Történelem vásárlás

A magyar múlt és ennek hun vonatkozásai eddig egy óriási káoszt képeztek. Amennyire helyünk engedi, igyekszünk rendet teremteni. Különösen ismeretlen a magyarság előtt hun apáink legősibb története. Ennek ismertetésére fektetem hát a fősúlyt s csak a fennmaradó kisebb részen beszélek Atilla hun birodalmáról, melyről mégis minden magyar sokat tud. Az avarokról szóló részt is ezért hagytam el s majd egyik következő kötetemben fogom pótolni. Talán még Atill

„Hogyan történt? Ezt kérdezi ma minden magyar zsidó és nem zsidó, aki ismerni akarja az utolsó esztendők tragédiájának történetét.” Munkácsi Ernő a katasztrófa után alig két évvel megjelent visszaemlékezése a magyar zsidóság deportálásának nehéz, ellentmondásos nézőpontból megírt krónikája. Munkácsi a Horthy-korszakban a neológ zsidó közösség főtitkára, jogász, 1944-től pedig a német nyomásra létrehozott, a német és magyar hatóságokkal koo

Somogyi Ede, eredeti nevén Frankl (Kaposvár, 1852. január 17. - Budapest, Józsefváros, 1921. július 31.) újságíró, író, műfordító. "Rég elmúlt időről szól ez a könyv, oly időről amikor a szentírás szerint a világ még meg sem volt teremtve. A mi fogalmaink szerint mesebeli időbe vezetem vissza az olvasót, ahová eddig még a képzelet is csak elvétve mert elszállani, hat-, hétezer év előtti sőt némely tudósok szerint még sokkal régibb időbe... Meg akarom i

Közismert mondás, hogy Habent sua fata libelli. Különösképpen igaznak találhatjuk ezt Bethlen Farkas Erdély-históriája esetében. A szerzőnek nem adatott hosszú élet a földön: 1639-ben született és éppen negyvenéves volt, amikor 1679-ben elragadta a halál. Ekkorra azonban már készen volt monumentális, több ezer oldalas művének, a Historia de rebus Transsilvanicisnek a kézirata. A roppant terjedelmű munka 1526-tól 1612-ig tárgyalta a Magyar Királyság széthullásá

Benkő Ferentz. [Kolozsvár] Kolo'sváratt, Hochmeister Márton, 1800.

Fiatal kutató-állatorvosként 1958-ban lehetőségem nyílt részt venni egy három hónapos tanulmányúton a Szovjetunióban. Tanulmányutam eseményeiről és tapasztalatairól részletes naplót vezettem, amelyet nem idegenek olvasmányának szántam. Az azóta eltelt hat évtized változásai - köztük magának a hatalmas Birodalomnak az eltűnése a térképről - azonban különleges értéket kölcsönöznek a Szovjetunióban élő emberek akkori életéről egy szemtanú által papí

Az emlékezet akarva-akaratlanul sok mindent megváltoztat, de Tatár Imre azokban a napokban írta mindeddig íróasztala fiókjában rejtegetett Naplóját, amikor Magyarország élethalál harcát vívta a függetlenségéért és a demokráciáért. A most 96 esztendős szerző a Szabad Nép, majd megalakulásakor négy napig a Népszabadság, később az Esti Hírlap munkatársa volt. Pályafutását a Magyar Nemzetnél fejezte be. Újságíróként többet látott-hallott, mint mások, bes

A könyv írója 1981-1983 között a Berlini Humboldt Egyetem magyar lektora volt. Tanított a Berlini Népfőiskolán, és részt vett a Magyar Kultúra Háza életében is. Egy olyan ország és város embereinek életét, munkáját ismerhette meg, amely azóta már megszűnt, illetve tökéletesen átalakult. A két tanéven át tartó munkája során hétköznapjaikról és ünnepeikről szerzett tapasztalatait, élményeit teszi közzé a kötetben.

A pálos rend - az egyetlen ma is működő magyar alapítású férfi szerzetesrend - a Magyar Királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, sőt, a 15. századtól megvetette lábát nemcsak Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is. Ez a kötet, amely a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításának anyagán alapul, átfogó képet igyekszik adni az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltjáról

Breuer György és tizenhatodik évét éppen betöltött felesége egy évet sem tölthettek együtt, amikor az első világháború az ő életüket is több évre kettészakította. A fiatal férj évtizedeken keresztül gyarapodó képeslapgyűjteményében nagyobb, egymással tematikus kapcsolatban álló csoportokban idézi vissza az időszakot: szarajevói látképek, 1914 végi propagandalapok és a hadifogságból hazaküldött, illetve hazahozott, oroszországi, szibériai lapok. Melle

Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta Sas Péter. Részlet az Előszóból: A tematikus kötetben elsősorban arra törekedtünk, hogy a témához tartozó,ismeretlenségük miatt a köztudatba még nem beépült írásokkal és levelekkel bővítsük eddigi ismereteinket. Kós Károly most közlendő, ismeretlennek számító írásai megjelenek ugyan napilapokban, de a tudományos kutatás és az érdeklődő olvasók számára nem voltak ismertek, szakb

Varázslatos kápolna rejtőzködik a Bakonyalján három apró falu között, ahol 250 éve miséznek. Csodaszép római bronzszobrok és babiloni eredetű érme került elő a közvetlen közelből. A história minden egyes fejezete csupa talány. Az Eszterházyak révén bajor telepesek érkeztek a szomszédba, egy olyan Madonna szoborral, amely egyetlen pillantással rabul ejti a látogatót. Mit keresett itt Kossuth Lajos és hogy kerülhetett rumoshordó a kápolna körüli alagútrendszer

Heves megyei eredetű köznemesi család melynek sarjai a középkortól viseltek fontos tisztségeket a főurak szolgálatában, a XVIII. században kuruc, testőr, és író is kikerült soraikból. Széll Farkas monográfiája a család történetét dolgozza.

Semezdin Mehmedinović (sz. 1960) bosnyák költő, filmes és lapszerkesztő Szarajevó blues című kötetét világszerte a délszláv háborúról szóló irodalmi alkotások egyik legkiemelkedőbb darabjaként tartják számon. A vegyes műfajú, minden kliséről és pátoszról lemondó kötet nem csupán az ostromgyűrűbe zárt város három évének krónikája, és nem is pusztán a háborús realitás újszerű megragadására tett kísérlet. A háború idején mindvégig a városba

Manapság sokat beszélünk a különböző mélyállam teóriákról, és ezáltal a múlt eseményei is más megvilágításba kerülnek, sőt eleddig ismeretlen személyek bukkanhatnak fel a múlt homályából. Az informális kapcsolatok szövevényes hálózatán alapuló Horthy-korszak pedig bővelkedik az ilyen alakokban. Kováts Tivadar is ezek közé tartozott. Neve még a szaktörténészek körében is alig ismert, annak ellenére, hogy az 1920-as évek sajtója szinte havonta cikkeze

Mátyás Flórián az eredeti források felhasználásával mutatja be a kalandozó magyarok németországi portyájának , hadjáratának történetét.

"1918. december 24-én a budapesti Károlyi-kormány asszisztálásával, a román katonaság megszállta Kolozsvárt. Ettől kezdve a magyar egyetem hatalmas nyomás alá került. Jellemző adalék, hogy amikor a budapesti kultuszminisztérium felhatalmazta a kolozsvári oktatói kart, hogy a román királyra és a román államra előírt hűségesküt "a hűtlenség bűne nélkül" letehesse, a magyar kultuszminiszter ajánlatát a kolozsvári egyetemi tanács egyhangúlag mint "erkölcsi leh

A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi értelemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egyházmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más

A Balla Antal által szerkesztett - és részben írt - A magyar országgyűlés története 1867-1927 című kötet 1927-ben jelent meg először azzal a céllal, hogy pusztán történelmi, szakmai szempontok alapján mutassa be a modern magyar országgyűlés, a magyar parlamentarizmus történetét. Demonstrálni akarta, hogy a Bethlen-korszak parlamentje legitim jogutóda a dualizmus kori magyar parlamentnek, s szerves része az ezeréves magyar alkotmányfejlődésnek. Az országgyűlés e

Az, amit „Erdély aranykorának” neveznek a történészek, két fejedelem uralkodásának az idejére esett. Az egyik fejedelem 16, a másik 18 évig uralkodott úgy, hogy az országon belül nem voltak háborúk, idegen katonák nem tapodták Erdély földjét. Bethlen Gábor – kiváló uralkodó lett: a legnagyobbnak tartott erdélyi fejedelem, aki megerősítette a központi hatalmat. A másik fejedelem I. Rákóczi György, akiről keveset tudunk, holott ő is meglehetősen sokat tett