Magvető Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Németh László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

A cselekmény 20 óra alatt pereg le, ebbe a 20 órába robbanó erővel sűríti bele Sánta Ferenc az egész korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz nehéz évei és az 56-os forradalom napjai szolgálnak. Igazgató Jóska, Varga Sándor, Balogh Anti és Kocsis Béni "egy vályúból" való cselédemberek, akik azonban egyrészt személyes tulajdonságaik

Németh ​László pályakezdő éveire visszaemlékezve így ír kisregényeiről: „…Az Akasztófavirág tulajonképpen nagyon is nemes virág volt, s csak azért lett belőle akasztófavirág, mert a regény végén felkötötték. Mélyén ott bujkált az elkallódó magyar paraszt adys, móriczos, Szabó Dezső-s motívuma: Turi Dani és Hortobágy poétája volt a hős egy személyben, de azért összegyűjtött munkáim közül mégsem tagadhatnám ki ez a legregényszerűbb regényem

Ismertető:ld. "Belelapozás".

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami

Megnyílt a pesti Magyar Színház a Dunaparton - 1837 augusztusában. Amíg nem volt, tudtuk, mit akarunk: a kultúra magyar nyelvű templomát, ünneplőruhás polgári szalont, a politikai ellenállás tűzfészkét álmodták a legjobb magyarok a pesti Duna-partra. S amikor felépült a színház, nem tudtuk mire s hogyan használjuk. Politikai tűzfészek? A magyar kultúra temploma? A műélvezet otthona? Vagy-vagy? Csak ez, csak az? Fejeket követelve vitatkoztak a csak a maguk igazát me

A Sorsvirág meséje az 1849-53-as évekbe vezeti az olvasót. Főhőse Kalla Mihály, aki a szabadságharc tragikus bukása után hosszú ideig bujdosni kényszerül, meghasonlik önmagával, majd ismét magára találva tovább küzd a nemzeti szabadságeszme és a társasdalmi haladás ügyéért. A megváltozott körülmények erősen próbára teszik. Sok kaland és rengeteg viszontagság jut neki osztályrészül: eszi a bujdosók keserű kenyeré hosszú időre elszakítják szerelemesé