Történelmi Regény

"A történelmi regény műfajának egyik nagy klasszikusa, a tények és a képzelet ötvözete briliáns kivitelezésben." - The New York Times A római császárkori történetírók munkái rendkívül gazdag forrásanyagot mentettek át korunk számára. Robert Graves, a világhírű szerző erre az anyagra, de különösen Suetonius könyvére támaszkodva írta meg e rendkívül érdekes és sok esetben még párbeszédeiben is történelmi hitelességű művet. Az Én, Claudius önéletr Az ismert angol író-költő, a klasszikus ókor szerelmese 1934-ben írta Én, Claudius című regényét. Azóta világszerte nemzedékek tanulták belőle a római történelmet. Graves egy tudós alaposságával jegyzetelte ki a római történetírók - elsősorban a császár-életrajzíró Suetonius - munkáit, és hiteles források felhasználásával írta meg Claudius császár történelmi hitelességű, fiktív önéletrajzát. Ha a korabeli (a Kr. u. első században járunk) világ urait, akiknek hatalmához foghatót a modern korban nemigen találunk, elmeháborodott gyilkosoknak nevezzük, nem járunk messze a forrásainkból megismert igazságtól. Ezek között cseperedett fel e szövevényes dinasztia sarja, a bicegősre-dadogósra sikeredett Claudius, akire balszerencséje jóvoltából kevés figyelem esett az intrikákkal és véres bűnökkel átjárt udvarban. Élete első ötven évében így viszonylag nyugodtan elmélyülhetett a tudományokban, észrevétlenül figyelhette meg és jegyezhette fel környezete (rém)tetteit és ritka mulatságos pillanatait. Graves-Claudius nagyszerű elbeszélő, a könyv lebilincselő - még jó, hogy megvan a folytatás: a váratlanul császárrá lett Claudius történetét a Claudius, az Isten- oldalain kísérhetjük tovább.

z olasz írópáros korábbi kötetéből megismert Sala, Leonardo fogadott fia újabb veszedelmes kalandokba keveredik. Bár az előző regény cselekményéhez képest eltelt néhány esztendő, az idő cseppet sem változtatott sem szokásain, sem gondolkodásmódján, sem nyelvezetén és jóllehet feljegyzéseit római viselt dolgairól ezúttal nem önszántából, hanem az akasztófa árnyékából írogatja, Sala megmaradt a régi, szabad szájú, keresetlen stílusú reneszánsz fenegye Az olasz írópáros korábbi kötetéből megismert Salaì, Leonardo fogadott fia újabb veszedelmes kalandokba keveredik. Bár az előző regény cselekményéhez képest eltelt néhány esztendő, az idő cseppet sem változtatott sem szokásain, sem gondolkodásmódján, sem nyelvezetén és jóllehet feljegyzéseit római viselt dolgairól ezúttal nem önszántából, hanem az akasztófa árnyékából írogatja, Salaì megmaradt a régi, szabad szájú, keresetlen stílusú reneszánsz fenegyereknek. Beszámolóiban, melyeket bőrét mentendő, kénytelen-kelletlen elvállalt, Amerika felfedezéséről tudat a bírákkal elképesztő híreket. A legszolidabb állítása szerint sincs Kolumbusz Kristófnak sok köze a világraszóló eseményhez, és mivel Salaì ezúttal sem fukarkodik a szövevényes összeesküvés elméletekkel, utolérhetetlen stílusában meghökkentő teóriákat hoz az olvasó tudomására is. A történelem sötét zugait kutató szerzők ezúttal sem okoznak csalódást a historikus rejtélyek kedvelőinek.

Miután Mária Terézia királyné gyanús körülmények között elhalálozik, az ifjú Charlotte-nak nyoma vész. Legutoljára akkor látták, amikor szemmel láthatóan zaklatott állapotban követte a királyt a dolgozószobájába, s azóta senki sem hallott felőle. Mindeközben az udvart lefoglalja a gyász és a temetés, így a többség meg is feledkezik róla. Vannak azonban néhányan akiket nem hagy nyugodni ez a különös helyzet: Montespan márkiné Lajos egykori kegyencnő?je k Miután Mária Terézia királyné gyanús körülmények között elhalálozik, az ifjú Charlotte-nak nyoma vész. Legutoljára akkor látták, amikor szemmel láthatóan zaklatott állapotban követte a királyt a dolgozószobájába, s azóta senki sem hallott felőle. Mindeközben az udvart lefoglalja a gyász és a temetés, így a többség meg is feledkezik róla. Vannak azonban néhányan, akiket nem hagy nyugodni ez a különös helyzet: Montespan márkiné, Lajos egykori kegyencnője kedveli Charlotte-ot, és ezért úgy dönt, értesíti a rendőrség főparancsnokát. Ám amikor a fiatal nő váratlanul előkerül, csak árnyéka önmagának. Hogy mi történt vele távollétének hosszú hónapjai alatt? Erre próbál fényt deríteni a rendőrfőnökön kívül Charlotte kuzinja, az éles eszű Léonie kisasszony, valamint a fiatal rendőrtiszt, Alban Delalande, aki halálosan szerelmes belé… A sorozat második s egyben befejező kötetében véget érnek Charlotte de Fontenac viszontagságai a Napkirály udvarában, ahol ármánykodás, rivalizálás, szerelem és gyűlölet uralkodik. Juliette Benzoni ismét remekel: a végsőkig képes feszültség alatt tartani olvasóit.

Róma, az 1500-as évek elején járunk. A pápai trónon egy kicsapongásairól hírhedett Borgia ül, a hívők forronganak, a nyüzsgő város tolvajok, orgyilkosok, spionok és különös módon megannyi német atyafi menedéke is, akik befészkelték magukat a pápai udvarba.  Ebben a veszedelmes világban egy feltűnően szép arcú  és eleven eszű toszkán siheder napról napra leveleket körmöl: beszámolóinak tárgya nem más, mint nevelőatyja, Lionardó a piktor. De csakugyan tu Róma, az 1500-as évek elején járunk. A pápai trónon egy kicsapongásairól hírhedett Borgia ül, a hívők forronganak, a nyüzsgő város tolvajok, orgyilkosok, spionok és különös módon megannyi német atyafi menedéke is, akik befészkelték magukat a pápai udvarba. Ebben a veszedelmes világban egy feltűnően szép arcú és eleven eszű toszkán siheder napról napra leveleket körmöl: beszámolóinak tárgya nem más, mint nevelőatyja, Lionardó a piktor. De csakugyan tudunk-e mindent a reneszánsz utolérhetetlen lángelméjéről, hiszen a könyv lapjain egy találmányaival folyton kudarcot valló, éhenkórász, ám nagyképű és aggályos öregember viszontagságairól olvashatunk. Leonardo nevelt fiáról, Salairól már korábban is szóltak hírek, de írásai eddig még nem bukkantak elő. Az ismert olasz íróházaspár, akiknek eddig minden műve szenzáció volt, nem kevesebbre vállalkozott, minthogy megismertessen minket a Salai tollából származó, titokzatos megbízóhoz szóló levélköteggel...

Mi köze lehetne Ferenc József császár fiának, az Osztrák-Magyar Monarchia koronahercegének egy olyan leányhoz, akinek nemesi rangja nem elég magas ahhoz, hogy a Hofburgban fogadják? Mégis: Mary és Rudolf szenvedélyesen egymásba szerettek. Mary csak 16 éves volt, szinte gyereklány. Titokban tartott szerelmük tragédiába torkollott az 1889. január 29-én, a mayerlingi vadászkastélyban eldördülő lövésekkel. Az író a maga lendületes tehetségével rekonstruálta Mary Vet

A firenzei lány az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel.Lorenzo Medici Firenzéjében megnyílnak előttünk a paloták kapui s a történelemből jól ismert személyiségek tűnnek fel. Mindezek gyújtópontjában egy fiatal lány Fiora áll kinek kalandos életén keresztül érzékelhetjük a kor utánozhatatlan hangulatát. A firenzei lány az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel. Lorenzo Medici Firenzéjében megnyílnak előttünk a paloták kapui, s a történelemből jól ismert személyiségek tűnnek fel. Mindezek gyújtópontjában egy fiatal lány, Fiora áll, kinek kalandos életén keresztül érzékelhetjük a kor utánozhatatlan hangulatát.

Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa kiadó dokumentumai között rábukkant a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben leg A Budapesten született, de angol íróként világhírűvé vált Arthur Koestler (1905-1983) leghíresebb műve a Sötétség délben, amely az elsők között, s talán a leghatásosabban mondta el az igazságot a harmincas évek Szovjetuniójának koncepciós pereiről. Nyikolaj Szalmanovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik vezetőgárda tagja volt. Magánélete feloldódott a párt szolgálatában; nem ismert magasztosabbat, mint a célt, amelyet együtt kívántak megvalósítani. Ennek érdekében tudott kegyetlen és igazságtalan is lenni; de ellen tudott állni a fasiszta börtönök minden kínzásának, kényszerének is. A regény annak a rejtélynek az írói megoldása: hogyan lehetséges, hogy ezek az emberek, az ilyen emberek végül is nyilvános tárgyaláson mindent vállaltak, a legabszurdabb vádakat is, s az ügyésszel versengve mocskolták be magukat a kortársak káprázó szeme előtt?

Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a háború miatt rövidített 1943–44-es tanévben. Az érettségi tablón még nem viseltek sárga csillagot. Tizennyolc évesen kapták a behívót munkaszolgálatba, még nem volt idejük kamaszból felnőtté válni. Addigra megtanulták, amit az iskolai oktatás megkövetelt tőlük, matematikát, fizikát, kémiát, latint, németet, de fogalmuk sem volt arról, mi zajlik körülöttük a v Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a német megszállás miatt rövidített 1943­-44-es tanévben. Tizennyolc évesen kapták a behívót munkaszolgálatba, még nem volt idejük kamaszból felnőtté válni. Addigra megtanulták, amit az iskolai oktatás megkövetelt tőlük, matematikát, fizikát, kémiát, latint, németet, de mint a legtöbb embernek Magyarországon, nekik sem volt fogalmuk arról, mi zajlik körülöttük a valódi világban. Pedig az érettségit követő esztendő még a zaklatott huszadik századnak is legrémségesebb éve volt. A rémségekből két hősünknek is kijutott. Munkatáborok, erőltetett menetek, fogság, hadbíróság! Ez az írás mégsem csak arról szól, milyen kalandosnak is nevezhető módon élte túl a nevezetes “szökőévet a két barát ­egyikük maga a szerző. Hiteles krónika ez a háború végéről, a magyar holokausztról, a jókról, rosszakról, közömbösökről és a mindenen túljuttató derűs életerőről. A szerző több mint fél évszázada távol él Magyarországtól, elismert nevet szerzett a tudományos életben, de ezzel az életrajzi regénnyel még tartozott önmagának, barátainak, a kortársaknak és a fiatalabb generációk sorának.

Ezernégyszáznegyvenkettő. A Vaskapunál vívott ütközet és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, egy ideig nem kell tartaniuk a török fenyegetéstől, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe a trónk Ezernégyszáznegyvenkettő. A Vaskapunál vívott ütközet és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, egy ideig nem kell tartaniuk a török fenyegetéstől, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék a határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre. A nagy sikerű történelmi regénysorozat hatodik kötetében Bán Mór eleven eszközökkel kelti életre Hunyadi János legnevezetesebb csatáit, hadjáratait. Az olvasó szinte ott érezheti magát a legendás vezér közvetlen közelében, a harci szekereken, az ellenséges ágyútűzben, a vakmerő lovasrohamokban éppúgy, a királyi udvar intrikákkal teli termeiben, hálószobáiban, Buda, Pozsony, Hunyad és Konstantinápoly utcáin, terein.

Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba... De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki a Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen. Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

A játékosok nemesi házakat irányítanak az Ankist Királyságban. Minden körben húztok egy kártyát a dilemma­pakliból, majd megismeritek a lassan kibontakozó történet egy újabb elemét. A kártyák mindegyike egy problémával szembesíti a Tanács tagjait, melyet meg kell oldaniuk a király nevében. Mivel a király belső körének tagjai vagytok, így a döntésetek meghatározza majd, milyen irányt vesz a történet menete és mi lesz a királyság sorsa. Minden esemény csak VANNAK LEGENDÁK, AMELYEKET VÉRREL ÍRTAKSpartacusnak, a gladiátornak, Capua újdonsült bajnokának ezúttal egy temetésen kell harci erényeit megcsillogtatnia – egy vagyonos ember ravatalánál, akit a saját rabszolgái gyilkoltak meg brutális módon. Spartacus becsvágyó gazdája, Quintus Batiatus azonban gladiátorai felvonultatásánál többre vágyik: a lehetőséget megragadva az elhunyt birtokát is szeretné megkaparintani.Az amphiteatrumban a vér és a halál jelenti a legfőbb látványosságot.Akadnak azonban csaták, amelyeket nem az aréna homokján vívnak…Regényünk, amely a roppant nagy sikernek örvendő Spartacus filmsorozathoz kapcsolódik, az ott felvonultatott szereplők részvételével, a sorozatban megismert környezetben játszódik. A könyv eseményei a Spartacus: Vér és homok epizódjaiban ábrázoltak után történnek, így még mélyebb bepillantást kínálnak az aréna vérrel, szexualitással és intrikával teli könyörtelen, öldöklő világába.

A Fiora és a francia király a négy kötetből álló regényciklus utolsó kötete: A Firenzei lány, A Vörös liliom és a Fiora és a pápa folytatása.A Firenzét sújtó tragédia után a sors Fiorát Lorenzo Medici karjaiba sodorja ahol visszanyeri életkedvét és hitét. Azt tervezi hogy elhozatja fiát Franciaországból. Még nem tudja hogy e vállalkozás élete egyik legnehezebb próbatétele lesz s azt sem hogy sorsdöntő fordulat előtt áll... A Firenzét sújtó tragédia után a sors Fiorát Lorenzo Medici karjaiba sodorja, ahol visszanyeri életkedvét és hitét. Azt tervezi, hogy elhozatja fiát Franciaországból. Még nem tudja, hogy e vállalkozás élete egyik legnehezebb próbatétele lesz, s azt sem, hogy sorsdöntő fordulat előtt áll...

A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel.Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténet Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tettéig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. Rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be az író. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. Hiszen az egri vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. A félelmetes török túlerővel szemben csodának tetszik a győzelem. De a történelem valósága volt ez a csoda, melyet valóságos férfiak és nők - vagyis hősként viselkedő emberek értek el. Kaiser László

Valamikor az 1220-as évek elején Ákos nembéli Ákos, a nagyravágyó, de gyermektelen nagyúr maga mellé veszi fattyát, a még csecsemő Ernyét. A fiút előbb apja és Pietro nevű szolgája neveli, majd az öregedő II. András király kedvelt apródja, később a királyi testőrség tagja lesz. 1241-ben már egy testőrszázad parancsnokaként veszi fel a küzdelmet a mongol áradattal és menti ki IV. Bélát a muhi vérfürdőből. Súlyos sebeiből felépülve újra fegyvereseket g

A Fiora és a pápa A firenzei lány és a Vörös liliom regényciklus folytatása.Az előző kötetek a reneszánsz Itáliába Firenzébe valamint XI. Lajos és Burgundiai Merész Károly udvarába kalauzolják az olvasót. Most a kalandok végtelen sora Fiorát Rómába IV. Sixtus pápa udvarába vezeti ahol túszként akarják felhasználni. Nemcsak az Angyalvár börtönét ismerheti meg hanem az erkölcstelen Borgia bíboros palotáját is...Természetesen most is a történelemből jól i Juliette Benzoni könyvei magyar nyelven is! ( A firenzei lány folytatása 3. kötet) A Fiora és a pápa A firenzei lány és a Vörös liliom regényciklus folytatása. Az előző kötetek a reneszánsz Itáliába, Firenzébe, valamint XI. Lajos és Burgundiai Merész Károly udvarába kalauzolják az olvasót. Most a kalandok végtelen sora Fiorát Rómába, IV. Sixtus pápa udvarába vezetik, ahol túszként akarják felhasználni. Nemcsak az Angyalvár börtönét ismerheti meg, hanem az erkölcstelen Borgia bíboros palotáját is… Természetesen most is, a történelemből jól ismert személyiségek, ellenségek és barátok, szerelmesek és árulók bonyolítják tovább azt a megunhatatlan történetet, melyet az írónő kötetről kötetre fűz tovább.

VIII. Henrik annak köszönheti, hogy királlyá koronázták, hogy bátyja, Artúr herceg, a trónörökös 15 éves korában meghalt. Viharos uralkodása 38 évig tartott, hatszor nősu¨lt, számtalan botrányban és győztes, majd vesztes csatában volt része. Olyan energik Az utódok képzeletét VIII. Henrik színes egyénisége (szenvedélyes szerencsejátékos, nagyevő és nagyivó szoknyavadász, sportember), valamint két kivégzett felesége ragadja meg. Henrik a rózsák háborúja, a trónviszályok évtizedei után az első, békés úton hatalomra került király volt, akit szinte megszállottan foglalkoztatott a dinasztia-alapítás gondolata.Kötetünk a romlatlan gyermek és a nagyravágyó ifjú Henriket is bemutatja, aki még nem szenvedett a későbbi démonaitól.

Ceony Twill súlyos titkot őriz, amit még tanárával, Emery Thane-nel sem mer megosztani. Miközben olyan kísérleteket végez, amelyeket korábban egy mágus sem tartott lehetségesnek, készül a végső vizsgájára is.Emery Thane, hogy a részrehajlás látszatát is elkerülje, régi riválisához küldi Ceonyt, hogy ott készüljön fel a sorsdöntő vizsgára, ám a lány nem tudja teljes mértékben a tanulásnak szentelni idejét, múltjából ugyanis felbukkan egy gyilkos bűnöző

"Szerelmi bánatra szerelem kell, de nem ám olyan álmodozó, képzelődő, sóhajtozó. Oda csata kell, s győzelem. Nagy győzelem, ami gyógyír tud lenni a sértett büszkeségre."1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családjának és kötelességeinek tiszteletére nevelték. Engedelmes araként, vagy lázadó özvegyként teljesíti-e be sorsát?Hogyan boldogul a három részre szakadt ország politikai játszm Szerelmi bánatra szerelem kell, de nem ám olyan álmodozó, képzelődő, sóhajtozó. Oda csata kell, s győzelem. Nagy győzelem, ami gyógyír tud lenni a sértett büszkeségre. 1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családjának és kötelességeinek tiszteletére nevelték. Engedelmes araként, vagy lázadó özvegyként teljesíti-e be sorsát? Hogyan boldogul a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelmével, érdekeikkel és kapzsiságukkal harcolva? Szerelmes fiatalasszony vagy “ördög, gyilkos kurva” ahogy az új fejedelem nevezi? A 17. eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek és emberek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodálatos jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttogtak. Ugron Zsolna első történelmi regényében a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, ahol az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

A vörös liliom A firenzei lány regényciklus folytatása.Míg az előző kötet az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel s Lorenzo Medici Firenzéjében nyílnak meg előttünk a paloták kapui most Franciaországban kalandozhatunk. Fiorának el kell hagynia hazáját útja XI. Lajos udvarába vezet. Ám itt sem nyugodhat a király fontos küldetést bíz rá s az ellenséges sereghez Burgundiai Merész Károlyhoz küldi... Természetesen a már jól ismert benzonis fordulatokban itt sin ( A firenzei lány folytatása ) A vörös liliom A firenzei lány regényciklus folytatása. Míg az előző kötet az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel, s Lorenzo Medici Firenzéjében nyílnak meg előttünk a paloták kapui, most Franciaországban kalandozhatunk. Fiorának el kell hagynia hazáját, s útja XI. Lajos udvarába vezet. Ám itt sem nyugodhat, a király fontos küldetést bíz rá, s az ellenséges sereghez, Burgundiai Merész Károlyhoz küldi… Természetesen, a már jól ismert benzonis fordulatokban itt sincs hiány: kalandok végtelen sora követi a hősnőt azon az úton, ahol a történelemből jól ismert személyiségek veszik körül.

Nyelv: , Kötés: , Oldalszám: 496, Kiadó: Cornerstone, Autor: Robert Harris, ISBN-13: 9780099527664, Kiadás éve: 2009 Amikor Tiro, az egyik római senator bizalmi embere egy hideg novemberi napon ajtót nyit egy halálra rémült idegennek, olyan eseményeket indít el, melyek végül a történelem egyik legnevezetesebb bírósági tárgyalásának, egy tárgyalóteremben játszódó izgalmas drámának a főszereplőjévé teszik gazdáját. A váratlan látogató szicíliai, s kiderül róla, hogy a szigetet kormányzó korrupt római helytartó, Verres önkényének lett áldozata. Tiro gazdája, az a bizonyos római senator nem más, mint Marcus Tullius Cicero, a fiatal jogász és a kiemelkedően tehetséges szónok, akit az isten is arra teremtett, hogy megragadja a legfőbb hatalmat, az imperiumot. Így kezdődik Robert Harris legújabb és legjobbnak tartott regénye. A pergő cselekményű és egyfolytában izgalmas történetet és a szereplőket Tiro szemével látjuk, és az ő fülével halljuk. Ő vezeti be az olvasót a római politika erőszakkal és árulással megvert világába, tőle tudjuk, mit jelent az, ha egy jóravaló, könyörületes, mindazonáltal eszes és sebezhető férfi mindenképpen érvényesülni akar, a hatalom csúcsára tör.