Történelem vásárlás

1943-ban, Bajmokon születtem. Bár eddigi életem során nagy utakat jártam be, 79 esztendőm alatt soha nem szakadtam ki bukovinai székely közösségemből. 1943-1944-ig Bácskában éltem mint "székely telepes". Másfél éves voltam, amikor mi is az országútra kerültünk. Borzalmas menekülés után, 1945-ben a völgységi Felsőnánán telepítettek le bennünket. Ott éltem húsz éves koromig. Zsenge kislány koromtól nagy érdeklődéssel figyeltem a körülöttem zajló életet.

Főszereplőim huszadik századi magyar értelmiségiek. Különböző okokból úgy vélték, hogy a szocializmusnak nevezett berendezkedés szovjet archetípusa változtatásra szorul. Működési zavarai, ellentmondásai, válságai, a marxi mestertervtől való eltérése miatt újratervezésre van szükség. Készek voltak arra, hogy – akár a létező szocializmus védelmezőivel szemben – rendszerléptékű javaslatokat készítsenek, majd azokat a döntéshozók és a nyilvánosság

1943-ban Sadie a krakkói gettó egyik szűk szobájában édesapjával és várandós édesanyjával várja a háború végét és sorsuk jobbra fordulását. Egy nap aztán a várakozás borzalmas módon ér véget: a Harmadik Birodalom katonái sorra gyűjtik be a zsidó lakosokat, hogy munkatáborba hurcolják őket, így a családnak nincs más választása, mint a város alatt meghúzódó csatornarendszerbe menekülni, és megpróbálni ott túlélni. Krakkó másik felén a Sadie-vel eg

"Tömpe István volt kormánybiztos, pénzügyminiszter-helyettes, bankelnök, 1996 és 1998 között a MAV Rt. elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja. "Az elitek árulása (Noran Libro, 2015), illetve az annak előszavául szolgáló Sugárzó hónapok (Ab Ovo, 2014) után megjelenő harmadik kötet afféle kiegészítése az eddig megrajzolt Tömpe-életműnek. A Miniatúrákban felhalmozott és sorba rendezett tételek nagy része ismerős, de a rendszerváltáskor elszalasztott leh

„Párizs tele van oroszokkal - írja Hemingway 1922-ben, miután megérkezik a Szajna parti fővárosba. - Egyfajta gyermeki reménykedéssel áramlanak Párizsba. Senki nem tudja, hogyan élnek, leszámítva, hogy eladogatnak ékszereket, arany dísztárgyakat és családi ereklyéket, amiket magukkal hoztak Franciaországba.” És valóban, a Romanov-dinasztia bukását, a bolsevik hatalomátvételt követően vagyonuktól szinte teljesen megfosztott oroszok ezrei menekülnek a francia főv

Mit tehet az ember, ha úgy érzi, a családja és a városa, az egész környezete fojtogató, mintha falakkal lenne körülvéve? És ha ez az ember történetesen egy nő, aki a középkorban él?Margery Kempe, aki negyvenéves koráig a kötelességtudó kisvárosi asszonyok életét élte, és tizennégy gyermeket szült, végül engedett az Úr hívásának, és zarándokútra indult, hogy bejárja az akkori ismert világ szent helyeit. Egészen Jeruzsálemig eljutott, és útja végére m

Hogyan lett Kína a világ második legnagyobb gazdasága - a százhuszonhatodikból?Frank Dikötter Kína-szakértő megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudni véltünk Kína példátlan átalakulásáról. Eltekint a fegyelmezett társadalom és a növekedés felé a pártdob ütemére rendíthetetlenül menetelők mítoszától, ő az ellentmondások, az illúziók és a palotai intrikák történetét meséli el. Az épphogy megúszott katasztrófákét, az árnyékbankokét, a korrupcióel

Ken Follett ebben a könyvében elmeséli, milyen érzéseket, gondolatokat indított el benne, amikor értesült a tűzről, amely a világ egyik legnagyobb székesegyházának, a párizsi Notre-Dame-nak az elpusztításával fenyegetett. Bemutatja a székesegyház történetét, az építéstől kezdve a történelem során betöltött szerepéig, és feltárja, hogy a Notre-Dame milyen hatással volt a világ katedrálisaira, valamint Follett egyik leghíresebb művének A katedrálisnak a me

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében

A svájci származású Pierre Gilliard (1879-1962) az 1905-ös forradalom kellős közepén érkezett Oroszországba, és a polgárháború idején tért haza. Éveken keresztül élt a cári családban, és közelről látta II. Miklós, Alexandra cárné, négy lányuk és vérzékenységben szenvedő fiúk mindennapjait. 1913-ban hivatalosan is kinevezték a cárevics nevelőjének. A jó szemű megfigyelő, aki szívesen fényképezte a cári család tagjait, és aki egészen eredeti pedag