Történelmi Regény

- Elveszett kincsről beszél? - kérdeztem._x000D_ - Elveszett tudásról._x000D_ Amit Birkás mondott, és ahogy mondta, megpendített bennem valamit. Figyelmeztetően megérintettem Réka kezét. Úgy éreztem, érdemes a gondolatba belekapaszkodni._x000D_ - És ez a

A biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal é

Maurice Druon Zeusz emlékiratai antik (Auktor Könyvkiadó), é.n. 268 o., kemény kötés, jó állapotú 840.- „Boldog párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet "Boldog párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül."

Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá!, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Anne-Laure de Pontallecnek nyoma veszett a forradalom forgatagában. Sokan halottnak hiszik, de valójában Laura Adams néven Londonba készül, hogy csatlakozzon Batz báróhoz, akivel együtt akarja folytatni a küzdelmet a francia királyi család megmentéséé Anne-Laure de Pontallecnek nyoma veszett a forradalom forgatagában. Sokan halottnak hiszik, de, valójában Laura Adams néven Londonba készül, hogy csatlakozzon Batz báróhoz, akivel együtt akarja folytatni a küzdelmet a francia királyi család megmentésére. Ám amikor Batz az angol fővárosba érkezik, hiába várja Laurát, arról pedig mit sem tud, hogy a fiatal nő Saint-Malóba érve milyen szörnyű fölfedezést tett... Batz fontos küldetése miatt nem töltheti Laura fölkutatásával az időt, s nem is sejti, hogy hamarosan milyen körülmények között találkozik majd újra vele... Párizsba visszatérve a báró a Terror véres eseményei közepette is tovább szövi a nagy tervet: XVII. Lajos megszöktetését készíti elő. A sors azonban nem kegyes hozzá, mert különlegesen nagy árat kell fizetnie azért, hogy sikerre vigye küldetését. Juliette Benzoni, a történelmi regény koronázatlan királynője Saint-Mandéban él. A Véres mise A szerelem és a halál játéka című trilógiájának második kötete.

Az orosz szerető és A vörös sál szerzőjének új regénye valós történelmi személyekkel, és megtörtént eseményekkel átszőtt, idilli környezetben játszódó izgalmas történet. A Bahama-szigetek maga az édenkert a gyönyörű kék egével, homokos tengerpartjaiva

Harghitay József papnövendék már a regény első lapjain megrázó vallomást tesz, miszerint nem a várható anyagi előnyökért akar pap lenni, "hanem értük, a mezítlábasokért, rongyosokért, a föld barmaiért, akik reménységükben minden karácsonykor szájuk leheletével melengetik Jézuska lábait, és elalszanak a templomban, mert végre egy kis pihenéshez jutottak." Azon túl, hogy a kedves Olvasóban mindjárt felmerül, hogy aki ilyen gyönyörű sorokat tud papírra vetni, miért akar pap lenni, további igen nagy kérdés, hogy vajon a korabeli egyháznak ilyen papokra van-e szüksége? Az is súlyos kétségek forrása, hogy milyen jövő várhat egy ilyen daliás termetű, életerőtől duzzadó, ámde a cölibátus korlátai közé szorított fiatalemberre a felszentelés után? Képes lesz-e saját elvei és hitvallása szerint élni, vagy sokra hivatott, de utat tévesztett, amolyan erdélyi "Amaro atyaként" bukik el a rá leselkedő kísértések hínárjaiban, aki mögött a hívek sokatmondóan és álszent sajnálkozással néznek össze? Nyirő József önéletrajzi ihletésű regénye igen érdekfeszítő olvasmány, és az izgalmakról nemcsak a saját lelkiismeretével vívott "belső háborúja", hanem a történelmi Magyarországot térdre kényszerítő első világégés eseményei is gondoskodnak. Azt mindenesetre elárulhatjuk, hogy e küzdelem eredményeként a magyar irodalom gazdagabb lett egy kiváló íróval és egy nagyszerű regénnyel.

Fodor Sándor Napoleon Életkép antik (Singer és Wolfner kiadása), 1909 250 o., vászon kötés, közepes állapotú borító kopottas, sérült 2500.- Vajon lehet-e még újat mondani Napóleonról, akiről eddig állítólag több mint ötvenezer munka jelent meg, akiről írt Balzac, Stendhal, Tolsztoj és Shaw? Igen, lehet. Ezt bizonyítja André Castelot élvezetes monográfiája. A kiváló francia történésznek sikerült új elemekkel és új vonásokkal gazdagítania a számtalanszor megrajzolt portrét. Hiszen maga Napóleon mondta egyszer magáról: "Kész regény az életem!" És Castelot éppen ezt a regényességet aknázza ki: nem annyira történelmi körképet ad, mint inkább pályaképet. És nem széles ecsetvonásokkal fest, hanem a mozaiktechnikát választja. Temérdek jellemző esetet, apró anekdotákat mesél el, kortársakat idéz, "élőképeket" iktat be, az olvasóval összekacsintva jóízűen, élvezettel pletykál. Ezért olyan eleven, mozgalmas, érdekfeszítő a könyve. Mindent látunk és hallunk. Úgy érezzük, ott vagyunk a Tuilériákban és a Notre-Dame-ban, halljuk a wagrami ágyúk bömbölését, bőrünkön érezzük az orosz tél hidegét és Szent Ilona szigetének nyirkosságát. Castelot fordulatos, szellemes könyve mesterien ötvözi a tudományos és szépírói erényeket, és hű tükröt állít a kornak és legkiemelkedőbb személyiségének. Nemcsak a történelmi személyiséget ismerjük meg belőle, hanem az embert, az élő, érző és néha esendő embert is.

Növényekkel festeni egyszerre hagyományos, ugyanakkor modern, mai tevékenység. Hagyományos, mert ősi tudás. Ezer szállal kötődik a régmúlthoz, hiszen a kezdetek óta, egészen a 19. század közepéig minden természetes festékanyagokkal készült. Ugyanakkor nagyon mai, e századi gondolatot tükröz az a törekvés, hogy az élet minden lehetséges területén a természetes, az élővilágra és benne önmagunkra nézve nem ártalmas anyagokat, szelíd technológiákat kutassuk, Magával ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: "Szinuhe, Ő, aki magányos." Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete. Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.

Valamikor az 1220-as évek elején Ákos nembéli Ákos, a nagyravágyó, de gyermektelen nagyúr maga mellé veszi fattyát, a még csecsemő Ernyét. A fiút előbb apja és Pietro nevű szolgája neveli, majd az öregedő II. András király kedvelt apródja, később a királyi testőrség tagja lesz. 1241-ben már egy testőrszázad parancsnokaként veszi fel a küzdelmet a mongol áradattal és menti ki IV. Bélát a muhi vérfürdőből. Súlyos sebeiből felépülve újra fegyvereseket g

1815-ben a megszálló hadsereg égisze alatt álló Brüsszel a legvidámabb város egész Európában. Az előkelő, könnyed társaság középpontja a legalább olyan botrányos, mint gyönyörű ifjú özvegy, Lady Barbara Childe. Amikor megismeri Charles Audley ezredest, Wellington herceg elegáns és jóképű szárnysegédét, életvidámsága nem ismer határokat… egészen a végzetes waterloo-i csatáig. „Kedvenc történelmi regényíróm: stílusos, romantikus, okos,

A zarándokút vérbeli kalandregény, mely az első keresztes háború időszakába, a 11. század végére viszi el olvasóját. De egyúttal elmélkedés is az emberi létezésről, a szenvedésről, hűségről és hűtlenségről, szerelemről és árulásról. Főhőse és egyben elbeszélője egy északról jött ifjú harcos, aki barátja, Dieter neve alatt Toulouse grófja hadseregének tagjaként Jeruzsálem meghódítására készül. A harcos nem tartozik senkihez és sehová - de éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy a sors különleges szerepet juttasson számára a háború első döntő mozzanata, Antiochia meghódítása során. A regény eseményeit az öreg, immár egy kolostor kertészeként tevékenykedő Dietertől halljuk. Miközben a szerző pontosan rekonstruálja egy keresztes háború megszervezésének és kivitelezésének mikéntjét, a narrátor meditatív látomásain és belső monológjain keresztül izgalmas bepillantást nyújt a keresztesek ideáljaiba, úgyszólván pszichológiájába is. A leginkább Mika Waltari munkáihoz hasonlítható, eredeti szemléletű, gyönyörű nyelven megírt történelmi regény emellett feszültséggel teli thriller is, mely mindvégig lebilincseli olvasóját. A regény 2010-ben elnyerte az EU Irodalmi Díját.

Kós Károly 1883. december 16-án született Temesváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett. Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát, 1907-ben. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek megtervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református ("kakasos") templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum "tornyos palotája."
Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonul vissza (1914). Ösztöndíjasként Konstantinápolyban tanul (1917-18). 1918-ban kinevezik tanárnak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fogadja el a kinevezést. Lemondó levelében, többek közt, ezt írta: "... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám". S itthon maradt sztánai otthonában. Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyarság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Az építész mellett ebben az időben a grafikus, a könyvtervező, a szerkesztő és a szépíró is jelentkezik. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyóiratot ad ki. Sorra jelennek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei. Sztánai remeteségéből kiragadták a kisebbségi közélet elvárásai. Ellentétben azokkal, akik a kisebbségi sors elől vagy kivándoroltak, vagy emiatt letargiába estek, passzivitásba menekültek, Kós Károly a cselekvést, munkát vállalja. Egy idő múltán - a zűrzavaros politikát odahagyva - legfőbb cselekvési területe ismét az építészet, grafika, szerkesztés és az írói munkálkodás lett. E korszak csúcsait a többekkel létrehozott Erdélyi Szépmíves Céh független könyvkiadói vállalat (1924), a Barabás Miklós Céh (1931) és az Erdélyi Helikon irodalmi folyóirat szerkesztése (1931-1944) jelentette, s nyilván szépírói és szakmunkái.
1944 után újra bekapcsolódik a közéletbe. Az "osztályharc kiéleződése" idején, 1948-tól kezdve, ismét a szakma és az irodalom felé fordul.
1977. augusztus 24-én halt meg Kolozsváron. A Farkas utcai református templomból elinduló utolsó útján népviseletbe öltözött kalotaszegi férfiak vitték a koporsóját a Házsongárdi temetőkertbe, és kalotaszegi lányok, a pártájuk fölé emelve, a koszorúkat.

Kós Károlyról, a Kós-jelenségről értekezvén az irodalomtörténészek egyaránt kiemelik a mesterségbeli sokoldalúságot, a képalkotás tervszerűségét, valamint a példamutató cselekvést, a szülőföldi helytállásban gyökerező politikai-világnézeti motivációt.

A magyar honfoglalást és az azt megelőző időszakot bemutató nagyszabású trilógia második kötetében Gecse, a magyar solymász - elszakadva törzsétől, véreitől és etelközi otthonától - Pannóniában él. Beilleszkedik az ottani szlávok és frankok társadalmába, felesége és családja van, mégis ízig-vérig magyar marad. Békétlen ez a vidék, sorra lobbannak a tüzek, egymást öli morva, bolgár, szláv és frank, a Fekete-tenger partvonaláig húzódó ligetes sztyepp

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos "ágense". A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.

Jósika Miklós regénye a XVI. század utolsó éveiben játszódik Erdélyben, Báthori Zsigmond fejedelem nem túl szerencsés uralkodása idején. A mű középpontjában azonban a nemes lovag, Abafi Olivér áll, akinek kiábrándult, céltalan - sőt, kockáztassuk meg:

Különös, nem mindennapi kalandok sorozata veszi kezdetét, melynek során Cicus az egész macskatársadalmat felforgató háború, a Tollseprű Nemzetség és a Büdös macskák között dúló viszálykodás kellős közepébe csöppen. Szerencsére a nyugalmazott Böffenet admirális, a család öreg macskájának személyében hűséges bajtársra talál. Együtt hamarosan rájönnek, hogy a Tollseprű nemzetség soraiban egy valódi cirmiKÉM is rejtőzködik...

Nyelv: Angol, Kötés: Puha kötésű, Oldalszám: 576, Kiadó: Cornerstone, Autor: Ben Kane, ISBN-13: 9781848092297, Kiadás éve: 2012 The story of Hannibal is legendary but there is much, much more to Ben Kane's novel than a retelling of Hannibal's crossing of the Alps. In fact, I'd argue that the book's title is misleading. Hannibal is present, as charismatic as one would wish, but, for much of the novel, he is an embodiment of hope or evil. He is the force that drives the Mediterranean to war. The focus instead is on the men who flock to Hannibal - whether to fight and die for him or to destroy him and his army.

Már több mint egy éve, hogy a hatalmas római hadsereg, kevés ellenállásra számítva, Britannia partjaira lépett. A barbár fővezér, Caratacus elszánt harcosai mégis tovább gyötrik a legiókat. Most azonban Claudius császárnak győzelemre van szüksége, hogy bi Már több mint egy éve, hogy a hatalmas római hadsereg, kevés ellenállásra számítva, Britannia partjaira lépett. A barbár fővezér, Caratacus elszánt harcosai mégis tovább gyötrik a legiókat. Most azonban Claudius császárnak győzelemre van szüksége, hogy biztosítsa helyét a trónon, ezért eljött az ideje, hogy végleg eltiporják az ellenséget. Amint a római csapatok csatához gyülekeznek, Cato és Macro centuriók osztoznak bajtársaik magabiztosságában. Holnap egy utolsó, döntő csapással biztosan elpusztítják Caratacust. Ám a csata nem a terv szerint alakul, a felelősséget pedig egyre lejjebb hárítják a parancsnoki láncon. Az ismert világ legkönyörtelenebb hadserege épp azokra készül félelmetes büntetést mérni, akik elhozhatnák a hosszúra nyúló britanniai hadjárat győzelmét.

1945. A legyőzött Németországot négy megszállási övezetre osztják. A városok romokban hevernek, sebesültek, földönfutók mindenfelé; az általános ínségben virágzik a feketekereskedelem és a korrupció. Ám mindez semmi azoknak az embereknek a lelkében d 1945. A legyőzött Németországot négy megszállási övezetre osztják. A városok romokban hevernek, sebesültek, földönfutók mindenfelé; az általános ínségben virágzik a feketekereskedelem és a korrupció. Ám mindez semmi azoknak az embereknek a lelkében dúló káoszhoz képest, akik München amerikai szektorában küzdenek boldogulásukért… …egy zsidó származású amerikai tiszt Münchenben viszontlátja kamaszkori szerelmét, aki egy néhai náci vezető feleségeként rabságban sínylődik... …egy náci tiszt, elkerülvén az elfogatást és a kivégzést, úgy érzi, fordul majd a szélirány az amerikai politikában, szervezkedni kezd, és nem is eredménytelenül… …egy német orvos minden erejével igyekszik megmenteni katonatiszt barátját, aki bár a Hitler elleni merénylet résztvevője volt, a fogolytáborban raboskodik… …egy fiatal német lány kegyetlen apja és az éhség elől a prostitúcióba menekül, ám ezzel csak még mélyebbre süllyed a kétségbeesésben. Reménysugárként csillan fel életében a szerelem … …egy züllött, szadista amerikai tiszt megszöktet egy tömeggyilkos német lágerparancsnoknőt, s perverz játszadozásuk hamarosan életveszélyessé fajul… …az amerikai elhárítás ezredese kénytelen megtapasztalni, hogy a német viszonyokkal szemben teljesen értetlen és tehetetlen, ám szembesülni kényszerül magánéletének hazugságaival is… Hans Habe regénye nagyszabású történelmi tabló; több szálon futó, fordulatokban gazdag cselekménye mintegy hat évet ölel fel. Az erőteljes drámaisággal és kőkemény realizmussal megírt alkotás a szerző egyik legsikeresebb és legelismertebb műve az egész világon. Magyarul most először jelenik meg.