Történelem vásárlás

A szerző kedveli a szélhámosokat: nagyvonalú, eszes, élelmes embereknek tartja őket, akik kizárólag műveltségük és csavaros észjárásuk révén szedik rá embertársaikat – és ez imponál. Megtudhatjuk,...

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik legelismertebb heraldikusa, történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudomán...

Az 1934-ben kiadott a Vitézi Rend kis kátéja című kiadvány tartalmazza a Vitézi eskü szövegét, a Rend eszmeiségét, szervezeti felépítését, a vitézek kötelességeit, etikai normáit és nem utolsó sorban a Vitézi Rendbe való felvétel feltételeit.

Kempelen Béla a magyar nemes családok kutatója, kiváló heraldikus és genealogus. Jelen könyvének csak az első kötetéig jutott el, de ez is egy fontos állomása az életművének. Mint kutató egy nagyobb léptékű mű elkészítésén fáradozott, ez pedig a Magyar nemes családok I-XI. kötete volt, ami közel húsz évig készült és 40.000 család adatait dolgozta fel benne.

Szombat Jutka huszonéves korában az erőszakos téeszesítés következményeként egyik napról a másikra gyári munkásnak állt. Az egy falusi, nyolcgyermekes, földműves család tagjaként, Váton született fiatal lány az 1950-es évek második felétől naponta ingázott lakó- és munkahelye között, és hosszú évek teltek el az életében, mire a tornácot erkélyre, a vályogházat összkomfortos panelra cserélhette. Jutka történetén keresztül megismerhetjük, hogy az els

Kárpát-Medence történelmi iskolai térkép. A magyar történeti emlékeket bemutató térképünk átlépve hazánk jelenlegi határait, áttekintést nyújt a Kárpát-medencében ma még megtalálható emlékhelyekről. A több mint 80 emlékhelyet annak kisméretű képe és a hoz

A magyarországi görögség nem "janicsárként" viselkedett 1956-ban - ahogyan ez elterjedt a közvélekedésben. Magatartásuk, hozzáállásuk viszont tökéletesen megfelelt az 50-es évek hivatalos felfogásának, annak az ideológiának, amely nem tette lehetővé számukra, hogy a befogadó nép szemüvegén és lelkén keresztül lássák - láthassák - 1956 forradalmát és a magyarok szabadságharcát. Tény, hogy a forradalom leverésében nem vettek részt, de ideológiailag és po

Seft, a bányászfiú a Nagy Síkságon járja útját a nyári hőségben, hogy ott legyen a szertartáson, mely az új év kezdetét jelzi. Azért tart az ünnepre, hogy elcserélje kovaköveit egyéb hasznos dolgokra, és megkeresse Neent, a pásztorlányt, akit szeret. Joia, Neen húga elbűvölve figyeli a nyárközepi szertartást. Minden vágya, hogy ő is a papnők egyike lehessen, és részt vehessen különleges rituális táncaikon, amelyeket egy nagy, fából készült kör körül

Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én – az orosz elnök születésnapján – Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmá

A 20. században Berlin egy megrengetett világ középpontja volt. Felváltva csábította és borzasztotta a nemzetközi képzeletet. A város lényegét extrém kettőssége adta: ragyogó sugárutak és lármás bérházak; a nehézipar sötét, füstös fellegvárai és a környező pompás vizek és erdők; az örömteli pánszexuális kabarék mellett az opera merev méltósága; a dadaista művészek színes túlkapásai... majd a horogkeresztes tömegfelvonulások zord egyformasága. An

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között

A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal

A kunok bél-három-kúti vagy mint újabban most neveztetik apátfalvi apátságának máig nagyobb részt eredeti alakjában fennmaradt XIII. századi egyháza, a román építészeti ízlés azon sajátos külön irá...

A kötet, melyet a kedves Olvasó kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek az 1956-os forradalom és szabadságharc modern és forrásokon alapuló értelmezéséhez igyekeznek új szempontokkal ho...

Boncz Ödön, a kiváló jogtudás, genealógus-heraldikus jelen tanulmányában a magyar viselet kialakulását és fejlődését dolgozza fel. Tanulmánya olyan munkákkal említhető egy lapon, mint Kővári Lász...

Deménfalvi Meliórisz Béla (Kissáros, 1875. augusztus 23. - Eperjes, 1901. november 12.) államtudományi doktor, ügyvéd, evangélikus jogakadémiai rendkívüli tanár. Jelen tanulmánya a címertan, azaz heraldika témáját mutatja be. A címerek fejlődésétől a nemesség adományozásig taglalja a témát. A kötet második részében a Sáros vármegyei nemes családok címereinek ismertetését találhatjuk meg. Jelen kiadás az eredeti mű reprint változata.

Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. – Budapest, 1906. augusztus 19.) középiskolai tanár, író. A Korona és koronázás című tanulmánya a koronázás lényegét, a koronázási jelvények mibenlétét és azok fontosságát taglalja az olvasók számára. Véleménye szerint az alkotmányos királyság intézménye teszi jobbá a nemzetet és az egyéni ember gondolkodását.

„Hazai tudományos irodalmunkban ritka kérdés keltett oly sok vitát, mint a székely nemzet hún-scytha eredetűsége. Nagy tekintélyű tudósok: történetírók, nyelvészek, jogászok, ethnographusok foglalkoztak több mint egy század óta mind fokozottabb érdeklődéssel e kérdésnek oknyomozó felderítésével. Az eszmecsere – különösen az újabb időkben – oly élénkké vált fölötte, hogy ma már – úgyszólva – az őstörténeti vizsgálódás egyik tudományos ir

Nagy-ajtai Cserei Farkas (1719-1782) a 18. század második felében íródott és fia, ifj. Cserey Farkas által 1800-ban megjelentetett, A' magyar és székely aszszonyok' törvénye című könyvének ismételt kiadása - több mint 250 évvel annak megírását követően - különös figyelemre számot tartó vállalkozás. Kézenfekvő, hogy a Tortoma Kiadó részéről a szülőföld főhajtásának tekintsük az erdélyi és a magyar történeti múlt értékeinek újrafelfedezését, de

Hagyományon általában az elődeinktől reánk maradt szellemi javakat értjük, míg a hagyaték vagy örökség szók a reánk szállott anyagi javakat jelölik. A hagyomány ősi soron, szájról-szájra terjed. Többé-kevésbé minden ember tanítómestere ennek az ősi ,,iskolán kívüli népművelés"-nek, mégis a hagyomány átadásnak és átvételnek megvannak az erre született mesterei, aminthogy a népköltészetet, népdalt sem a nép minden tagja költi, hanem erre szül