Történelem vásárlás

„Remegni fogsz a dühtől, aztán együttérzően szorítasz Rahafnak.” Sophie McNeill, Human Rights Watch Memoár bátorságról és áldozathozatalról, egy fiatal nő tollából, aki elmenekült bántalmazó családjától és Szaúd-Arábia elnyomó közegéből – és akinek menekülését lélegzet-visszafojtva figyelte az egész világ. 2019 elején, több mint egy éven át tartó gondos tervezés után Rahaf Mohammed végre elmenekült Szaúd-Arábiából, bántalmazó családj

1911-ben Berlinben született egy kislány, aki sokra vitte: a Harmadik Birodalom propagandaminiszterének, Joseph Goebbelsnek a titkárnője lett. A mindennapi adminisztrációs feladatok ellátása mellett a német katonák halálozási statisztikáinak meghamisítása volt a munkája. A bukás után sem tanúsított megbánást, elhárította a személyes felelősségét a halálgépezetben elfoglalt szerepét illetően. Csak élete legvégén volt hajlandó interjút adni, melyben többször

2023. október 7-én olyasmi történt, amire azelőtt nem volt példa a zsidó állam történelmében: a Gázai övezetből 20 perc alatt több ezer rakétát lőttek Izraelre, majd ezt követően a Hamász militánsai az övezetet körülzáró falakat áttörve kegyetlen mészárlást hajtottak végre a közelben fesztiválozó fiatalok és a környék lakói között, az életben maradtak közül pedig rengeteget elhurcoltak. A váratlan és brutális agresszióra válaszul Izrael átfogó

Besúgók - mit ígér és mit nyújt Mező Gábor legújabb kötete, a „megszállás” témája köré rendeződő sorozat harmadik része? Ez a könyv a sajtó „einstandolásáról” szól, de főként a Kádár-diktatúra időszakára, az író- és újságíró-társadalom megtörésére, megnyerésére, illetve az emigráció megfigyelésére, bomlasztására, lejáratására fókuszál. Szerepelnek benne olyan újságírók, akiket be sem kellett szervezni. Mint amilyen Rényi Péter

Szinte mindenki ismeri a vikingek híres és hírhedt tetteit. Arról azonban már jóval kevesebben tudnak, hogyan váltak a vikingek leszármazottai hódítókból és pusztítókból építő erővé, és mekkora hatást gyakoroltak világunkra a mai napig. Óriási ívű, részle

Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főként Magyarország régészeti gyűjteményeinek összefoglalása képezte szakirányát. Ezen munkái tették ismertté, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal. Hampel József régészeti monográfiája a késő római kortól a honfoglalás koráig mutatja be a népvándorlás korának

Arthur Brandet, a holland műkincsnyomozót találkára hívja a műkereskedelem világának egyik legveszedelmesebb figurája, hogy a segítségét kérje egy szobor felkutatásához és eredetiségének megállapításához. A válasz egyben a második világháború egyik nagy rejtélyéről is fellebbentené a fátylat: arról, hogy mi is történt valójában Hitler kedvenc szobrával, a "Lépkedő lovak"-kal, amely Berlin bombázásakor tűnt el.Brand a szobor nyomába ered: texasi olajmá

A Régi civilizációk története egy lenyűgöző időutazás a múltba, amely felfedi a legnagyobb civilizációk titkait. A könyv részletesen bemutatja Mezopotámia, Egyiptom, az ókori Kína, az Arab világ és számos más kultúra történelmét és vívmányait. Fedezd fel

A 101. légideszant-hadosztály 506. ejtőernyős ezredének Easy százada a világ legjobb gyalogszázadai közé tartozott. Ambrose ennek a roppant figyelemre méltó alegységnek a második világháborús történetét mondja el, az 1942-ben Georgia államban végzett embert próbáló alapkiképzéstől a D-napon át a végső győzelemig. Az Easy század mindent végigcsinált. Ejtőernyővel szállt le a D-nap hajnalán, és Hitler berchtesgadeni Sasfészkének elfoglalásával fe

Közel három évtizeddel a magyarországi rendszerváltás után a pártállami múlt feltárása továbbra is a politikai elit és a társadalom egyik legsúlyosabb adósságának számít. A „társadalmi katarzis” elmaradásáért azonban csak részben okolható a politikai és gazdasági átmenet békés, konszenzuális jellege: a harmadik magyar köztársaság mindenkori hatalmi elitjének így is módjában állt volna szembenézni a múlttal, biztosítani a pártállami iratok nyilvá

Kurtizánok, ágyasok, mai szemmel nézve nem hétköznapi státuszú nők, akiket gyakran családjuk nehéz anyagi helyzete kényszerített erre a pályára. Azonban a keleti kultúrákban kegynek számított, ha valaki a legősibb foglalkozást tudhatta magáénak. Olykor ki voltak rekesztve a társadalmi elitből, máskor pedig ők határozták meg azt. Befolyásos férfiakat édesgettek magukhoz, akik gyakran az idő múltával ellenségeikké váltak. Híres királyokat tettek alattvalóikk

Mérgezés, kirakatper, az emberi jogokra fittyet hányó börtönbüntetés: Alekszej Navalnij láthatóan feldühítette az Oroszországot több mint két évtizede vaskézzel uraló Vlagyimir Putyint, nemhiába emlegetik az orosz autokrata első valódi kihívójaként. Honnan indult a jogászból korrupcióellenes aktivistává, majd a Putyin-rezsim ellenzékének első számú vezetőjévé vált férfi pályafutása? Mit lehet tudni személyiségéről és politikai nézeteiről azon kív

Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre. M

A második világháború viharában egy fiatal német nő kétes menedéket talál, mely közelebb van a veszély forrásához, mint azt valaha gondolta volna. Amíg a hitleri diktatúra nyújtotta kiváltságokat élvezi, megismeri a rendszer kegyetlenségét is. 1943 elején záporoznak Berlinre a szövetségesek bombái, ezért Magda Rittert szülei a bajorországi rokonaikhoz küldik, remélve, hogy így biztonságban lesz. Magdát a Berghofba, Hitler hegyi pihenőhelyére osztják be, ahol

Erdély mindannyiunk szívében különleges helyet foglal el. E vidék nemcsak természeti kincsekben gazdag, de a történelme is olyan izgalmas, mint egy lenyűgöző kalandregény: sorsát háborúk és összeesküvések, forradalmak és karizmatikus személyiségek alakították. E hosszú, tragédiákkal és felemelő eseményekkel tarkított történet számos fejezete mindannyiunk számára jól ismert, egyes részletek azonban szinte teljesen feledésbe merültek.Az Erdély - 1000 év

Nem hoz a könyv semmi újat. Nem is ez a szándék, hisz a tárgy a "minél régibb, annál jobb" alapján választódik ki...Nagy elődök eredményeit sűrítem "gondozásom" során TORMA ZSÓFIA több ezer "rovásbetűjéből CSALLÁNY DEZSŐ "ligatúrájáig"ahol az írástörténet, a betűformálás művészete az ékírástól a rovásírásig fejlődik az emberi gondolát hordozója a puha anyagba nyomott, kemény sziklára vésett, vékony pálcákra rótt betű.Tervem eredetileg csup

A legendás szépségű nápolyi királylány, Aragóniai Beatrix önvallomása a magyar királyné eddigi legteljesebb életrajza, regényben elbeszélve. Ezzel együtt alighanem ez a legemberközelibb Mátyás király portré is, ami valaha magyar nyelven napvilágot látott. Beatrix (Dálnoki-Miklós Viktória) Mátyás-képe, mely majd' öt év kutatómunka eredményeként alakult ki, szinte semmiben sem hasonlít az iskolában tanultakhoz. A magyar történelem egyik kimagasló egyénis

Kormányfők, miniszterek, vezető szerepet betöltő államférfiak mesélik el,milyen iskolákba jártak, melyek voltak a kedvenc tantárgyaik, hogyan élték meg diákkorukat: legújabb kötetünk több száz év magyar politikusainak iskolai tanulmányait mutatja be. Köztük olyan nevek szerepelnek, mint II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza István, Horthy Miklós, Teleki Pál, Hóman Bálint, Slachta Margit, Gömbös Gyula, Kun Béla, Lukács György, Rákosi Mát

Télfy János – eredeti nevén Zima Iván, született: Nagyszombat, 1816. június 18. – elhunyt: Budapest, 1898. augusztus 2. Könyve eredeti görög források alapján íródott és nagyban hozzájárul a magyar őstörténet megismeréséhez.A szerző az alábbi módon ajánlja írását a nagyközönség számára: „De miután őstörténetünk fontossága megkívánja, hogy a reá vonatkozó adatok ismerete minél inkább elterjedjen; eltökéltem magamat több irodalombarát tanácsá

• Történelmi személyek
Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban: Sándornak lánya, asszonya és menye volt. Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú családot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozik, Bellonci ugyanis a pró és kontra elfogult szerzők alapos tanulmányozása után újraalkotta a reneszánsz nagyasszonyának alakját. Kortárs történészek (többek közt Machiavelli, Guicciardini) krónikái, levelezések, naplók, követi jelentések, leltárjegyzékek, egyéb levéltári dokumentumok, forrásmunkák segítségével megírta a maga verzióját: egy regényesen eleven, rejtélyekkel teli, lélektanilag hiteles, izgalmas, érzéki, véres, néha mocskos históriát, amelyben Lucrezia Borgia szerepe kulcsfontosságú, de nem azért, mert nagy méregkeverő volt, ahogy a vadromantika korában ábrázolták, hanem azért, mert nem volt az. Nem az volt. A nagypolitika szálait testvére, Cesare és apjuk, a szörnyeteg VI. Sándor szőtte hosszú pápasága során, Lucrezia inkább a szerelemhez szeretett volna érteni. Tizenegy éves korában menyasszony, tizenhárom évesen feleség; második házassága idején tizennyolc, a harmadik idején huszonkét éves. Egyik férjválasztásba sem volt beleszólása. Politikai adásvétel tárgyaként a dinasztikus utódszaporítás volt az élete (szült is legalább nyolc gyereket), a plátói nagy szerelem pedig a mindenkori mentsvára. A Lucrezia Borgia 1939-ben jelent meg először. Az azóta már világszerte számtalan kiadást megért mű a reneszánsz Itália egyik legihletettebb ábrázolása: amit a forrásokból merít, az valóság, amit az írói fantáziából, az akár így is lehetett. Maria Bellonci (1902–1986) az olasz középkor és a reneszánsz kutatója volt. Jelentős és népszerű műveket írt többek közt a Gonzagákról, az Estékről, Marco Polóról. Az ő nevéhez fűződik a mindmáig legrangosabb olasz irodalmi elismerés, a Strega-díj alapításának ötlete. A verseket fordította Terényi István és Tótfalusi István.