Regény vásárlás

"Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha átöleljük egymást." Képesek vagyunk erre, és elfogadni a másságot? Mi történik, ha egy reményekkel teli fiatal pár váratlan kihívással szembesül, mert gyermekük fogyatékkal születik? Hogyan tudnak megbirkózni a traumával? Ez a küzdelmekkel teli, húsz évet átfogó, fiktív családtörténet mégsem csak dráma. Iróniával mesél arról is, milyen a "normálisok" társadalma, milyenek vagyu

,,Ásott az apja. Érdekesen elgörbült vasú, régi ásó, azzal szerencsétlenkedett az öreg a kertvégében. Miért nem vett újat? Nem volt még öreg. Semmi értelme az ásásnak, kiforgatni az eprest, új palántákat dugdosni a régi helyére. Mert kiöregszik, mondta az apja. Mutatja, melyik öreg. Ez öreg, az nem. Az apja öreg? A bal combja belső részén hosszú forradás, a háborús sebesülése. Azért, kisfiam, mondja, mert már jócskán elöregedett, látod? (K) nem látta.

Kenyér nem jutott minden napra. Kása, málé, tej. Ez volt a betevő. Szegények voltak, de szorgalmasak. A majori sorban lett csak nekik, külön aprócska konyhájuk, igazi sparhelt váltotta fel a főzőpadkás füstös-konyhát és volt egy kis szoba, kicsi ablakkal. Még az ajtó is kicsi volt. Ágy, asztal, szék. Petróleumláma világolt, a fehérre meszelt falakon. Alul csak a föld. A sárga, kemény döngölt föld. De az nagyon tiszta! A szobát nem fűtötték, alacsony volt, gere

1985-ben Szvetlana Alekszijevics, egy ismeretlen, fiatal fehérorosz újságírónő egyszerre két könyvet jelentetett meg a második világháborúról (Nők a tűzvonalban, Utolsó tanúk), mindkettő érzések, élmények és szenvedések szinte teljesen ismeretlen világát tárta fel. A háborús irodalomban a nők és a gyerekek addig csak mellékszereplők lehettek a férfiak mellett. Alekszijevicsnél ők kerültek a középpontba - s ezzel a női és gyermeki nézőponttal egyszeriben

Ősi János a Lovagkirály-trilógiával (A Lovagkirály keresztje; Kard és kódex; A Lovagkirály öröksége) 2014 és 2016 között többször is megfordult a történelmi regények toplistáinak élén. Negyedik regénye a második világháború világába kalauzol bennünket. A valós történelmi tényeket alapul vevő fikció a német, majd az orosz megszállás és pusztítás szorításában vergődő, egykor legendás, büszke révbérpusztai ménesen, néhány kamasz helytállásán

A regényből Mackenzie Davis, Himesh Patel és Gael García Bernal főszereplésével sorozat készült, amely az HBO Maxon látható, emellett megnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, és több mint harminc nyelven adták ki. Pusztító erejű influenzajárvány szabadul el, amely heteken belül romba dönti a civilizációt. Így szinte senkinek sem tűnik fel, amikor a pandémia kitörésének estéjén a Lear király címszereplőjét alakító színész szívrohamot kap előadás közben. A

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. "Két tündér gyermeke voltam" - mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás

"Miközben Kató beszélt, a királyi ügyész minden szavát és rezdülését feszülten figyelte. Még nem akart dönteni, hisz-e az asszonynak vagy sem. Azt viszont biztosan tudta: egészen pontosan kell értenie, mi miért történt azon a tragikus napon, és sokkal mélyebbre kell majd ásnia az emberi lelkekben, mint elsőre sejtette." Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géz

A klímaváltozás mára már oly mértéket öltött, hogy kilátástalannak tűnik a következő generációk sorsa. Földünk hiába küldi felénk fájdalmának jeleit, katasztrófa katasztrófát követ, de érdemben mégsem történik semmi. Egyelőre minden természeti csapást sikerült komoly áldozatok árán nagy tömegeknek túlélni. De meddig? Mit tennénk, ha egy világot megrengető természeti katasztrófa során "vélhetően" egyedül maradnánk? A túlélés regénye erről sz

Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóir

A második világháború irodalmának egyik legnépszerűbb regénye. A belőle készült film, annak slágerré vált filmdalai világszerte ismertté tették a Kwai folyó nevét. Pierre Boulle fő műve, a Híd a Kwai folyón, abban a hátsó-indiai dzsungelben játszódik, amelyet a szerző a háború alatt megismert. Az író fiatal tartalékos tiszt korában a gaulleisták Kínában működő titkosszolgálatának a tagja, 1942-ben útnak indult egy bambusztutajon leereszkedve a Nam-Na fo

„A császárné olyan, mint egy gyerek a tündérmesében. Jöttek a jó tündérek, csodás ajándékokat tettek a bölcsőjébe: szépséget, bájt, eleganciát, méltóságot, belátást és észt. De aztán jött a rossz tündér, és azt mondta, „látom, megkaptál mindent, de én elintézem, hogy egyik se hozzon neked boldogságot… Még a szépséged is fájdalmat okoz majd, és sosem találsz békét.” Bécsben, a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsg

Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges egyáltalán? Ráfordulni az otthonról haza vezető útra az egykori osztálytársak hívására nehéz feladatnak ígérkezik a regény főhőse számára, aki bár országot váltott, nyelvet mégsem sikerült. A középkorú íróból nemcsak az utazás, a kaland iránti szenvedély párolgott el, de oda indul most vissza, ahol már nem várja senki, legfeljebb az emlékek, a család még élő tagjai is elköltöztek a városb

Közel tizenkét éven át dolgozott Bulgakov A Mester és Margarita című regényen: 1928-tól 1940 februárjáig. Az egyre keményedő sztálini kultúrpolitika közegében a regény készültét is olyannyira titokban tartotta, hogy legszűkebb baráti körén kívül senki sem tudott róla - kivéve a körülötte rajzó ügynököket, besúgókat. 1930-ban, miután a Képmutatók cselszövése című darabját betiltották, megsemmisíti a kézirat egy részét: "Én magam dobtam a kályh

A 907-es pozsonyi csata elevenedik meg Deák-Sárosi László eposzában, amely Zrínyi Miklós, Vörösmarty Mihály, Arany János és Juhász Ferenc példáját követve állít emléket a magyar történelem egyik jelentős eseményének. Munkája - Bertha Zoltán irodalomtörténész szavaival - "rendkívüli hozzáértést, történelmi anyagismeretet, historikus empátiát, műfaji-verstani gondosságot, egyszerre tömör és csiszolt felidéző-megjelenítő erőt tanúsító és összes

Régen minden jobb volt. Vagy mégsem? Greg Heffley is ezt a kérdést teszi fel magának, amikor a városa úgy dönt, egy időre hanyagolja az elektromosságot. Csakhogy a modern világnak igenis vannak szépségei, a régimódi életet pedig nagyon nem Gregnek találták ki. A feszültség egyre csak nő a Heffley-házban és azon kívül is: Greg vajon át tudja ezt vészelni? Vagy a régi szép idők leiskolázzák szegényt?

A Kafka fia egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény. A szerző hagyatékából származó szöveg, mely kelet-európai apákról és fiúkról szól, mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot. A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének "nappali" világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor - úgy

Budapest, 1949 A fiatal és ambiciózus Bárdossy Rebekának döntenie kell, hogy a tehetséges, ám nincstelen festő szerelmét viszonozza, vagy a tehetős és jó kapcsolatokkal bíró Breitner professzor udvarlását fogadja el. Gondtalan életére azonban nemcsak ez az érzelmi dilemma vet árnyat, hanem az egyre fokozódó Rákosi-diktatúra is... Vajon képes lemondani az álmairól, és helytállni a történelem viharai közepette? Berlin, 2017 A fiatal és sikeres galériatulajdonos An

Nyáry Krisztián ajánlója: P. Horváth Tamás megírta a pécsi Zsolnay család történetének harmadik részét, pontosabban legelsőt. Ezúttal a varázslatos tudású dinasztiát megalapító Zsolnay Vilmos életregényét veheti kezébe az olvasó. Az Amerikaihoz címzett vegyeskereskedésből induló, alkimista hírében álló ifjúból a szemünk előtt válik kockázatot vállaló, sikeres üzletember, s mindeközben a középkorias kisvárosból megszületik a Dunántúl gyorsan fej

A négyéves Lincoln jó fiú. Kíváncsi, okos és többnyire szófogadó. Betartja a szabályokat. "Ma mások a szabályok. Vészhelyzet van. Az a szabály, hogy elbújunk, és nem hagyjuk, hogy a fegyveres bácsi ránk találjon." Joan egy átlagos, boldog délutánt tölt az állatkertben négyéves kisfiával. Lincoln a szuperhős figuráival játszik és mesél. Amikor indulnának haza, lövések dörrennek a közelben, és a földön nem rongybabák fekszenek, mint Joan először hiszi,