Történelem vásárlás

"A Muhinál lezajlott csatát a népemlékezet a Magyar Királyság egyik legnagyobb tragédiájaként tartja számon. Az összesített magyar seregek a templomos és a johannita lovagrendek támogatásával egy napnál is tovább tartották magukat a mongol hadak túlerejével szemben. A történetírás szerint a muhi ütközet után IV. Béla király, a Bükkön át északi irányban kerülve, Pozsonyba menekült. Útját leghűbb emberei segítették, akár az életük árán is. A mongolok

Pecz Samu építészi kvalitásai mára már nemcsak a kutatók, hanem a szélesebb közönség előtt is ismertek. A neogótika egyik legjelentősebb alkotója volt Magyarországon, olyan mester, akinél a forma és a funkció elválaszthatatlan szerves egészet alkot. A józ

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Gesta Hungarorum, azaz „A magyarok cselekedeteiről” mitikus eredetmonda a hun, székely és magyar mondákban Attila hódításaiban, Álmos és Árpád vezér honfoglalásában és Emese vagy Emes csodálatos álmában már benne foglaltatik a magyar nemzeti hagy

"Túrázók nagykönyve könyvsorozatunk legújabb kötete ezúttal a világ száz különleges helyszínére kalauzolja az olvasót. Könyvünkben a gyalog-, a biciklis, a lovas, az autós, illetve a tengeri és édesvízi túrák szerelmesei éppúgy megtalálhatják az ideális úti célt, mint az extrém sportok rajongói. Gyűjteményünkben könnyebb, közepesen nehéz és kifejezetten nehéz, komoly felkészültséget igénylő kalandtúrák is helyet kaptak – bármelyiket válassza is,

De csitt! Hallom, hogy Heimdall megfújja Azgard kapujában a Gjallar kürtöt! A hangja élesen, tisztán szól minden világban: ez a Ragnarök napja. Az ázok összegyűlnek, és Odin még egyszer, utoljára ellovagol Mimir kútjához. Yggdrasill, a Világfa megremeg, é

Nekünk semmi feltétel alatt nem szabad a kezünkben lévő vezető fonalat eleresztenünk: nekünk nem szabad mást hinnünk, mint amit a régiek írtak, mert csak ők vezethetnek bennünket biztosan a múltnak ködében. Mi nem akarjuk elfelejteni ősi történelmünket, mint elfelejtették a perzsák a magukét. Miként a testi táplálék nélkül: úgy nemzet az ő történelme nélkül nem élhet. Amit a modernek „üres csillogás”-nak neveznek, az a magyar nemzet történetének ragy

1911-ben Berlinben született egy kislány, aki sokra vitte: a Harmadik Birodalom propagandaminiszterének, Joseph Goebbelsnek a titkárnője lett. A mindennapi adminisztrációs feladatok ellátása mellett a német katonák halálozási statisztikáinak meghamisítása volt a munkája. A bukás után sem tanúsított megbánást, elhárította a személyes felelősségét a halálgépezetben elfoglalt szerepét illetően. Csak élete legvégén volt hajlandó interjút adni, melyben többször

Napoleon „Nap” Dumas New Jersey-i kisvárosi detektív egész világa romba dől, amikor gimnazista korában ikertestvérét, Leót és Leo barátnőjét, Dianát holtan találják a vasúti síneken, majd szerelme, Maura szakít vele, hogy aztán minden magyarázat nélkül kámforrá váljon. Mi történhetett ezen a tragikus napon? Lehetséges, hogy a két sötét rejtély összefügg, vagy csupán a vak véletlen tette tönkre Nap életét? Tizenöt évvel később Nap megdöbbentő jel

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is. A magyar őst

2023. október 7-én olyasmi történt, amire azelőtt nem volt példa a zsidó állam történelmében: a Gázai övezetből 20 perc alatt több ezer rakétát lőttek Izraelre, majd ezt követően a Hamász militánsai az övezetet körülzáró falakat áttörve kegyetlen mészárlást hajtottak végre a közelben fesztiválozó fiatalok és a környék lakói között, az életben maradtak közül pedig rengeteget elhurcoltak. A váratlan és brutális agresszióra válaszul Izrael átfogó

A két világháború közötti időszak miniszterelnökei közül talán Teleki Pál alakja él a legelevenebben a társadalmi emlékezetben. Tudós, főcserkész, miniszter, kétszer kormányfő, a revízió főideológusa, aki rendre feltűnik az 1938 és 1940 közötti terület-visszacsatolások fotóin. Rejtélyesnek tűnő halála sokak képzeletét megmozgatja, a magyar zsidók jogfosztásában játszott szerepe pedig súlyos kérdéseket vet fel. Ez az alaposan dokumentált, gondosan fe

Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a mód

Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főként Magyarország régészeti gyűjteményeinek összefoglalása képezte szakirányát. Ezen munkái tették ismertté, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal. Hampel József régészeti monográfiája a késő római kortól a honfoglalás koráig mutatja be a népvándorlás korának

A Régi civilizációk története egy lenyűgöző időutazás a múltba, amely felfedi a legnagyobb civilizációk titkait. A könyv részletesen bemutatja Mezopotámia, Egyiptom, az ókori Kína, az Arab világ és számos más kultúra történelmét és vívmányait. Fedezd fel

L'Harmattan-Uránia közös kiadásIgaza van Kukorelly Endrének, aki szerint mindazok, akik öt/hat/hétévesen megfertőződtek a futballal, mindhalálig nem szabadulnak tőle. Életelemük, létformájuk lesz, egyfajta "szent dolog"... S ezek az immár hajlott korú férfiak persze a játékot is képtelenek abbahagyni, kiscsapatokban, baráti körökben addig rúgták és rúgják a labdát, amíg egészségi állapotuk s az orvos megengedi, akár hatvan/hetven éves korukig is, s még t

Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, e

250 oldal és 2000 év német történelem: James Hawes érdekfeszítően és magabiztosan kalauzol bennünket az ókori rómaiaktól egészen a jelenkorig. Évszázadokon átívelő izgalmas utazásra hívja olvasóit, amelynek végállomása szenvedélyes tisztelgés a Németországi Szövetségi Köztársaság előtt.

Bertalan Péter monográfiája több szempontból újszerű. Forrásanyagát a megyei levéltárakban őrzött Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH; EH) dokumentumai képezik. Emellett az egyházi levéltárak irataira és a fellelhető memoárokra is támaszkodik. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a jelenlegi kutatásokban döntő szerephez jutnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a feljegyzései. Ezek elsősorban az ÁVH és a rendőrség bonyolult jogi eljárásokb

A versenyfutás az első atombombáért – a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története, benne olyan „szereplőkkel", mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein...   1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következ

• Magyar történelem
Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált „ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában. A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással, a nyelv eredetével, a hunokkal és még számtalan magyarságot érintő témával.