Történelem vásárlás

Ki volt Vay Péter gróf? Protestáns arisztokrata világfiból lett katolikus pap, szentszéki küldött, püspök, világjáró, alkotó és műgyűjtő, Európa és Amerika között fáradhatatlanul ingázó, a kivándorlókat segítő, lánglelkű misszionárius, az Ó- és Újvilág, de különösen a Távol-Kelet kultúrájának mind szélesebb körű megismertetését célul kitűző "szakíró", visszavonulásában "misztikus"... - de talán mindenekelőtt: szemtanú. Uralkodókkal, egyh

Jean Monnet életművének legmaradandóbb alkotása a Robert Schumannal közösen kidolgozott Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió origója. Méltán tartják számon "Európa atyjai" között. Pontosan látta, ha Európa nem fog össze, a világpolitika- és gazdaság perifériájára szorul Amerika, Anglia, a Szovjetunió - és szinte látnoki módon előrevetítve - Kína és India mögött. Összes többi terve, elképzelése máig vita tárgya. A nemzetekfelettiség, az

"A háromkötetes kiadvány arra vállalkozik, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutassa a magyar Külügyminisztérium 1951 és 1984 közötti történetét. Célunk az volt, hogy a már megjelent kötetek közötti kronológiai hiányt pótoljuk, és ezzel megvalósuljon az 1945 és 1993 közötti Külügyminisztérium működésének a bemutatása az érdeklődők számára. Kiknek állítottuk össze a három kötetet? Elsősorban a Külügyminisztérium története irán

A korabeli felvételekkel gazdagon illusztrált, reprezentatív kötet az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulójára jelent meg. A kiadvány korabeli fotókon keresztül kronologikus sorrendben mutatja be az 1990 és 1994 közötti időszak legizgalmasabb eseményeit. A bevezetőben Kónya Imre, az első szabadon választott Országgyűlés képviselője személyes emlékeit is felidézve tekint vissza a történésekre. Az 1990 és 1994 közötti i

Történelmi távlatban ez még a közelmúlt, de azóta már két nemzedék nőtt fel. Valószínű, hogy közülük kevesen tudják, hogy a hetvenes, nyolcvanas években, a szocialista táborban mi voltunk a legvidámabb barakk. Az akkori pártvezetés mindent megtett annak a látszatnak fenntartásáért, hogy Magyarországon jól élnek az emberek. Meg is lett a böjtje: az ország teljesen eladósodott, amiről persze a hétköznapi ember semmit sem tudott. Zászlókat lobogtatva vonult fel

Az Iparkodó Budapest c. sorozatunk első tagja a fővárosban koncentrálódó malomipar történetét, a ma is minőséget jelentő magyar márkákat, cégeket mutatja be, és megemlékezik mindazokról a vállalkozásokról, melyek a saját korukban fogalomnak számítottak. Az olvasók előtt a társadalomtörténeten és szereplőin keresztül kibontakozik a 19. századi üzleti élet és az, hogyan lett az egykor húzóágazatának számító budapesti malomipar a nemzetközi piacon is ver

"Kötelező olvasmány mindenkinek, aki arról álmodik, hogy Izlandra utazzon. Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal, hogy az izlandiak (nem Kolumbusz

Az 1918 pünkösdjén életbe léptetett Codex Iuris Canonici előírása szerint tízévenként kellett egyházmegyei zsinatokat rendezni, mivel szükségessé vált az egyházmegyei szokások összehangolása az egyetemes joggyűjteménnyel. E feladatot Magyarországon elsők között végezték el azok az egyházmegyék, amelyek kormányzatát nem terhelte meg a trianoni békekötés után az új határok okozta területi megosztottság: Vác 1921-ben, Veszprém 1923-ban, Székesfehérvár 19

A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi értelemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egyházmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más

Négy reneszánsz erény: Igazságosság, Mértékletesség, Erő, Bölcsesség. Mi más kerülhetne egy vászonra, egy templom mennyezetére, egy főpap studiolójába, mint a hibátlan, tökéletes szépség? A konyhalány és az apáca. A feleség és a mostohalánya. Négy nő, négy teljesen eltérő életút, amelyek metszéspontjában Esztergom városa és egy különleges tehetségű férfi, Sandro Botticelli áll. Vágyak, vonzalmak, plátói és testi szerelmek, a reneszánsz Eszterg

A Balla Antal által szerkesztett - és részben írt - A magyar országgyűlés története 1867-1927 című kötet 1927-ben jelent meg először azzal a céllal, hogy pusztán történelmi, szakmai szempontok alapján mutassa be a modern magyar országgyűlés, a magyar parlamentarizmus történetét. Demonstrálni akarta, hogy a Bethlen-korszak parlamentje legitim jogutóda a dualizmus kori magyar parlamentnek, s szerves része az ezeréves magyar alkotmányfejlődésnek. Az országgyűlés e

A négykötetes sorozat a kínai civilizáció teljes történetét mutatja be a neolitikumtól a Qing-dinasztia bukásáig (1911-ig). Magyar nyelven korábban nem jelent meg ilyen átfogó kínai civilizációtörténeti munka. Szerzői egytől egyig a neves Pekingi Egyetem kutatói, akik betekintést nyújtanak a kínai történelem legfontosabb eseményeibe és folyamataiba, korabeli forrásokkal gazdagított, tudományos igényességgel megírt, ám széles olvasóközönség számára elér

"Napóleon utolsó évei, intrikusok között, fájdalmas veszteségekkel, Rodenberg szemével, aki minden elismerést megérdemel lelkiismeretes kutatóként és tehetséges íróként egyaránt... Megjelenítő erővel láttatja egy lenyűgöző történelmi személyiség életének alkonyát."- KIRKUS REVIEWS"1795-ben a huszonhat éves Napóleon Bonaparte a forradalmi francia hadsereg szegény, de egyre sikeresebb tábornoka volt. Párizsban élt, amely hozzá hasonlóan teli volt lehetőség

A magyar múlt és ennek hun vonatkozásai eddig egy óriási káoszt képeztek. Amennyire helyünk engedi, igyekszünk rendet teremteni. Különösen ismeretlen a magyarság előtt hun apáink legősibb története. Ennek ismertetésére fektetem hát a fősúlyt s csak a fennmaradó kisebb részen beszélek Atilla hun birodalmáról, melyről mégis minden magyar sokat tud. Az avarokról szóló részt is ezért hagytam el s majd egyik következő kötetemben fogom pótolni. Talán még Atill

Közismert mondás, hogy Habent sua fata libelli. Különösképpen igaznak találhatjuk ezt Bethlen Farkas Erdély-históriája esetében. A szerzőnek nem adatott hosszú élet a földön: 1639-ben született és éppen negyvenéves volt, amikor 1679-ben elragadta a halál. Ekkorra azonban már készen volt monumentális, több ezer oldalas művének, a Historia de rebus Transsilvanicisnek a kézirata. A roppant terjedelmű munka 1526-tól 1612-ig tárgyalta a Magyar Királyság széthullásá

Manapság sokat beszélünk a különböző mélyállam teóriákról, és ezáltal a múlt eseményei is más megvilágításba kerülnek, sőt eleddig ismeretlen személyek bukkanhatnak fel a múlt homályából. Az informális kapcsolatok szövevényes hálózatán alapuló Horthy-korszak pedig bővelkedik az ilyen alakokban. Kováts Tivadar is ezek közé tartozott. Neve még a szaktörténészek körében is alig ismert, annak ellenére, hogy az 1920-as évek sajtója szinte havonta cikkeze

Miskolczy Ambrus történész könyve acte de présence. De nem azért állt össze, hogy ne felejtsék el szerzőjét az olvasók, hanem azért, hogy ne felejtsünk el bizonyos problémákat és embereket. Először is ne felejtsük, hogy kik és milyenek a mi keleti szomszédjaink, a románok. Ezt persze akkor sem felejtenénk, ha akarnánk. Viszont azon mindig is el kell tűnődni, hogy miként éljünk együtt és egymás mellett egy olyan világban, amelyben újabb és újabb meglepetések

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra al

Eger Szolcsányi, 1888 - Hasonmás kiadás

Mátyás Flórián az eredeti források felhasználásával mutatja be a kalandozó magyarok németországi portyájának , hadjáratának történetét.