Történelem vásárlás

"A jelen munka az első átfogó feldolgozása a Tanácsköztársaság Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyei történetének. Kosztyó Gyula több évig tartó szisztematikus levéltári kutatásainak eredményeképp felvázolja az 1919. március 21. - április 29. közötti rövid időszak közigazgatási és politikai viszonyait, a vármegyei direktóriumok munkáját, azok agitációs tevékenységét, illetve a katasztrofális közellátási állapotokra adott válságenyhítő intézked

"Szürke" - ez a kortársak és a történetírás által is használt kifejezés egyfajta állandó vagy inkább minősítő jelzőként tapadt Szapáry Gyula grófra, a szakpolitikusra és államférfira. Hiába volt ott számos nagy jelentőségű kormányzati döntésnél, törvények előkészítésénél és azoknak az országgyűlésen való keresztülvitelénél szakminiszterként, majd miniszterelnökként, ám azokat nem az ő személyéhez, nevéhez kapcsolták. Szapáryt egyszerre ve

Nemzeti nagyvizit sorozatunk negyedik kötetének témája az 1848-49-es szabadságharccal kezdődik és az 56-os forradalom elemzésével ér véget. Fejezetenként elemzi a magyar és a világtörténelem valamennyi sorsfordulóját ebben a bő száz esztendőben. Néhány fejezetcím a kötet tartalmából: A trianoni szerződés, A Horthy-korszak külpolitikája a második világháborúig.

Miféle dolog a Nemzeti nagyvizit? Hasonló a kórházihoz, csakhogy ennek során hazánk, nemzetünk sorsa, történelme vétetik alapos vizsgálat alá. Különös, de magyarázható, hogy a vizsgálódást ez esetben is orvos vezeti, név szerint Kásler Miklós professzor, akinek rokonszenves mosolyát nézők milliói ismerhették meg az elmúlt években a televízióból. A most megjelenő ötödik kötet beszélgetései az előző kötetben nem befejezett, 1956-ról és főként a megtor

írta Pulszky Ferencz. 2. kiad. Budapest : Franklin, 1884. Pulszky Ferenc politikus, régész, a reformkori magyar politikai élet kiemelkedô alakja, az emigráció egyik legtekintélyesebb politikusa volt. "Életem és korom című műve a gazdag magyar memoárirodalom egyik legértékesebb alkotása. Ritka az a kutató, aki XIX. századi történelmünket vizsgálva - legyen szó akár a reformkor társadalmi küzdelmeiről, akár a szabadságharc külpolitikai vonatkozásairól, vagy pedig

Podmaniczky Frigyes báró, magyar politikus négy kötetes Naplótöredékei ötven év történetét meséli el, amelyben a családi események épp úgy helyet kaptak, mint a politikai szereplések. írta Podmaniczky Frigyes. – Budapest : Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése, 1887.

irta Matolai Etele [Sátoraljaújhely] Sátoralja-Ujhely : Lővy Adolf bizománya, 1883. A jelen munka Matolay Etele hosszú életű zempléni alispán, történetíró visszaemlékezései az 1848/49-es szabadságharcra, amelyet honvéd századosként élt végig.

Talán nem mindenkinek tűnt fel, hogy a VERITAS neve bővült - 2019 óta már Intézet és Levéltár -, és ez egyben azt is jelenti, hogy az elvégzendő feladatok köre és a munkamennyiség is megnövekedett, amelyet immáron közel ötvenfős csapattal végzünk. Ezen munkatársi gárda a kutató- és feldolgozó munkája során továbbra is a VERITAS számára választott jelmondatot - "...hazudni nem szabad" - tarja szem előtt. Úgy véljük valamennyien, hogy a történésznek, a lev

Az 1990 és 1993 közötti időszak első médiaháborúja ma is közkedvelt témája a közbeszédnek. Ezúttal egy újabb kötetben ismerheti meg az olvasó a rendszerváltozás időszakának magyar sajtóvilágát, de ezúttal nem interjúk és cikkek alapján, ugyanis a szerző a téma feldolgozásához levéltári anyagokra támaszkodott. Ez utóbbi miatt releváns és új információkkal is szolgál a monográfia, hiszen az Antall-hagyaték, illetve a korabeli miniszterelnökség forrása

Egy átlagos magyar ember sorsának alakulásán keresztül mutatja be a negyvenes- ötvenes- hatvanas évek Magyarországát, sorsfordító eseményeit. A főszereplő a doni áttörés utolsó öt napjának történetét szemlélteti a saját életútjának alakulásával, kezdve a mundér felöltésével, a becsületes szolgálattal, végül a büntetéssel. A kényszerű kiutazás és kint maradás, rácsodálkozás a fél éve kint harcolók helyzetére és helytállására, a lehetetlen fe

Ahhoz, hogy meghódítsuk a világot, nem elég létrehozni a leghatalmasabb kereskedelmi flottát vagy a legütőképesebb fegyveres erőt. A természet erejét ugyanis nem lehet legyőzni, és ez a legnagyobb birodalmak sorsát is képes eldönteni. Ki gondolná, egy nagy vihar vagy egy kis jégkorszak mennyi mindent befolyásol? • Hogyan lett Amszterdam a világ egyik legfontosabb kikötővárosa egy cunami miatt? • Miért nem tudta elfoglalni Julius Caesar Britanniát, és a mongolok Jap

Göncz Árpád születésének 100. évfordulóját ünnepeltük 2022-ben. Jelen kötetben a rendszerváltozás utáni első köztársasági elnökre emlékezünk. A könyvben az alábbi szövegek olvashatók: Bertha Bulcsu 1989-ben Göncz Árpáddal készített interjúja (A halálraítéltek kiáltásai - Göncz Árpád; ítélet: életfogytiglan); Hegedűs B. András 1985-ben, majd 1990-ben Göncz Árpáddal készített életinterjúja ("Az eszmék felezési ideje"), valamint Göncz Árpád A

Mr. Nyugodt Erő címmel Boross Péter egykori miniszterelnök életút interjú kötete jelenik meg december közepén a Sacrafilm Kiadó és a Püski Kiadó gondozásában. A Koltay Gábor által készített interjú a hasonló című három részes televíziós portréfilm kapcsán készült, kiegészítve a rendező korábbi történelmi dokumentumfilmjeihez felvett beszélgetésekkel. A könyvben gyerek és ifjúkori emlékei alapján kendőzetlen őszinteséggel beszél a két világhábor

"Brazília és Portugália testvérországok - nyilatkozta a portugál államelnök 1922-es brazíliai látogatása alkalmával, majd így folytatta -, bár már külön élnek, történetük száz év előtt még közös volt, jövőjük sok ponton különbözik, de éppen olyan sokban azonos is. A brazilok saját hazájuknak érzik Portugáliát. A portugálok széles munkástömegei pedig Brazíliát olyannak tartják, mint a hazai földet." Ez az Atlantisz-álom lényege. A két ország ide

Kéretik komolyan venni e könyv alcímét, mert ami következik, tényleg - katyvasz. Jó, szebben fogalmazva: metszetek sora az 1940 és 1970 közötti évekből s ezen belül olyanoké, amiket kizárólag januári történésekből szemelgettem. De miért azokból? Mert nyolcvanadik évem betöltésekor úrrá lett rajtam az a vágy, hogy legalább megorrontsam, milyen lehetett az élet akkor, amikor megszülettem. Miféle dolgokról és mit tudtak az emberek? A hétköznapi emberek, persze.

"A nemzeti ellenállásnak van egy belső és egy külső arca. A külső a török nemzet fölényét mutatja Európának, a jól kiérdemelt pozíciót... Az európaiak ugyanis mindenkivel úgy bánnak, ahogy megérdemelték... Mindenki láthatta, hogy míg Svájc, Hollandia vagy Magyarország aligha akadna meg az őket lenyelni szándékozók torkán, Törökországot nem lehet csak úgy egyszerűen lenyelni, mert megemészthetetlen anyagból van." A fenti idézetet 1922-ben papírra vető é

XIV. Lajos és Nagy Péter cár, Sobieski János és Napóleon, Cromwell és Washington világát idézi fel ez a könyv: az emberiség történelmének azt a szakaszát, amely a vesztfáliai békekötéssel kezdődött és a waterlooi csatával ért véget. A szerző arra törekedett, hogy a szakirodalom legmodernebb eredményei alapján mutasson beolvasóinak olyan gyakran emlegetett, de nem eléggé ismert világtörténelmi folyamatokat, mint az abszolút monarchia megszilárdulása, a felvi

Miért ez a cím? A szervezők/szerkesztők abból indultak ki, hogy az ember szűkebb hazájában (településén, illetve annak környezetében) fejti ki tevékenységét, itt van otthona, annak adottságai határozzák meg legközvetlenebbül életfeltételeit, lehetőségeit, és itt érik azok a szociális, szellemi, kulturális, politikai, érzelmi stb. hatások, melyek leginkább befolyásolják későbbi sorsát. Ezért az egyes emberek, illetve közösségek életének megismerésére l

A királyi jegyző művében, a fejedelemválasztásnál, vérrel pecsételt szerződésről olvasunk, mely pogány szokás szerint köttetett. Lovat áldoztat fel továbbá a szerző ugyan pogány szokás szerint három hadvezér által a magyarok Istenének, midőn ők a hegytetőről a meghódolt ország síkságát áttekintik. Árpádról is azt írja, hogy más három hadvezértől kapott örömhír vételekor, lóáldozatot rendezett, melyet egy egész hétig tartó vendégeskedés követ

A szerző a vármegyében élő mágnás családok történetét mutatja be jelen kötetében. A családok vármegyei helyzetét, birtokait, politikai és kulturális tevékenységüket és leszármazási rendjüket ismerhetjük meg.