Történelem vásárlás

Magyarország huszadik századi történelmében 1956 őszének forradalma a legkiemelkedőbb kollektív nemzeti teljesítmény. Demokratikusan szétporciózva - társadalmasítva - erre rímel, hogy sokmillió Magyar Október volt, merthogy "szabadságra ment" egy országnyi népség az akkoriban regnáló önkényuralom alól. A történteket 32 évig ellenforradalomnak gyalázták. Az utóbbi 32 évben már visszamenőlegesen törvényesíttetett a forradalom, s minden újabb évfordulón enn

A kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak. Ráadásul, ebből fakadóan, e fényképek olyan nézőpontból láttatják Nyíregyházát, amelyből akkoriban nem sokan tekintettek annak utcáira és tereire. Emellett a városnak a

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656-1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappae Comitatuum Regni Hungariae névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság a

A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppú

Mare Barrow ezt a saját bőrén tapasztalta meg, amikor Cal árulásába majdnem beleroppant. Mare szívét megacélozva eltökéli, hogy kiharcolja a szabadságot a Vörösöknek és a hozzá hasonló újvérűeknek, és egyszer s mindenkorra lerombolja Norta királyságát... és a pusztítást Maven koronájával kezdi. Ám egyedül nem vívhatja meg a csatáit, és mielőtt a Vörösök felemelkedhetnének, Mare kénytelen szövetkezni a fiúval, aki összetörte a szívét, hogy legyőzh

Nemsokára hatvan éve lesz, hogy 1968 májusában kitört a párizsi diáklázadás. Amilyen gyorsan szárba szökkent, olyan hamar le is csengett. Mi volt ez egyáltalán? Felkelés vagy forradalom? Miért tört ki, és miért ért véget alig egy hónap alatt? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. Bemutatja a diáklázadás előzményeit, okait. Részletesen ismerteti 1968 legfőbb külpolitikai vonatkozásait, melyek kihatással voltak a diáklázadók szellemiségére, különö

Nagyszerű és tanulságos egy olyan, a szó legnemesebb értelmében szabad szellemű emberről monográfiát írni, mint amilyen Oriana Fallaci. Keveseknek adatott hasonló izgalmas élet, mint a világ legendás újságíró asszonyának, aki bejárta a világot, személyesen tapasztalta meg a háborúk borzalmait, és emellett kora leghíresebb és legbefolyásosabb alakjaival készített interjúkat. Fallaci a történéseket mindig alaposan körüljárta, a miértekre is tudni akarta a v

Pethő Sándor, a publicista nevét sokan ismerik. A sok viszontagságot megért Magyar Nemzet fejlécén ma is szerepel: alapította Pethő Sándor.A lap 1938-ban került először a magyar olvasók kezébe, az Anschlusst követően, amikor a 75 milliós nemzetiszocialista német birodalom megjelent a magyar határoknál. Pethő Sándor a német gyarmatosítással és a nyilas tébollyal bátran szembeszálló humanista magyar tollforgató idolja, akinek Bajcsy-Zsilinszky Endréhez, Lendvai Is

Amikor a Vitézek Évkönyvének a kiadását elhatároztuk, kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyik célunk volt, hogy még szorosabbra fűzzük a belső összetartást, amely önként adódik azok között, akik a legnagyobb elszántsággal és odaadással teljesítették hazafiúi kötelességüket a világok csatájában, a másik pedig, hogy a magyar közönség minél szélesebb rétegeit vonjuk be abba a kultuszba, amellyel a magyar vitézség kivételességének, mindenek fölött

Az 1872. évi XVI. és XVII. törvénycikk rendelkezései nyomán került sor a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia felállítására. Az intézmény 1872. december 19-én kezdte meg működését, és egészen 1945 tavaszáig a magyar honvédtisztképzés fellegvára maradt. A Ludovika Akadémia működését egyértelműen két nagy történelmi korszakra lehet különválasztani, jelesül az 1872-1918 és az 1919-1945 közötti időszakra, amelyeken belül az egyes vezetők neve is min

Miként lehet összhangba hozni az erkölcsi államot, Isten országát a világi állammal? Mikor jutunk el a Szent Ágoston-i "csend nyugalmába"? Ha ma, több mint ötven évvel Halecki művének megjelenése után, körülnézünk Európában és a világban, nincs sok okunk a bizakodásra. Olyan jelenségekkel találkozunk, melyekkel a lengyel történészfilozófus nem számolt, de nem is számolhatott. Ám éppen Európa ezeréves históriájának tanulmányozása mondatja Haleckivel: "Ke

Több könyvet írtak már 1956-ról, de egyik sem adta vissza a szabadságharc lélekemelő szellemiségét. Fontosnak tartottam kihangsúlyozni, hogy az '56-os pesti srácokban a hazaszeretet tüze magas lánggal égett, ezért voltunk képesek helytállni és benzines üvegekkel szembeszállni a félelmetes szovjet páncélos hadosztályokkal. (Cey-Bert Róbert Gyula) „Cey-Bert Róbert Gyula, az akkori Corvin-közi Robi, a szabadságharc vérbe fojtása után nem hagyott fel a szabadság g

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Bal

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József könyve a magyar családi címerek címerművészetét mutatja be, korszakonként, fejlődésében, alakulásaiban és hanyatlásában. Minden egyes fejezet más-más korszakot tárgyal, egészen a magyar címerek kialakulásától az 1848 évi hanyatlásáig. A könyv az eredeti 1913-as kiadás reprint vá

Az 1956-os forradalom leverése mintegy 200 ezer fős menekülthullámot indított el Magyarországról Ausztria, majd Jugoszlávia felé. A menekültek változatos tömeget alkottak: középiskolai diákok, egyedülálló férfiak és nők, nagycsaládosok, forradalmárok és a rendszerben csalódottak, arisztokrata raktárosok és helyüket nem lelő munkások, kereskedők, egyetemi professzorok és éjszakás nővérek egyaránt útra keltek. Legtöbbjük sohasem járt korábban Nyugaton, a n

Jeszenszky Géza a rendszerváltozás egyik koronatanúja. A nemzetközi kapcsolatok történetét 1976-tól tanító egyetemi docens a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, 1989 őszétől vezette annak külügyi bizottságát. Az 1990-es választási győzelmet követően Antall József őt, politikai nézeteit maradéktalanul osztó egykori tanítványát választotta ki a külügyi tárca vezetésére. A szovjet csatlós szerepből a demokratikus világba integrálódásnál is nehez

1992-ben kezdődtek régészeti feltárások a Komárom-Esztergom vármegyei Öregkovács-hegyen, erdővel benőtt területen. A 25 éven át folyó munka során feltárásra került egy Árpád-kori kőrtemplom, a temetője (a templomhoz tartozó falura sajnos nem sikerült rálelnünk) és a templom mellé a 15. század végén épült köznemesi udvarház egy jelentős része, melyet a 16. század végéig laktak. A félre eső, fával benőtt területnek köszönhetően a kőből készült

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében

A svájci származású Pierre Gilliard (1879-1962) az 1905-ös forradalom kellős közepén érkezett Oroszországba, és a polgárháború idején tért haza. Éveken keresztül élt a cári családban, és közelről látta II. Miklós, Alexandra cárné, négy lányuk és vérzékenységben szenvedő fiúk mindennapjait. 1913-ban hivatalosan is kinevezték a cárevics nevelőjének. A jó szemű megfigyelő, aki szívesen fényképezte a cári család tagjait, és aki egészen eredeti pedag

A magyarság számos csatát vívott történelme során, melyek közül jó néhány sorsdöntő jelentőséggel bírt, komoly következményeket vonva maga után. Akár elbuktunk, akár diadalt arattunk, nagyszerű hadvezérek és bátor hősök tették, amit megkövetelt tőlük a haza. Könyvünk 15 érdekfeszítő és jelentős ütközetet mutat be színes illusztrációkkal, térképpel és összefoglaló táblázattal.