Történelem vásárlás

Az ifjú Hans Heinz Rehfeldt 18 évesen legénységi állományú gránátosként (közlegény) került a keleti frontra 1941. novemberében az elit Großdeutschland gyalogezred önkénteseként, hogy egy 8 cm-es aknavető kezelőjeként azonnal a Taifun hadművelet harcaiban találja magát Moszkvától délre, Tula térségében. Naplója 1941. október 26-án kezdődik, amikor a neuruppini pótzászlóalj bakái az ezredzenekar vezetésével lelkesen vonultak át a városon, ki a pályaudvar

A kötet az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából Szegeden 2017-ben rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká formált változatait tartalmazza. A szerzők több nézőpontból vizsgálják az 1867. évi emancipációs, valamint az 1895. évi recepciós törvény elfogadásának történeti előzményeit, a zsidóság jogállásának középkortól követhető változásait, részletesen annak reformkori, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatti, valamint

Amikor a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754-1838) a világtörténelem egyik lesikeresebb, ugyanakkor legellentmondásosabb politikusa; Franciaország külügyminisztere, miniszterelnöke. Az arisztokrata családból származó ifjú gyermekkora óta rokkantsággal küzdött, így számára csak az egyházi pálya maradt. Ugyanakkor imádta a nőket, és nagy összegekben kártyázott. Hatalomra juttatta, majd elárulta a Bourbonokat, a forradalmat, Napóleont és újra a Bourbonokat. Pénzér

A jelenünkre jellemző sodró erejű információáradat elfedi, hogy az egymást követő generációk egyre kevesebbet tudnak szüleik történeteiről. A családokban fogyatkoznak a jó hangulatú tereferék és a meghitt vallomások, a mindennapi hajszában ugyanis nemigen adódik idő arra, hogy beszéltessük, faggassuk anyáinkat, apáinkat. Ez az írás egy nyugdíjba kényszerült restaurátor "levele" külhonban élő fiának, amellyel - mintegy elmaradt beszélgetéseik pótlásaké

Anna már nem győzte számon tartani, hányszor gáncsolta el a sors. De most majd kiáll az igazáért... Oniszkó Anna zsarnoki mostohaapja árnyékában nőtt fel. Most tizenévesen elhatározza, hogy megszökik tőle, és megvalósítja álmát, hogy tanár legyen. De ez Ungvár, Csehszlovákia, a naptár az 1938-as évet mutatja, és a történelem darabokra tépi Anna életét. Háborús veszélyek közepette, olykor legközelebbi hozzátartozói által is megcsalatva, Annának erőt kell

"Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zöldellő faág és a csillagos ég." A csöndben őzek, dámvadak osonnak le a "kopolyához"... - írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a növény biológia professzora, két teljes napot egyedül eltöltve a Nagynyíri-erdőben. Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképező kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felnőtt férfi, családapa kutatói munkáival összekapcsolódó utaz

A hercegnő utolsó napjainak igaz történetét soha nem mondta el senki. Ez a könyv erre tesz kísérletet. Martyn Gregory újságíró, médiaszemélyiség a franciaországi tanúk, rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvek és vizsgálatok alapján, a baleset utáni nyomozás eredményeire támaszkodva próbálja objektíven rekonstruálni, mi is történhetett valójában az utolsó napokban, órákban. A szerző lépésről lépésre bizonyítja be, hogy Dodi apjának, Mohamed Fayednek

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemz

A magyar Szent Koronával kapcsolatban számos kiadvány látott már napvilágot, ezek jelentős része azonban ma már tartalmilag és formailag is elavultnak számít. A brosúra nem kíván a nagyobb formátumú történelmi-művészeti albumok versenytársa lenni, azonban a jelenleg elérhető, kisebb terjedelmű kiadványoknál jóval több tartalmat nyújt. Ezt elsősorban az Országház saját tudástára, valamint a 2016 februárjában készített új Korona-fotók biztosítják.

Az olvasó a kötet évszázadokon átívelő, Európa különböző államaihoz kapcsolódó tanulmányain keresztül ismerheti meg, hogy a különböző korok, az eltérő gazdasági súllyal rendelkező államok milyen módon biztosították hadseregük, illetve az egyes háborúk pénzügyi hátterét, milyen azonos, de mégis eltérő válaszokat adtak a felmerülő problémákra, és milyen hatással voltak a hadi vállalkozások a gazdaságra és annak szereplőire. A háborúkat nemcsak

1935-ben születtem, tehát ahhoz a még élő korosztályhoz tartozom, akik nem könyvekből – vagy nem csak azokból – ismerik hazánk XX. századi nagy eseményeit. A résztvevők közvetlen élményeit hallgathattam az I. világháborúban történtekről. A hamarosan követő II. világháborút már magam is átéltem. Nekem emlékeim vannak a felszabadulás élményéről, az újat kezdés valóságáról. A csodavárás reménykedéseiről és a csalódásokról, a torzult reménye

"Valóban frontország volt-e az 1990-es évek elején Magyarország a déli határainkon kialakult háborús helyzet miatt? A kötetben szereplő dokumentumok és a bevezető tanulmány minden bizonnyal meggyőzik erről az olvasót, de ezen túlmenően szeretnék felidézni egy, ezt a kérdést élesen megvilágító eseményt 1991 őszéről. Antall József miniszterelnök 1991. október 27-én Brüsszelben tárgyalt az Európai Közösséghez történő társulás kérdéseiről, amikor arr

Székelyföld művészete még Erdély zárt területén belül is külön egységet képvisel. Amint a székelység történeti fejlődés és népi élete bizonyos mértékig elüt a megyei magyarságétól, ugyanúgy színeződik át szellemének minden megnyilvánulása. Nem lehetetlen, hogy e különbségek egyik forrása a vérmérséklet, ízlés és képzelet sajátos mivolta, mely egyedül a székely embert jellemzi. A másik, számunkra jelenleg megfoghatóbb forrás az a különleges

Eredetileg 1850-ben megjelent könyvecske, ma kultúrtörténeti érdekesség.

Hogyan fogadta a magyar lakosság a Csehszlovákia elleni intervenció hírét 1968 augusztusában? Megszállásnak tekintették vagy egyetértettek a baráti segítségnyújtásról szóló hivatalos magyarázattal? A történész szerző ügynökjelentések és nyomozati iratok alapján mutatja be a korabeli magyar társadalom reakcióit. Nemcsak a katonai akciót elítélő, "ellenséges" megnyilvánulásoknak, hanem a fegyveres beavatkozást "megértéssel" - bár fenntartásokkal - fogadó

Japánról, az egyik legfejlettebb ázsiai demokráciáról szól ez az országot jól ismerő magyar tudósok, történészek és japanológusok által írt kötet. Fedezzük fel, hogyan alakult ki Japán demokratikus - és egyben a világ egyik legfejlettebb gazdasági - rendszere a történelem során! Hogyan sikerült megőriznie nemzeti hagyományait és fejlődnie a kultúrájában mélyen gyökerező technológiai innováció, illetve egy hipermodern út, a társadalom 5.0 koncepció ált

A történeti szatmári református közösség múltját 1878-ban vetette papírra Kiss Kálmán. Az ezer oldalas monográfiájában részletgazdag forrásanyagon keresztül mutatja be az egyházkerület történetét.

Kevés politikus hagyott olyan mély nyomot korának történelmén, mint Edvard Beneš, aki jelentős szerepet játszott az önálló Cseh-Szlovákia létrejöttében, az utódállamok megosztásában, s végül nem kis mértékben neki is köszönhető, hogy egy gazdaságilag és politikailag sebezhető Közép-Európa jött létre. A szerző alaposan és tárgyilagosan mutatja be e tipikusan közép-európai politikust és korát, a környezetet, amely elősegítette szédületes karrierjét,

Mayer Antal (1938-2008) magyar-történelem szakos tanár a 2000-es évek elején jegyezte le emlékiratait. A könyvének gerincét alkotó családtörténet szigorúan véve csak tíz év (1938-1948) esményeit örökíti meg, ám kicsiben megtalálhatók benne mindazon események, amelyek a 20. században egy magyarországi, majd vajdasági német családot sújthattak: két világháború, asszimiláció, disszimiláció, a család kettészakadása ideológiák mentén, kollektív bűnössé