Társadalom- és humántudomány vásárlás

• Kultúr- és művelődéstörténet
Ez a könyv a magyar és egy látszólag távoli kultúra, a bengáli találkozását vizsgálja. A bengáli a világ egyik legnagyobb nyelve. Beszélői a világ egyik leginkább irodalomszerető népét alkotják, amelynek életét mélyen átjárja a helyi irodalom szeretete. Azé az irodalomé, mely a magyarok számára sokáig egyetlen jelzés volt arra, hogy az indiai szubkontinens nemcsak hatalmas ősi, hanem gazdag élő kultúrával is rendelkezik. A kötet a bengáli kultúra viszonylatában részletesen megvizsgálja, hogy milyen volt a magyarság India-képe, és hogy az lényegileg különbözött-e Nyugat- és Közép-Európa elképzelésitől. Hogyan tekintettek vezető gondolkodóink a bengáli irodalomra, és mi mindent mutatott be Bengálból a ma már ismeretlen nevű fordítók és újságírók sokasága? Milyen volt e kulturális találkozás másik oldala: mire volt fogékony a bengáli nyelvű közönség a magyar kultúrából? Az első ismert utazó, Kőrösi Csoma Sándor óta közvetlen ismeretekkel is rendelkezünk egymásról, és számos magyar fordult meg az India szellemi központjának számító Bengálban, a bengáliak pedig többek között írtak Jókairól, Kossuthról, Vámbéry Árminról, és nyelvükre fordítottak számos magyar írót és költőt. A könyv részletesen feltérképezi, hogyan ismertük meg Rabíndranáth Tagore mindenek fölé tornyosuló alakját, milyen megközelítésekben fordítottuk magyarra verseit, és milyen drámai fordulatokon ment keresztül Trianon után és a Rákosi-korban a magyar Tagore-kép. A gazdag függelék közreadja az egymásról szóló legfontosabb irodalmi dokumentumokat is. Bár a két távoli kultúra viszonyát gyakran önmagunk valamelyik oldalának a hiányosan ismert másikra vetítéséből adódó félreértések uralták, minden tévedés ellenére párbeszéd alakult ki közöttük, melyet a magunk és egymás őszintébb megismerésének vágya éltetett. A szerző az Oxfordi Egyetem Keleti Karának tanára.

• Politológia
Magyarország külföldi megítélése ellentmondásos. Politikai hovatartozástól és vérmérséklettől függően egymást kizáró értékelések befolyásolják a szereplőket és az eseményeket. Az Európai Parlamentben működő szocialista, liberális és zöld frakció tagjai szerint a nacionalista, populista Orbán-kormány felszámolta a demokráciát, és nekilátott a jogállam lebontásának is. Mások viszont azt hangoztatják, hogy az Orbán-kormány innovatív gazdaságpolitikája és tradicionális társadalompolitikája az adott helyzetre adott egyetlen lehetséges jó válasz. Milyen valójában az Orbán-kormány, és mi késztetheti a nyugati politikusok egy részét a negatív ítéletek megfogalmazására?

• Kultúr- és művelődéstörténet
A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyelettel emlékezünk meg azokról, kik e művet Isten dicsőségére létrehozták. Itt e templom Hunyadi-címeres emlékeit ismertetjük és pedig a katedrával szemben levő színezett, kő, genealógiai címert és a déli bejárat feletti Mária freskó két festett címerét, a Mátyás-kori országcímert és Beatrix királyné címerét.

• Szociológia

• Kultúr- és művelődéstörténet

A humánetológus szemével

• Politológia

Fél éve jelent meg Hunyady György Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című nagyszabású monográfiája, amelyben egy több éven át tartó, reprezentatív mintákon végzett kutatássorozat eredményeit foglalja össze a történeti gondolkodó értelmezési sza

Az egyedülálló szakkönyv térképek, ábrák, statisztikák segítségével mutatja be az Európai Unió és Magyarország idegenforgalmi helyzetét, tendenciáit. Összeállításában több kiváló szakértőn túl főként a Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszékének munkatársa

Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült

Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyobb része földrajzilag két területhez kapcsolódik. Az egyik a Szamoshát és környéke, a másik a moldvai csángók települései. Az 1919 - 1921 közötti időszak, a kisebbségi lét megbénítja a tudóst, semmit ne

Bestseller azoknak, akik hatalmat akarnak szerezni, megfigyelik a hatalmat vagy fel akarják magukat vértezni a hatalom ellen... Amorális, dörzsölt, kíméletlen és tanulságos mű, amely a hatalom történetének háromezer évét sűríti negyvennyolc, részletesen k

„A fontos történeteket csak akkor látjuk fontosnak, ha érthetőek számunkra, és csak akkor lesznek érthetőek, ha felismerjük a mögöttük álló jelenségeket.” Sofi Oksanen esszéjében fontos történetek olvashatók, bűn elhallgatni őket, beszélni kell róluk. A

Az élet rettenetesen veszélyes. Minden pillanatért, amit megélünk, hálát kell adnunk. Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munká

Ez a könyv arról szól, hogyan kommunikálnak egymással egy többnyelvű magyarországi település lakosai, és ennek milyen hatása van nyelvtudásukra, a nyelvekről való gondolkodásukra, egymáshoz fűződő...

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző a magyar ornamentika kutatásának igazi szakértője. A díszítőművészetünk ere...

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetü...

Az ornamentum a természet utánzása következtében az állat- vagy növényvilágból kapja elemeit, melyeknek néha alig felismerhető alakzatai képezik elsősorban az ornamentika anyagát, az ornamentum elő...

Vajon mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás? Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressü