Magvető Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Megnyílt a pesti Magyar Színház a Dunaparton - 1837 augusztusában. Amíg nem volt, tudtuk, mit akarunk: a kultúra magyar nyelvű templomát, ünneplőruhás polgári szalont, a politikai ellenállás tűzfészkét álmodták a legjobb magyarok a pesti Duna-partra. S amikor felépült a színház, nem tudtuk mire s hogyan használjuk. Politikai tűzfészek? A magyar kultúra temploma? A műélvezet otthona? Vagy-vagy? Csak ez, csak az? Fejeket követelve vitatkoztak a csak a maguk igazát me

A kínai filozófia ókori nagyjait, a kínai irodalom kiemelkedő műveit, a középkori kínai esztétika fő irányzatait elsősorban a sinológus, esztéta és társadalomfilozófus Tőkei Ferenc (1930-2000) fordításai és tanulmányai révén ismerte meg a magyar közönség. Ő volt az, aki a hazai művelődés körét kitágítva mintegy beemelte a kínai konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, és feltárta ezek belső összefüggéseit a kínai társadalom történeti fejlődésén

Az írások témája a magyar irodalom- és sajtótörténet, a huszadik század ideológiai és kultúrpolitikai problémái. Nyerges szívesen foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a népi – urbánus ellentét, a sajtóval kapcsolatos előítéletek stb. Módszere sajátos: a szerző a korbeli sajtó különböző pártállású lapjait szembesíti egymással, illetve az utókorban a kérdésről kialakult nézetekkel. A mintegy száz írásból álló kötet számos korábban ismeretlen és

1913-ban közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész reg

Karrier történet, mely a múlt rendszer utolsó éveinek egyik „vállalkozó” embertípusát mutatja be. Simlis, szélhámos vagy csak ügyeskedő és élelmes az az ember, aki kijátszva a szocialista rendszer törvényeit hatalmas vagyonra, sok-sok pénzre tesz szert, olyannyira, hogy már nem is a törvény őreitől kell tartania, hanem tőle nem is annyira független bűnbandáktól is.

Elveszett-e, aki - ennek a regények a mottója szerint - bárkivel emberi kapcsolatba lép? Mennyit ér, hová juttat valakit az, ha magatartását és cselekvését az "emberi tényező" határozza meg?Az olvasó ismeri Graham Greene-t. Ez az író mindig emberi tényezőket szembesít hatalmi, uralmi, politikai, társadalmi érdektényezőkkel. Korábban nem nevezte meg az írói gondolatvilágán uralkodó tényezőt, most regénycímmé avatta.Egy greene-ien cselekményes, sodró és feszü

A huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.