Történelem vásárlás

Az 1945 utáni magyar politikai emigráció életébe, a különböző emigráns csoportok egymással való rivalizálásába, a köztük húzódó konfliktusok ok-okozati viszonyrendszerébe ad betekintést Dévavári Zoltán Klikkharcok az emigrációban - Nagy Iván (1904-1972) délvidéki magyar emigráns politikus válogatott iratai (1949-1954) című kötete. A 26 válogatott iratot tartalmazó forráskötet bemutatja a harmincas években, majd az 1941-es visszacsatolást követően a dél

"Meg kell értenünk, honnan származunk, hogyan változunk, kik vagyunk, miért lettünk olyanok, amilyenekké lettünk, alakulhatott volna-e másképp a sorsunk, mikor jártunk helyes úton, mikor hibáztunk vagy vétkeztünk. Hogyan gondolkodunk, és hogyan cselekszünk. Hogyan viszonyulunk az értékekhez, embertársainkhoz, a világhoz. Ezt a folyamatot nevezte el Földesi Margit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Nemzeti Nagyvizitnek. Segítségül hívtuk az összes érintett

Bethlen Miklós (1642-1716) erdélyi kancellár az elmúlt évszázad során fokozatosan vált a kora újkori erdélyi politika ikonikus alakjává és a régi magyar irodalom kanonizált szerzőjévé. Nagy formátumú államférfi, a magyar önéletírás-irodalom egyik legkiválóbb képviselője, óriási műveltség birtokosa, egyszersmind kora aktuális eszmeáramlataiban magas szinten tájékozódó, egyéni karakterű vallásos és filozófiai gondolkodó volt. Rendkívül kiterjedt eur

1956 60. évfordulóján íródott könyvet tart kezében az Olvasó. 60 év kellő időbeli távolságra van ahhoz, hogy objektíven meg lehessen ítélni a forradalom eseményeit, és kellő távolságra ahhoz is, hogy a történelemtudománynak hála sok-sok homályba vesző részlet is napvilágra kerüljön. Viszont kellően közel ahhoz, hogy mindannyiunknak legyen olyan rokona, ismerőse, aki átélte, túlélte, megélte, és kellően közel ahhoz, hogy akár még a mi életünkre is hat

A magyarországi szkíta népeket a Kr. e. IV. század körül a nyugat felől előnyomuló kelta népek kelet felé visszaszorítják az agatirszokkal egyetemben, kik egykorú adatok szerint a Maros mentén laktak. Valószínűleg közreműködtek ebben a dél felől felnyomuló trák törzsek is, amely jelenségek összefüggnek nálunk a vas elterjedésével; ez a kérdés különben még nincs tisztázva. Hogy a szkíták a kelta népek előnyomulása után meddig tanyázhattak még a Kárp

Székely, avagy Dózsa György 1514-ben "15 perc hírnév"-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 150 évben kialakult képet vizsgálja és változását (illetve változatlanságát) mutatja be. A lázadás ugyan múló epizód volt a Magyar Királyság életében, és jóllehet valós problémákat is a felszínre hozott, de a "nép" mégsem alkotott róla meséket, történetek

A kötetben a modern magyar história és a zsidók viszonyáé a főszerep. Gerő András megkísérli röviden áttekinteni a tipikusnak tekinthető értelmezéseket, és természetesen törekszik saját interpretáció kialakítására is. A szerző megállapítja: úgy tűnik, mintha lenne egységes nemzeti történelmi látószög; s így lenne egységes nemzeti történelem, azaz lehetne egyneműsíteni a jó néhány esetben egymás ellenére érvényesülő történeteket. Gerő András

Boncza Berta személye több mint száz éve foglalkoztatja az irodalomtudomány, a képzőművészet és a publicisztika művelői mellett az irodalomkedvelőket is. A szerző, aki Boncza Berta rokona is egyben, ezért is vállalkozott családtörténetének feldolgozására, egyúttal kísérletet téve személyiségének, cselekedetei mozgatórugóinak megértésére. Ez a kötet a téma által megkövetelt alaposságú kutatómunkára, adatgyűjtésre és -rendszerezésre támaszkodik. Az ú

M. Tayyib Gökbilgin nemzetközi szinten publikáló tudós volt, aki ismerte azokat a nyelveket, amelyek szükségesek az oszmán források megfelelő elemzéséhez. Gökbilgin azonban annak a generációnak a sarja, amely identitását az Oszmán Birodalomból a Köztársaságba örökölte át. Személyesen volt szemtanúja annak, hogy a súlyos háborús körülmények után tulajdonképpen hamvaiból született állam Atatürk keze alatt hogyan nyerte el életképes, hosszú távú jellegé

Két királyról szól ez a kötet. Apa és fia nagyon különböztek egymástól. Az egyiknek a nevét és törvényeit ma is emlegetik, idézik némelyik mondását, és sokan még azt is tudják, hogy a maga korában ő volt a legműveltebb, legtudósabb király egész Európában – míg a fiának sokan még a nevét sem képesek felidézni. Könyves Kálmán az egyik, és II. István a másik. Nagy apának kis fia – ez sokszor az utódok sorsa. A Magyar királyok és uralkodók sorozat

Az európai államosodási folyamatok (államok születése, átalakulása vagy megszűnése) történetileg szinte permanensek voltak. A XIX. század a nemzetállami törekvések előtérbe kerülését hozta, majd a XX. század két véres világháborúja újrarajzolta Európa politikai térképét. A Szovjetunió hidegháborús veresége után korábbi befolyási övezetében új államosodási hullám játszódott le. A Kárpát-medence államföldrajzi viszonyai az 1867-es kiegyezéssel ka

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra az 1920-as években, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak és elkövetőinek névsorát, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyész-helyettes egy bizalmas jelentésében több esetet is feldolgozott, de munkája politikai okokból félbemaradt, és nem jelent meg, ahogy Fényes László újságíró gyűjtése sem. Míg a Horthy-korszakban tagadták vagy kisebbítették a gyilkosságok tényét, 1945 u

A rendszerváltozás magyar valóságát, társadalmának jövőjét meghatározták a demokratikus átmenet során létrejött politikai szervezetek, amelyek közül az 1990-es, első szabad választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum kialakulását és korai időszakát dolgozza fel a kötet, amelyet az olvasó a kezében tart. Szécsi Árpád arra kereste a választ, hogyan határozták meg mozgalmi előzményei és jellemzői az MDF történetének első két évét, illetve milyen szer

"1. "Ezt a maroknyi magyar népet, amely a Duna medencéjének közepén helyezkedett el ezelőtt ezer évvel, geográfiai helyzete predesztinálja arra, hogy a Duna medencéjének ezen a pontján vezető szerepet töltsön be. Geográfiai elhelyezkedése lehetetlenné teszi azt, hogy akarata ellenére intéztessenek el Európa e pontján a világ ügyei. [...] Ez a kis Magyarország, amely évszázadokon keresztül a nagy Osztrák-Magyar Monarchiában élt és az osztrák kétfejű sas szárnya

Újabb jelentések és jelentők egy kötetben: a sorozat negyedik kötete 1983 második félévének dokumentumait és magyarázatait tartalmazza. A megfigyelt Ember sorozat első kötete, Napi Operatív Információs Jelentések 1979-1980 kötetben áttekintettük a Napi Operatív Információs Jelentések vázlatos történetét, így ettől a jelen ismertetőben eltekintünk. A Napi Operatív Információs Jelentéseket kronológiai rendben, egymás után, éves bontásban közöljük nem v

A kötetben Wittner Mária fontosabb beszédeit, visszaemlékezéseit, felhívásait találjuk, 1989-től. Különleges dokumentumokat is tár az olvasó elé tanulságul. A borító rajzának szimbolikája: A szellemi lelki és fizikai életet is drótkerítéssel sanyargató 50-es évek után lassan megérett a rendszerváltás ideje. Kerek egésznek látszott és mégsem lett az. A szabadság búzakalásza nem szökött szárba. Több, mint 10 éves jó kormányzás után elérünk 2022-höz,

Mióta "A magyar nemzet ősvallása" című könyvem megjelent, négy olyan forrás jutott tudomásomra, melyek eredetisége, közvetlensége és értéke a magyar őstörténetre vonatkozó minden eddig ismert forrás értékét messze felülmúlják és lehetővé teszik, hogy a magyar őstörténet legfontosabb kérdéseiben tisztán lássunk ott, ahol eddig közvetett forrásokból csak következtettünk, vélekedtünk és tapogattunk. E négy forrás értékbeli sorrend szerint: az urali ma

1222 áprilisának közepén II. András király kibocsátotta törvényét, melyet az okmány hitelét bizonyító fémpecsétre utalva Aranybulla néven ismer az utókor. Az Aranybulla a korszak legfontosabb dokumentumainak egyike, mely nélkülözhetetlen segítséget nyújt II. András reformjainak megértéséhez. Nem kevésbé izgalmas az Aranybulla utóélete, amelynek évszázadai során a király és alattvalói kapcsolatát átfogóan szabályozó törvényt az alkotmány nélküli alk

Podmaniczky Frigyes báró, magyar politikus négy kötetes Naplótöredékei ötven év történetét meséli el, amelyben a családi események épp úgy helyet kaptak, mint a politikai szereplések.

A kötet az 1920 és 1932 között tartott országos katolikus nagygyűléseken elhangzott beszédek szövegét tartalmazza. A nagygyűlések a katolikus közélet kiemelkedő eseményének számítottak, ahol a szónokok a kor aktuális kérdéseit tárgyalták. A dualizmus korában a rendezvénysorozatot ellenzéki karakter, a liberális kormányokkal való szembenállás jellemezte, 1920 után viszont az esemény mindig a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia jegyében zajlott. A szónokok