Történelem vásárlás

Amikor a népszerű krimiíró rárúgja az ajtót a modern latin-amerikai irodalomra - ez Leonardo Padura, a kubai irodalom fenegyereke, a legmagasabb kubai irodalmi elismerés díjazottja (akkor kapta, amikor Fidel Castro élt). Műveiből 1.200.000 példányt adtak el világszerte. Nemcsak Közép- és Dél-Amerikában közkedvelt író, de Spanyolországban is hallatlan népszerűségnek örvend - nálunk mégis ismeretlen. Leonardo de la Caridad Padura Fuentes néven 1955. október 10-én l

Thierry Amadé a kiváló francia tudós több könyvet szentelt Attila hun király életének. Jelen könyve igazi korrajz, hiszen az akkori történelmi források alapján dolgozta fel témáját. A magyar fordító, Szabó Károly szintén nagy ismerője annak a korszaknak és a hun témának. Thierry Amadé korábbi könyveit is Ő ültette át magyar nyelvre, ezzel téve még ismertebbé az Attila életéről szóló mondákat és történelmi dokumentumokat. Jelen könyv az 1855-ös kiad

Alig múlt húszesztendős II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Nála egy évvel volt idősebb a királyné, aki egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste, és hogy pontosan mi okozta a halálát. Miklya Luzsányi Mónika II. Lajos feleségének portréját rajzolja meg könyvében. A nagyközönség számára talán kevésbé ismert Habsburg Máriáról a mai történetkutatási forr

„Az együtt az ár ellen önzetlen, bátor, az egyenlőtlen küzdelmet is vállaló embereket mutat be. Áldozatkész fiatalok elkötelezett seregét, akikről ritkán olvashatunk. Pedig sokat tettek, a második világháború idején nem törődtek bele a nemzetiszocialista fajgyűlölet európai áradásába, a legkülönbözőbb eszközökkel harcoltak ellene.” (Prof. Dr. Szita Szabolcs)

A Magyar Művészeti Akadémia a pesti Vigadó megnyitásának alkalmából új könyvvel tiszteleg a nagy múltra visszatekintő épület előtt. A 18. század második felében bontották el az akkori Pest határát jelző nagyrondellát, és helyére a pesti publikum régóta áhított városi táncterme épült fel. Talán kevesen tudják, hogy a Vigadó elődje, az Aman, később Pollack nevéhez köthető Redoute már 1833-ben állt. Az 1848-49-es szabadságharcnak azonban a klasszicista

Horthy Miklós személyéről és tevékenységéről számtalan könyv, tanulmány és cikk született az utóbbi években, de életének és karrierjének egy kevéssé feldolgozott szakaszát az utókor eddig csak nagy vonalakban ismerhette. Turbucz Dávid vállalkozott elsőként arra, hogy Horthy 1882 és 1918 közötti haditengerészeti karrierjét a magyar és osztrák közgyűjteményekben fellelhető anyagokra támaszkodva, tudományos alapossággal és részletességgel, de egyútta

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. - Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja. Jelen könyve válasz Grünwald Béla: A régi Magyarország című munkájára. Mocsáry politikusként és történészként kifejti azon nézeteit, mely az ún. nemesi társadalomra jellemzőek, azokra a feladatokra melyek a nemességre tartoznak, valamint az államszerv

Ezt a kötetet nem emlékkönyvnek terveztük, hanem tisztelgő, születésnapi ajándéknak. A kötet szerzőit eredetileg tehát arra kértük föl, hogy saját kutatási területükről hozzanak valami ajándékot tiszteletük kifejezéseként. Már a tartalomjegyzékből is kiderül, hogy az itt közölt tanulmányok az irodalomtudomány legkülönfélébb területeiről származnak. Az egyetlen dolog, ami összefűzi az írásokat, az Rohonyi Zoltán személye, illetőleg, sajnos, má

... az elkövetőnek ne essen semmi bántódása ezt megelőzően; bizony, így gondoskodott előrelátóan egész polgári közösségünk kegyességéről [tiszta­ságáról]. Hogy is van ez? Nem lehet előre tudni ez valamennyiünkre érvényes , ki válhat közülünk gyilkossá. (Demosthenes: Aristokratés ellen, 25.) Ma inkább ezt a kijelentést fogadnánk el: bárki áldozattá válhat közülünk. Valóban olyan különleges Démosthenés fenti állítása? Nem törekedtek volna a gyil

1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? – vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? – teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: j

Gróf Futaki Hadik András tábornagyról, a hosszú életű és sikeres hadvezérről nem sok mű szól, pedig ő az a vakmerő lovastiszt, aki példátlan módon megsarcolta Berlint Nagy Frigyes háta mögött. Ő az a magyar hadvezér, aki Mária Terézia és II. József császár idején a legmagasabb katonai rangra jutott a birodalomban. Nyolcvan évet élt, ebből ötvennyolcat töltött egyenruhában. Ordas Iván regénye sokat elárul arról a korszakról is, amikor a törökkel sem vo

Hatvan éve megtörtént a legnagyobb történelmi igazságtétel. A modern Izrael azonban csak néhány óráig ünnepelhetett. Ellenségei még születése napján el akarták törölni az új államot a föld színéről. A zsidók tengerbe szorításának a terve sem 1948–49-ben, sem azóta nem sikerült. Hol hősi áldozatokkal, hol szenzációs megelőző csapásokkal mindig megtalálták a menekülés útját – ám a harcnak ma sincs vége. A háborúk, merényletek és rendkívüli k

Bárczay Oszkár ma is időtálló alapvető kézikönyve a heraldika, vagyis a címertan tudományába kalauzolja olvasóját. Igazi kézikönyv, hiszen a címerek felépítését, fejlődését számtalan példán és képi ábrák százain keresztül mutatja be. A könyv egy szakszótárral záródik, melyben a címertan szakkifejezéseit találjuk egybegyűjtve, magyarázattal.

„ Kevés népnek vannak olyan zavaros fogalmai az eredetéről, mint a magyarnak”, írta egykor Lauri Kettunen finn tudós. A magyarságnak az ősi kezdetektől az államalapításig terjedő korai történelmével sokan és sokféleképpen foglalkoztak belföldön és külföldön egyaránt. A közös bennük, hogy lényegében ugyanazokat a forrásokat, nyelvészeti-, régészeti-, újabban genetikai kutatási eredményeket dolgozták fel és mégsem jutottak közös nevezőre: ma sincs eg

Milyen eszközökkel igyekeztek a kommunisták meggyőzni a hétköznapi embereket arról, hogy a létező világok legjobbikát ígérik nekik? Miként vált a politikai propaganda a mindennapok részévé az 1948 utáni években? Mit jelentett a házi agitáció, és mi volt a célja? Milyen szerepe volt a kommunista „újbeszélnek” a meggyőzésben, a mindennapos kis alkukban és az egyéni érdekérvényesítésben? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Huhák Heléna

A gyógyítás-orvoslás legsötétebb korszakaiba nyerhetünk betekintést a kötet oldalain. A nagy járványok pusztító útját követve bizonyítást nyer, hogy a mikrobák és a vírusok az emberi történelem nagy alakítói: királyságok, birodalmak, népek sorsát, hadjáratokat, háborúkat befolyásoló lények. Diadalmenetüket felfakadó gennyhólyagok, üszkös végtagok és borzalmas sebek kísérték. A betegek évszázadokon, évezredeken át hiába várták kínjaik enyhí

1944 késő tavaszán és nyarán a lomhaságáról és inkompetenciájáról híres magyar bürokrácia mintegy félszáz nap alatt közel félmillió magyar állampolgárt szakított ki otthonából és közösségéből, fosztott meg jogaitól és vagyonától, majd deportált a megszállt Lengyelország területére, hogy ott a nácik gázkamrába terelve meggyilkolják őket. Vajon milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hajlandónak mutatkozott asszisztálni a német

A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése volt. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személ

A magyar múlt és ennek hun vonatkozásai eddig egy óriási káoszt képeztek. Amennyire helyünk engedi, igyekszünk rendet teremteni. Különösen ismeretlen a magyarság előtt hun apáink legősibb története. Ennek ismertetésére fektetem hát a fősúlyt s csak a fennmaradó kisebb részen beszélek Atilla hun birodalmáról, melyről mégis minden magyar sokat tud. Az avarokról szóló részt is ezért hagytam el s majd egyik következő kötetemben fogom pótolni. Talán

A rövid terjedelmű könyv a teljesség igénye nélkül igyekszik bemutatni a középkori magyar líra fontosabb állomásait, olyan források is megtalálhatóak benne, melyek napjainkban is kuriózumnak számítanak. Geréb László nemcsak válogatta, de fordította is ezeket a műveket, melyek a magyar irodalom és ezzel együtt a magyar szellemtörténet kiemelkedő kordokumentumai is, hiszen a magyar nép önmagáról való gondolkodásának hű tükrei.