Társadalom- és humántudomány vásárlás

Hankó Vilmos "Székelyföld" c. könyve (1896) a korabeli magyar könyvnyomtatás egyik remeke volt. A 350 oldalas mű előszava a következőket írja: "Az első ilyen irányti lépést a Székelyföld megismertetésére az Erdély részi Kárpát-Egyesület tette, midőn elhatározta, hogy a Millennium emlékére "Székelyföld" cím alatt díszmunkát ad ki, melyben a Székelyföldet bemutatja szóban és képekben a magyar közönségnek. A munka megírásával Hankó Vilmos doktort, az egy

Nagyívű esszéjében a szerző sorra veszi, hogy mely történelmi mulasztások és baklövések vezettek oda, hogy Európa egyik kimagasló kultúrnemzete két világháború kirobbantója lett. A leegyszerűsítő magyarázatokat cáfolva írja le a fasizmus és a hitlerizmus létrejöttének okait, ennek kapcsán ismerteti a demokráciákat mindenkor – tehát napjainkban is – fenyegető veszélyeket. 1) A hisztérikus közösségekben mind erősebb lesz a hamis önértékelésre való

Nem csupán a múltidézés, hanem az újrakezdés szándéka is munkált e kötet szerzőiben. Ugyanis a hajdani népi, majd az örökébe lépő népi-nemzeti mozgalom a rendszerváltást követően kimerült, s nem csupán a jelen magyar valósággal, hanem önnön múltjával való kapcsolatát is elvesztette. Előbb csupán megritkult a hajdani bőséges forrás vize, majd immár visszavonhatatlanul eliszaposodott. A népi mozgalom hajdan fiatal értelmiségiek és parasztifjak duzzadó ár

Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvon

A Fóbiák és mániák könyve 99 rögeszme izgalmas összefoglalója, amelyek végigkísérik az emberiség történetét, a ritkán előfordulóktól a megszokottakig, az ablutofóbiától (a mosakodás réme) a szillogománián (a felhalmozási kényszere) át a zoofóbiáig (az állatoktól való félelem). A fóbiák és mániák mélyen személyes tapasztalatok, korunk leggyakoribb szorongásos zavarai közé tartoznak, de egyben közös múltunkra is utalnak. A tényirodalmi munkáiért

Cseporán Zsolt könyve egy, a magyar alkotmányjogban eddig fájóan elhanyagolt téma tárgyalását kívánja megalapozni, úttörő szerepet vállal és érdemi vitára serkent. Hiszen jogász számára mi is lehetne vakmerőbb, akár a kudarc veszélyét is büszkén vállaló cselekedet, mint a szigorú szabályok, doktrínák, gúzsba kötő hagyományok által meghatározott jog világán belül a művészet definiálásáról, szabályozásáról, védelméről gondolkodni? Tudjuk, a jo

A XX. század elején a válság kiemelt témája az európai gondolkodásnak. Jelen tanulmány a magyar kríziskánon megalkotásához számos szerző és mű bemutatásával járul hozzá, valamint igyekszik megteremteni a további kutatás feltételeit. A Kierkegaard, Nietzsche és Spengler hazai befogadásának tematikus vizsgálata során alkalmazott szempontrendszer megkönnyítheti a válságkoncepciókat tartalmazó munkák körének további bővítését. A dolgozat második felében k

Áruld el, hol laksz, megmondom, ki vagy! Hogyan találtak el úti céljukhoz az ókori rómaiak? Miért próbálták meg tömegesen eltüntetni a frissen kifestett házszámokat Mária Terézia idején a Habsburg Birodalom polgárai? Hogyan kísértenek a nácik a mai napig Németország közterein, és mi a közös az USA számos Martin Luther King Jr. utcájának sorsában? Hogyan tájékozódnak Japánban, ahol az utcák többségének a mai napig nincs se neve, se száma? A mindennapokban a

Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Ekötet tanulmányait az utolsó években írtam, részint a magam kezdeményezésére, részint felkérésre, és csak olyan műveket taglalok, amelyeket különös tetszéssel és elmélyültséggel olvastam s esetleg olvasok újra, tanúságul arra is, hogy öreg korában az ember a saját nemzedékét érti meg a legjobban. Sorozatukban, úgy vélem, jól felismerhető egy sajátos poétikai eszmény. Azt persze nem tudom eldönteni, hogy valóban a nemzedékem néhány vitathatatlan jelent

Nyermeghi Barna Ferdinánd (Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.) magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ősműveltség, a pogány hagyományok és az ősvallás kutatója. 1881-ben tette közzé a magyar ősvallással kapcsolatos két tanulmányát, mely a mai napig az érdeklődés középpontjában áll. A szerző nem csak néprajzi, vallástörténeti, hanem jelentős kultúrtörténeti kutatást is végzett a téma felderítéséhez.

Az interjú: kérdezz-felelek, egy kérdés, egy válasz, szabályosan halad előre. A beszélgetés csapongóbb, olykor nem kérdezek, hanem közbeszúrok, állítok valamit, sőt olykor a beszélgetőtárs visszakérdez és én próbálok felelni, néha csak csodálkozó (meglepett, értetlen, kíváncsi, dühös) arccal nézünk egymásra - ezt aztán nem is annyira megírni kell, mint inkább lekottázni. Ha jutott nekem is valami apai felmenőim zenei tehetségéből, akkor az itt - és, sa

A mindennapi élet nagy átalakuláson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Miközben a korábbi idők embereit javarészt a szemtől szembeni kommunikációk formálták, addig mi egyre inkább igénybe vesszük az olyan médiumokat, technikai eszközöket és platformokat információszerzésre és kapcsolattartásra, mint az okostelefonok, a számítógépek, a közösségi média, az online hírportálok vagy az üzenetküldő szolgáltatások. A jelen életvilága mediatizálódik, s e

""""Az utópisztikus államban egy embertípust egész bizonyosan halálra ítélnének, mégpedig az utópistát"""" - írta a szociológus, filozófus és történész Hans Freyer (1887-1969), a 20. század egyik legnagyobb hatású német gondolkodója. Jelen könyve Platóntól egészen H. G. Wellsig követi nyomon az utópisztikus gondolkodás történetét, tömör, de egyben élvezetes stílusban. Freyer fordulatos szellemi pályát futott be, amibe ugyanúgy beletartozott az """"új embe

• Pszichológia
A pszichoanalitikus elméletben fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy a lelki folyamatok lefolyását az örömelv (Lustprinzip) önműködően szabályozza, s úgy hisszük, hogy ez a lefolyás mindenkor kínos feszültség következtében indul meg, és oly irányban halad tova, hogy végeredményében ennek a feszültségnek a csökkentésével, tehát a kín elkerülésével vagy az öröm előidézésével essék össze.

A kötet a magyar neveléstudomány és a filozófia kölcsönviszonyát mutatja be a 19. század elejétől a 20. század második feléig. A tanulmányok egy része szélesebb történeti kontextusba helyezi e kérdést, elsősorban a német pedagógiai és filozófiai gondolkodáshoz fűződő gazdag kapcsolatok kerülnek bemutatásra. A 20. század közepéig a magyar neveléstudomány kiválóságai egyúttal képzett filozófusok is voltak, a kötet tanulmányai Schneller István, Tankó B

Michael J. Oakeshott (1901– 1990) 20. század legjelentősebb brit konzervatív politikafilozófusa. A cambridge-i Gonville and Caius College diákja, majd tagja volt. A háború idején a katonai hírszerzésben kamatoztatta némettudását. 1950-ben

Idő és folytonosság – A tapasztalatfolyam fenomenológiája „Életünk talán legfontosabb kérdése, hogy miként kezdődött, és hogyan lesz vége. A kérdés akkor sem kevésbé rejtélyes és fontos, ha magára a tapasztalatfolyamra vonatkoztatjuk, melyben saját éle

Nógrádi György, az ismert biztonság- és védelempolitikai szakértő – a 40 év alatt a Föld körül, a Szerencsénk volt, túléltük, a Városligettől Zanzibárig és az Érdemes érdekes korban élni című sikerkönyvek szerzője – legújabb művében tovább sorolja azokat