a koronavírus okozta COVID-19 betegség határozta meg szerte a világban. Amíg nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás vagy gyógyszer, addig elsődlegesen a jogi szabályozás teremti meg a védekezés alapjait. Ezek a szabályok pedig, bár ideiglenesek, jelentős mértékben változtatnak a jogrendszer működésén és a szabályok tartalmán. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a járvány kezdete óta vizsgálja az ezzel összefüg

A könyv a szerző egyetemi felsővezetőként és a hazai felsőoktatási ágazat irányítására rálátó országos testületek és szakértői csoportok tagjaként szerzett gyakorlati tapasztalatain, valamint többéves kutatásán alapul. Ahogy a kutatás, a megjelentetni kívánt mű is hiánypótló a magyar tudományban és az oktatásban egyaránt. A hazai jogtudományi kutatások csak szűk körben foglalkoznak a felsőoktatási jog területével, ezek is döntően az autonómia kérd

Feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, a Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. A világon nem hallottak Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Gyümülcsoltó Boldogasszony és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról. Kálmány Lajos ezt a munkáját 1885-ben publikálta.

Mikor több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: "Doktorúr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?" - "Köztársaság - hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: - Ha sikerül megőrizniük." Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotm

Molnár Tamás (1921–2010) Katolikus filozófus, egyetemi tanár. 1945 után az Egyesült Államokba költözött. Műveit elsősorban angolul és franciául írta. Részt vett a Russel Kirk vezette amerikai konzervatív szellemi mozgalomban. Írásai 1990 után jelentek meg magyarul, amikortól részben Budapesten élt. Több magyar lap rendszeres szerzője és az MMA tagja lett. Bernard Dumont (1944–) A párizsi, vallási és politikai kérdésekkel foglalkozó Catholica című lap fősz

Az egykori állambiztonsági iratokba való betekintés kérdésköre az elmúlt másfél évtizedben heves viták tárgyát képezte, de e témakör tudományos alapú, a jogszabályi háttérre is figyelemmel levő feldolgozása hiányzott. Ezt az űrt Trócsányi Sára könyve hivatott betölteni, aki a hazai jogszabályok és joggyakorlat mellett, a külföldi szabályozási modelleket is tanulmányozva, markáns véleményt fogalmaz meg a magyar jogalkotással kapcsolatban. A könyv - mely

A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyuga

Az újhumanizmus abból indul ki, hogy jelenleg még értelmezni sem tudjuk, mi a baj, mert az eszközök, amelyekkel megkíséreljük, menthetetlenül elavultak. Először meg kell határozni, mit akarunk képviselni. Jelen esetben ez a dehumanizációs katasztrófa megfékezése és az emberi faj önbecsülésének visszaadása, ami véleményünk szerint egyben fennmaradásunk záloga is. Ezután arra kell választ adni, mi az a törésvonal, amely elválaszt bennünket másoktól. Jelen eset

"A váron belül élő gyermekek osztályhelyzete megegyezik, azaz pontosan tudni, mekkora a minimális vagyona azoknak, akik a kapun belülre kerülhetnek. Innen jó eséllyel csak védett járművekkel (iskolabusz, szülői autó) mehetnek iskolába a gyerekek, akik, mivel magánintézménybe járnak, ott sem találkoznak radikálisan eltérő társadalmi helyzetből érkező, éppen ezért sokkal kevesebb kulturális tőkéből élő gyerekkel, tökéletesen homogén környezet jön létre a

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A napjainkban kibontakozó klímaválság és energiakrízis egyértelművé tette, hogy a fenntartható társadalmi működésmódok kialakítása jelenleg az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás. Ebben az átalakulási folyamatban minden társadalmi rendszernek fontos szerepe van. De hogyan segítheti a társadalmak átalakulását az iskolarendszer, melynek elsődleges feladata nem a társadalom átalakítása, hanem éppen a múltban kialakult társadalmi normák és ismeretek á

Nyugat-Európában két pólus között zajlik az iszlámról és a muszlim kisebbségről folyó vita. Az egyik úgy véli, hogy „annak számára, aki ragaszkodik a toleranciához, nem érhet véget a türelem, ha valaki más nem akar toleráns lenni” (Thomas Steinfeld). A másik szerint „olyan emberekkel és kultúrákkal szemben, amelyeket áthatott felsőbbrendűségük tudata, a tolerancia útmutató az öngyilkossághoz” (Henryk M. Broder). A könyv a tárgyszerű beszéd keskeny m