Történelem vásárlás

A kommunista állampárti rendszert, annak működését, szókészletét huszonhét évvel a bukása után is homály övezi. A nómenklatúra-káder és a nómenklatúra-rendszer fogalmakat, bár az utóbbi évtizedekben nagy nyilvánosságot kaptak, egyfajta titokzatosság övezi, és lényegében azok sem tudnak róla sokat, akik e szavakat használják. Rácz Attila kutatásai fókuszában ez utóbbi kérdéskör, mégpedig a fővárosi hatalmi elit rekrutációja és kilépése, képzetts

Az ejtőernyősök az 1930-as évektől sokat szerepeltek a sajtóban és a híradókban, a modern hadviselés egyik jelképévé váltak. Harcoltak a második világháború számos fontos hadszínterén, így a németek 1940-ben Belgiumban és Hollandiában, majd 1941-ben Krétán, a nyugati szövetségesek pedig több nagy hadműveletüknél, a D-napon, Arnhemnél és a rajnai átkelésnél is nagy számban vetettek be ilyen erőket. A hadseregben ez az a csapatnem, ahol létezik valamiféle

Hadik András tábornok sikereinek csúcsán európai hírnévre tett szert, és bátran állíthatjuk, hogy a 18. század derekán ő volt a leghíresebb magyar. Az akkor világszerte elhíresült, vakmerő 1757-es berlini hadműveletében a török időkben kikristályosodott magyar harcmodort a „nyugati” alapossággal és professzionalizmussal ötvözte. Ez a katonai akció a hétéves háború részét képezte, és Nagy Frigyes fővárosának megsarcolásával végződött. Hadik 1774-b

A második világháború keleti frontjának hadtörténetében kiemelt jelentőséggel bírt a magyarországi hadszíntér, és azon belül is a 108 napos, 1944. október 29. és 1945. február 13. között lezajlott budapesti hadművelet. 1944 végén a Német Birodalom vezére, Adolf Hitler számára keleten elsődleges hadászati célnak számított Magyarország megtartása egyrészt a bécsi hadműveleti irány lezárása érdekében, másrészt a dunántúli hadiipari nyersanyagok, a zala

A kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak. Ráadásul, ebből fakadóan, e fényképek olyan nézőpontból láttatják Nyíregyházát, amelyből akkoriban nem sokan tekintettek annak utcáira és tereire. Emellett a városnak a

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656-1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappae Comitatuum Regni Hungariae névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság a

A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppú

Mare Barrow ezt a saját bőrén tapasztalta meg, amikor Cal árulásába majdnem beleroppant. Mare szívét megacélozva eltökéli, hogy kiharcolja a szabadságot a Vörösöknek és a hozzá hasonló újvérűeknek, és egyszer s mindenkorra lerombolja Norta királyságát... és a pusztítást Maven koronájával kezdi. Ám egyedül nem vívhatja meg a csatáit, és mielőtt a Vörösök felemelkedhetnének, Mare kénytelen szövetkezni a fiúval, aki összetörte a szívét, hogy legyőzh

Nemsokára hatvan éve lesz, hogy 1968 májusában kitört a párizsi diáklázadás. Amilyen gyorsan szárba szökkent, olyan hamar le is csengett. Mi volt ez egyáltalán? Felkelés vagy forradalom? Miért tört ki, és miért ért véget alig egy hónap alatt? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. Bemutatja a diáklázadás előzményeit, okait. Részletesen ismerteti 1968 legfőbb külpolitikai vonatkozásait, melyek kihatással voltak a diáklázadók szellemiségére, különö

Nagyszerű és tanulságos egy olyan, a szó legnemesebb értelmében szabad szellemű emberről monográfiát írni, mint amilyen Oriana Fallaci. Keveseknek adatott hasonló izgalmas élet, mint a világ legendás újságíró asszonyának, aki bejárta a világot, személyesen tapasztalta meg a háborúk borzalmait, és emellett kora leghíresebb és legbefolyásosabb alakjaival készített interjúkat. Fallaci a történéseket mindig alaposan körüljárta, a miértekre is tudni akarta a v

Pethő Sándor, a publicista nevét sokan ismerik. A sok viszontagságot megért Magyar Nemzet fejlécén ma is szerepel: alapította Pethő Sándor.A lap 1938-ban került először a magyar olvasók kezébe, az Anschlusst követően, amikor a 75 milliós nemzetiszocialista német birodalom megjelent a magyar határoknál. Pethő Sándor a német gyarmatosítással és a nyilas tébollyal bátran szembeszálló humanista magyar tollforgató idolja, akinek Bajcsy-Zsilinszky Endréhez, Lendvai Is

Amikor a Vitézek Évkönyvének a kiadását elhatároztuk, kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyik célunk volt, hogy még szorosabbra fűzzük a belső összetartást, amely önként adódik azok között, akik a legnagyobb elszántsággal és odaadással teljesítették hazafiúi kötelességüket a világok csatájában, a másik pedig, hogy a magyar közönség minél szélesebb rétegeit vonjuk be abba a kultuszba, amellyel a magyar vitézség kivételességének, mindenek fölött

Az 1872. évi XVI. és XVII. törvénycikk rendelkezései nyomán került sor a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia felállítására. Az intézmény 1872. december 19-én kezdte meg működését, és egészen 1945 tavaszáig a magyar honvédtisztképzés fellegvára maradt. A Ludovika Akadémia működését egyértelműen két nagy történelmi korszakra lehet különválasztani, jelesül az 1872-1918 és az 1919-1945 közötti időszakra, amelyeken belül az egyes vezetők neve is min

Miként lehet összhangba hozni az erkölcsi államot, Isten országát a világi állammal? Mikor jutunk el a Szent Ágoston-i "csend nyugalmába"? Ha ma, több mint ötven évvel Halecki művének megjelenése után, körülnézünk Európában és a világban, nincs sok okunk a bizakodásra. Olyan jelenségekkel találkozunk, melyekkel a lengyel történészfilozófus nem számolt, de nem is számolhatott. Ám éppen Európa ezeréves históriájának tanulmányozása mondatja Haleckivel: "Ke

Több könyvet írtak már 1956-ról, de egyik sem adta vissza a szabadságharc lélekemelő szellemiségét. Fontosnak tartottam kihangsúlyozni, hogy az '56-os pesti srácokban a hazaszeretet tüze magas lánggal égett, ezért voltunk képesek helytállni és benzines üvegekkel szembeszállni a félelmetes szovjet páncélos hadosztályokkal. (Cey-Bert Róbert Gyula) „Cey-Bert Róbert Gyula, az akkori Corvin-közi Robi, a szabadságharc vérbe fojtása után nem hagyott fel a szabadság g

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Bal

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József könyve a magyar családi címerek címerművészetét mutatja be, korszakonként, fejlődésében, alakulásaiban és hanyatlásában. Minden egyes fejezet más-más korszakot tárgyal, egészen a magyar címerek kialakulásától az 1848 évi hanyatlásáig. A könyv az eredeti 1913-as kiadás reprint vá

Az 1956-os forradalom leverése mintegy 200 ezer fős menekülthullámot indított el Magyarországról Ausztria, majd Jugoszlávia felé. A menekültek változatos tömeget alkottak: középiskolai diákok, egyedülálló férfiak és nők, nagycsaládosok, forradalmárok és a rendszerben csalódottak, arisztokrata raktárosok és helyüket nem lelő munkások, kereskedők, egyetemi professzorok és éjszakás nővérek egyaránt útra keltek. Legtöbbjük sohasem járt korábban Nyugaton, a n

Jeszenszky Géza a rendszerváltozás egyik koronatanúja. A nemzetközi kapcsolatok történetét 1976-tól tanító egyetemi docens a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, 1989 őszétől vezette annak külügyi bizottságát. Az 1990-es választási győzelmet követően Antall József őt, politikai nézeteit maradéktalanul osztó egykori tanítványát választotta ki a külügyi tárca vezetésére. A szovjet csatlós szerepből a demokratikus világba integrálódásnál is nehez

1992-ben kezdődtek régészeti feltárások a Komárom-Esztergom vármegyei Öregkovács-hegyen, erdővel benőtt területen. A 25 éven át folyó munka során feltárásra került egy Árpád-kori kőrtemplom, a temetője (a templomhoz tartozó falura sajnos nem sikerült rálelnünk) és a templom mellé a 15. század végén épült köznemesi udvarház egy jelentős része, melyet a 16. század végéig laktak. A félre eső, fával benőtt területnek köszönhetően a kőből készült