Magvető Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

A szemlélők - ha úgy tetszik - voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelent

A huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

E könyvet itt – mely szépségben s humorban fürdetett példázatfüzérével az Ezeregyéjszaka fűszeres meséit idézi – Hábi Szádi, a bölcs, öreg mágus mondja el fiának, Tahtúrnak, hogy annak lelke és szelleme kinyíljék a világ rejtelmes, felmérhetetlen gazdagságára s hogy gondolatainak kegyetlen igazságával és szívének gyöngéd jóságával figyelmeztesse ama tudnivalókra, melyek szükségesek azok számára, akik élni és gondolkozni akarnak a világban, ahol

XII. kiadás, az 1966-ban megjelent bővített kiadás változatlan utánnyomása

Weöres hõsnõje, Lónyai Erzsébet egy magyar grófi család és egy híres cigánylány leszármazottja. A miskolci cigánysoron, majd a regensburgi kolostorban nevelõdik. Viharos kalandjai közepette verset ír, asszony korában a magyar reformmozgalmat támogatja. Verseinek fõ témája a nemiség. A mû születésérõl így vall a szerzõ: A magyar irodalomban talán szokatlan, hogy valaki énjének egy-egy megvalósítatlan részét egy másik személlyé sûrítse, olykor más korszakb

Ismertető: Világos, közérthető stílusának, pontos és szellemes ítéleteinek köszönhetően ma is ez a legolvasottabb hazai irodalomtörténet. Ennek a könyvnek a családi könyvespolcokon megbújó, sárguló példányaihoz folyamodtak segítségért a diákok abban az időben is, amikor tilalmasnak számított felvilágosultan polgári szemlélete és szellemtörténeti módszere miatt. A szórakoztató olvasmánynak is elsőrangú kötet népszerűségét bizonyítja, hogy újabb é

Az írások témája a magyar irodalom- és sajtótörténet, a huszadik század ideológiai és kultúrpolitikai problémái. Nyerges szívesen foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a népi – urbánus ellentét, a sajtóval kapcsolatos előítéletek stb. Módszere sajátos: a szerző a korbeli sajtó különböző pártállású lapjait szembesíti egymással, illetve az utókorban a kérdésről kialakult nézetekkel. A mintegy száz írásból álló kötet számos korábban ismeretlen és