Magvető Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Gradus ad Parnassum lépcső a Parnasszusra. A tudatos művészi létet, a tudatos művészi utat, a tudatos művészi fejlődést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista művésszé válásának küzdelmeiben a szerző a tőle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hősében nem életrajzszerű, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli előképét rajzolja meg, művészi-lelki énjét

Az írások témája a magyar irodalom- és sajtótörténet, a huszadik század ideológiai és kultúrpolitikai problémái. Nyerges szívesen foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a népi – urbánus ellentét, a sajtóval kapcsolatos előítéletek stb. Módszere sajátos: a szerző a korbeli sajtó különböző pártállású lapjait szembesíti egymással, illetve az utókorban a kérdésről kialakult nézetekkel. A mintegy száz írásból álló kötet számos korábban ismeretlen és

A huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

Elveszett-e, aki - ennek a regények a mottója szerint - bárkivel emberi kapcsolatba lép? Mennyit ér, hová juttat valakit az, ha magatartását és cselekvését az "emberi tényező" határozza meg?Az olvasó ismeri Graham Greene-t. Ez az író mindig emberi tényezőket szembesít hatalmi, uralmi, politikai, társadalmi érdektényezőkkel. Korábban nem nevezte meg az írói gondolatvilágán uralkodó tényezőt, most regénycímmé avatta.Egy greene-ien cselekményes, sodró és feszü

Az Inkognitó a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb bemutatkozása volt néhány éve. Sikerének titka kettős tétje. A könyv egyszerre megindítóan személyes vallomás arról hogyan találja meg a fociimádó külvárosi srác saját személyiségében és testében az idegent, a másik nemet, hogyan talál rá egy másik, szabad énre és mindezt miképpen fogadtatja el önmagával s az idegentől félő, a szabadtól pedig még jobban tartó külvilággal. Hogy hogyan talál egy mási

Bruno összecsapta a kezét. - Hű! Te jó ég, micsoda ötlet! Egymásnak gyilkolunk, érted! Én megölöm a feleségedet, te meg az apámat! A vonaton találkoztunk, és senki sem tudja, hogy ismerjük egymást! Tökéletes alibik! Kapiskálod már? A szemközti fal ritmikusan lüktetett, mintha szét akarna pattanni. Gyilkosság. A szó émelyítette, elborzasztotta. Meg akart szabadulni Brunótól, ki a fülkéből, de valami lidérces nyomás visszatartotta. Megpróbálta összeszedni mag