Magvető Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Németh ​László pályakezdő éveire visszaemlékezve így ír kisregényeiről: „…Az Akasztófavirág tulajonképpen nagyon is nemes virág volt, s csak azért lett belőle akasztófavirág, mert a regény végén felkötötték. Mélyén ott bujkált az elkallódó magyar paraszt adys, móriczos, Szabó Dezső-s motívuma: Turi Dani és Hortobágy poétája volt a hős egy személyben, de azért összegyűjtött munkáim közül mégsem tagadhatnám ki ez a legregényszerűbb regényem

Németh László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

A cselekmény 20 óra alatt pereg le, ebbe a 20 órába robbanó erővel sűríti bele Sánta Ferenc az egész korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz nehéz évei és az 56-os forradalom napjai szolgálnak. Igazgató Jóska, Varga Sándor, Balogh Anti és Kocsis Béni "egy vályúból" való cselédemberek, akik azonban egyrészt személyes tulajdonságaik

Ismertető: Világos, közérthető stílusának, pontos és szellemes ítéleteinek köszönhetően ma is ez a legolvasottabb hazai irodalomtörténet. Ennek a könyvnek a családi könyvespolcokon megbújó, sárguló példányaihoz folyamodtak segítségért a diákok abban az időben is, amikor tilalmasnak számított felvilágosultan polgári szemlélete és szellemtörténeti módszere miatt. A szórakoztató olvasmánynak is elsőrangú kötet népszerűségét bizonyítja, hogy újabb é

Páratlanul érdekes világ elevenedik meg Szerb Antal ismert regényének lapjain: a forradalmat megelőző, pusztulásra ítélt, pazarló, fényűző intrikákba és társasági mulatságokba merülő francia rokokó világa. A történet Marie Antoinette hírhedt gyémántjai körül bonyolódik. A meghökkentő kalandok sorozatában bíborosoktól szélhámosokig ágaznak szét az udvari cselszövések szálai, s az emberi sorsok váratlan fordulatai egy elkövetkezendő nagyobb változásr

Gabriel úgy dönt, hogy elhagyja a feleségét, amikor kiderül, hogy a nő gyermeket vár. Nincs semmi, ami mentségére szolgálhatna nem csalta meg Laurát, szereti őt, és szeretné szeretni a gyermeket, ez a legfontosabb. De Gabriel tízéves kora óta egy számára idegennek érzett világban él, amelyhez nem talál kapaszkodót egy olyan családban nőtt fel, amely mindent elhallgatott, és a múltja egy darabja, a nővére értelmetlen halála minden egyebet is megfoszt az értelmé

Gradus ad Parnassum lépcső a Parnasszusra. A tudatos művészi létet, a tudatos művészi utat, a tudatos művészi fejlődést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista művésszé válásának küzdelmeiben a szerző a tőle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hősében nem életrajzszerű, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli előképét rajzolja meg, művészi-lelki énjét

Ismertető:ld. "Belelapozás".

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami

"Felkerült egy kép a Facebookra, hiába csinálták drónnal, még a parlament se látszik rajta jóformán, annyian bejelölték magukat, nincsenek fejek, esernyők se, csak rengeteg név." A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a né

A Sorsvirág meséje az 1849-53-as évekbe vezeti az olvasót. Főhőse Kalla Mihály, aki a szabadságharc tragikus bukása után hosszú ideig bujdosni kényszerül, meghasonlik önmagával, majd ismét magára találva tovább küzd a nemzeti szabadságeszme és a társasdalmi haladás ügyéért. A megváltozott körülmények erősen próbára teszik. Sok kaland és rengeteg viszontagság jut neki osztályrészül: eszi a bujdosók keserű kenyeré hosszú időre elszakítják szerelemesé