Történelem vásárlás

Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni. A Nagy Háborúról szóló első

A horvát országgyűlések történetét tárgyaló munka, melyet az olvasó a kezében tart, a magyar országgyűlésekről szóló sorozat részeként jelent meg, s ez magyarázatot kíván. Magyarország és Horvátország több mint nyolcszáz évig élt államközösségben; 1102-tő

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázist érte a megtiszteltetés, hogy az elődök nevében is elbúcsúzzon a magyar haderőben 53 évig szolgáló Mi-8 helikopterektől. A kötet olyan, mint egy búcsúrepülés utáni állománygyűlés: a történeti áttekintést követően a típu

A páncélosfelderítő-osztagok voltak a páncéloshadosztályok szeme és füle: a főerők előtt lopakodva közelítették meg az ellenséget és derítették fel annak helyzetét és erejét. Otto Henning csupán néhány héttel a franciaországi partraszállás előtt érkezett

A magyar kelet-népe, eredetét és szülőföldjét Ázsiában csak keleti kútfők segítségével lehet felderíteni; a nyugati kútfők, az eddig tett kísérletek után ítélve egymaguk erre elégtelenek. A belőlük nyert történeti adatok a keleti kútfők világánál nyertek fényt, határozottságot, és válnak alkalmas anyagokká a feldolgozásra. A tudósítások, melyeket a magyar faj különböző törzseiről, a hunokról, kunokról, úzokról, avarokról, chazarokról és bese

Kiváltságok, elit és luxus a szocializmusban Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Melyikük lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt közülük elefántot? Mely tájakra, országokba utaztak szívesen? Hogyan éreztek és gondolkodtak a letűnt kor politikusai? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, ám nem anekdotagyűjtemény, hanem hiánypótló társadalomtörténeti munka. Hu

A második kötet érzékelteti, hogy mit jelentett a szovjet állambiztonsági főtisztek segítsége. Szól a „vádak”-ról, betekintést nyújt a horthysta rendőrök „vallomásai”-ba és Rajk megtörésének kezdetébe (s ennek utóéletébe). Ír a távollévő J. B. Tito* személyét helyettesítő, mondhatni a büntetőeljárás során őt megszemélyesítő Brankov szerepéről, Moszkvában készült jegyzőkönyveiről, hazaszállításáról, szökési kísérletéről, a kohol

Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. – Budapest, 1906. augusztus 19.) középiskolai tanár, író. A Korona és koronázás című tanulmánya a koronázás lényegét, a koronázási jelvények mibenlétét és azok fontosságát taglalja az olvasók számára. Véleménye szerint az alkotmányos királyság intézménye teszi jobbá a nemzetet és az egyéni ember gondolkodását.

Deménfalvi Meliórisz Béla (Kissáros, 1875. augusztus 23. - Eperjes, 1901. november 12.) államtudományi doktor, ügyvéd, evangélikus jogakadémiai rendkívüli tanár. Jelen tanulmánya a címertan, azaz heraldika témáját mutatja be. A címerek fejlődésétől a nemesség adományozásig taglalja a témát. A kötet második részében a Sáros vármegyei nemes családok címereinek ismertetését találhatjuk meg. Jelen kiadás az eredeti mű reprint változata.

„Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban, akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után – politikai érdekből – szeretnék annak láttatni – másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal. Pedig maga a tény, hogy v

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl:

A kötet a Kádár-korszak politikai rendőrségének belső világát mutatja be: az állomány azonosítását követően elsőként elemzi átfogóan a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénél tevékenykedő állambiztonsági tisztek, a "belső ellenséggel" foglalkozó állomány életpályáját és működését, szocializációs közegeit és generációs élményeit, névvel, arccal bemutatva az alezredesi rangig eljutó tiszteket. A kötetben bemutatott tartótisztek az

A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal

Kötetünkben a szerző 1984-2022 között keletkezett kisebb írásait, egyes fontosabb tanulmányait olvashatjuk újra, melyek általában nem felkérésre, hanem az adott körülmények hatására, lelkiismereti indíttatásra születtek meg. Közlünk még a szerzőről megjelent írásokat, interjúkat, továbbá recenziókat. Az egyház- és rendtörténeti vonatkozású írások - publicisztikák, interjúk és tanulmányok - és az azokról készült recenziók egyfajta válogatásának

Hagyományon általában az elődeinktől reánk maradt szellemi javakat értjük, míg a hagyaték vagy örökség szók a reánk szállott anyagi javakat jelölik. A hagyomány ősi soron, szájról-szájra terjed. Többé-kevésbé minden ember tanítómestere ennek az ősi ,,iskolán kívüli népművelés"-nek, mégis a hagyomány átadásnak és átvételnek megvannak az erre született mesterei, aminthogy a népköltészetet, népdalt sem a nép minden tagja költi, hanem erre szül

"Ebben a kötetben két okos ember írásai olvashatók. Az egyik politikai elemző, a másik publicista. A fülkeforradalom vagy micsoda előtt kezdődik a kötet, és tart ma is, ennek az egésznek ugyanis nincs vége, és mégcsak nem is sejteni, hogy mikorra várható. A szerzők minden írása pontos és igaz, csak épp az egészet nem nagyon akarja befogadni az ember, mert az nem lehet, hogy egy országot, benne őt magát ennyire lóvá tegyék, ráadásul úgy, hogy előre be volt minden

Böngérfi János, Bingenheimer (Pest, 1859. április 1. – Budapest, 1950. január 16.) fővárosi nép- és ipariskolai tanító, pedagógiai és ifjúsági író. Mély szomorúságban töltötte napjait Csaba Szittyaországban. Fájt lelkének nagyon, hogy a magyarok nem siettek Attila örökségének visszafoglalására. Meg se mozdultak, nem hogy fölkerekedtek volna, a világ legszebb országának megszerzésére. Hasztalan magasztalta Csaba a föld szépségét és gazdagságát. Mind

"Elindulok a Négy Szabadság parkjából, felmegyek a kompra, az East River másik partján a menyem, Lili jön elém. A nyakába akasztott 'kenguruban' az anyukájához tapadva ott gőgicsél boldogan, elégedetten a legkisebb unokám, Franka. De jó, hogy nem fogják tökfej hazugságokkal tömni a fejét, hogy nem rendőrtábornokok fogják meghatározni, hogy mit tanuljon, mit olvasson. De milyen rossz, hogy nem susoghatom a fülébe, szinte esti imaként, ahogy negyvenegynéhány évvel ez

Az élelmiszer az ember létfenntartásához szükséges, alapvető fogyasztási cikk. Az élelmiszerek termelési és elosztási módjai a történelem során folyamatosan változtak, az új módszerek megjelenése mellett időnként a régi mintákat is alapul vették. A 20. században jellemző iparosodott, globális élelmiszer-termelő és -elosztó rendszerek iránti növekvő bizalmatlanság miatt a 21. század elejére egyre bővült a tudatos vásárlók köre, akik számára az élelmi

„Hazai tudományos irodalmunkban ritka kérdés keltett oly sok vitát, mint a székely nemzet hún-scytha eredetűsége. Nagy tekintélyű tudósok: történetírók, nyelvészek, jogászok, ethnographusok foglalkoztak több mint egy század óta mind fokozottabb érdeklődéssel e kérdésnek oknyomozó felderítésével. Az eszmecsere – különösen az újabb időkben – oly élénkké vált fölötte, hogy ma már – úgyszólva – az őstörténeti vizsgálódás egyik tudományos ir