Történelem vásárlás

Szőlők koszorúja vette körül Budapestet, a jobbparti városnak azóta sűrűn beépült hegyvonulatait éppen úgy, mint a pesti síkság határát. Egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig, azaz a 19. század végéig éltetve itt a középkor óta virágzó mezőgazdasági kultúrát, amelynek termése, a híres budai vörös hajdan a nemzetközi kereskedelemben is megállta a helyét. A mai főváros volt a központja a pezsgő gyártásának meg a fröccshöz oly nélkülözh

A "dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra váll

Wolfgang Schuller Kleopátra-életrajza a korábbról ismert tények újragondolásával gazdagítja a mitikus fáraónőről írt művek hosszú sorát. A könyv olvasása során kiderül, hogy a görög, a római, az egyiptomi kultúrában otthonosan mozgó királynő mindenekelőtt a 3000 éves egyiptomi birodalomhoz kötődött. Valamennyi politikai és személyes tette csak a különböző kultúrák tükrében értékelhető. Megtudhatjuk, hogy milyen szerepet játszott a királynő élet

Minden népnek van eredetmondája, így a magyar népnek is, ami a Hunor és Magor történettel kezdődik. Ez a hun-magyar azonosságra és rokonságra utal, azaz a közös eredetre. Ezek az ősi eredetmondák végigvezetik az „ismert” történelem egy bizonyos korszakán népünk fejlődését. Ezek a mese-rege szerű történetek egy ősi világba, ősi vidékre vezetik a tisztelt Olvasót, hogy megismerje a régmúlt idők emlékeit.

Azóta már ebben a megpróbáltatásban is feltűntek a mindennapok hősei és mártírjai: orvosok, ápolónők, biztonsági emberek és önkéntesek. A világjárvány az emberi életért való küzdelemről és az életben maradásról szól: posztmodern világháború. A történelem ismét megtanította az önmagában megátalkodottan bízó emberiséget, hogy bármennyire hirdeti is, nem ura saját világának. (Az volt valaha is?) A társadalmak, a vallási és szellemi mozgalmak, a tör

• Heraldika, családtörténet
A monográfia bemutatja a Csáky birtokvagyon és politikai tekintély megalapozását a 17. század első felében, vizsgálja a család erdélyi ágát Csáky László visszatérésétől az erdélyi birtokokra, s az ott folytatott kapcsolatépítést, birtokszerzést és gazdálkodást a 17. század közepétől 1742-ig, a fiúág kihaltáig, majd követi a leányág törekvéseit mindaddig, míg a Csáky név, rang és birtokmegőrzés lehetőségei kimutathatóak, vagyis a 19. század közepéig. Az uradalmak földsesúri és paraszti gazdálkodásának, a szolgáltatási gyakorlat konfliktusainak és a paraszti munkaerő felhasználásának lehetőségeit Csáky Kata fiatalabb leányának, Bethlen Rózáliának haláláig, illetve az ezt követő birtokosztásig elemezzük. Tanulságos ennek vizsgálata elsősorban abból a szempontból, hogy mennyire voltak képesek a nők a család érdekeit képviselni, a gazdaság vezetését átvenni, s az uradalmakat önállóan irányítani. A kötet elsősorban a határozott jellemű és racionálisan gondolkodó Csáky Kata és az ő útját folytató Jósika Jánosné Csáky Rózália törekvéseit és eredményeit követi nyomon, úgy tekintve rájuk, mint a különleges asszonyokra.

Amikor a Vitézek Évkönyvének a kiadását elhatároztuk, kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyik célunk volt, hogy még szorosabbra fűzzük a belső összetartást, amely önként adódik azok között, akik a legnagyobb elszántsággal és odaadással teljesítették hazafiúi kötelességüket a világok csatájában, a másik pedig, hogy a magyar közönség minél szélesebb rétegeit vonjuk be abba a kultuszba, amellyel a magyar vitézség kivételességének, mindenek fölött

A kötet Carl Lutznak a háborús Budapesten emberek megmentéséért kifejtett diplomáciai tevékenységét mutatja be, zsidó szemtanúk vallomásai alapján. Lutz feleségével, Gertrud Lutz-Fankhauserrel, valamint Moshe Krausszal, a budapesti Palesztin Iroda igazgatójával, svájci honfitársaival Harald Fellerrel, Ernst Vonruffal, Peter Zürcherrel, és a földalatti Cionista Ifjúsági Mozgalom támogatásával széles körű életmentő akciót bonyolított le 1944 márciusa és 1945 fe

"Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út" - írja könyve elején a hazánkban élő neves újságíró, Boris Kálnoky. Pontosan így történt ez az ő esetében is, mikor a rendszerváltás idején ellátogatott családja régi erdélyi birtokára, és ezzel élete új fordulatot vett. A kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, ille

,,Ez a könyv minden bizonnyal nem született volna meg a nélkül a varsói gettóbeli kisfiú nélkül, akinek a fényképe a szenvedés és az együttérzés modern jelképévé vált. Ez a fiú talán a század egyik legnagyobb zenésze lett volna, de nem volt joga az élethez. Neki ajánlom az elmúlt hét év kutatómunkájának eredményét, ezt a könyvet, amelyet a zenének az emberi sorssal, azon belül is ennek a különleges, a világ minden táján szétszórtan és kisebbségben é

"A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítása nem volt eleve elrendelt szükségszerűség. Abban, hogy az 1946-os párizsi békekonferencián végül mégis ez a döntés született, több tényező játszott közre. Meghatározó szerepe - az első világháború utáni helyzethez hasonlóan - ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. Az ő döntésüket viszont nemcsak saját elveik és érdekeik, hanem Magyarország és riválisainak második világháborús szerep

1526 augusztusát írják a kalendáriumok. Dél felől hatalmas sereg tart Magyarhon felé. Olyan ellenség, akinek az eljövetelét sokan rettegve félik hosszú évek óta: I. Szulejmán oszmán-török hadserege. Ez a sereg a magyarok végzetét hordozza; vér, halál és rabszolgaság ígéretét. A hely neve, ahol II. Lajos magyar király meg akarja állítani a végveszélyt: Mohács... A túlélő magyar és szövetséges vitézek együtt mentik az életüket és bosszúra készülnek;

„És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó–magyar együttélést és a zsidó–magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvény

Zemplén vármegyét Szent István király alapította. Magyar Királyság északi részének egyik jelentős közigazgatási területeként funkcionált. Zemplén vármegyében is megtalálhatóak azon történelmi családok leszármazottai, akik az ország jelentős részét úgy kulturális, mint gazdasági szempontból is meghatározták.

Harald Roth Erdély történelmét több rendi, illetve etnikai-kulturális közösség alkotásaként ábrázolja, egy hármas osztatú magyar-német-román mezőnyben vizsgálja. Nem azt kívánja bemutatni, hogy kié, hanem azt, hogy egyetlen főörökös nélkül is izgalmas az erdélyi történelem.

"A nyugati világ legnyomasztóbb tényezőinek egyike szinte minden foglalkozásban vagy hivatásban megkívánt elfoglaltság monotóniája és a feszült tempó. Sok esetben, egy munkahelyváltás mélyreható gyógyulást eredményezett az idegi zavarok tekintetében, ez azonban nem mindig lehetséges. Azonban minden, a szellemi és fizikai elfoglaltságban bekövetkező változás – s a változás ugyanúgy szellemi is, mint ahogyan fizikai – alapjában véve hozzáadódnak az idegrends

"Keleti front, 1942/43 szörnyű tele. Sztálingrádnál a körbezárt német 6. hadsereg agonizál, utolsó napjait éli. Vasziljevszkij marsall ekkor terjeszti elő Sztálinnak a vezérkar által kidolgozott, nagyszabású hadműveleti tervet, amely a „Saturnus” fedőnevet viseli. A „Saturnus” tizenhat hadsereg bevetésével egy „szuper-Sztálingrádot” irányoz elő, aminek végrehajtásával bekeríthetik és megsemmisíthetik a déli frontszakasz Kaukázusig előretört német e

A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája” – a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, a

2012-ben 210 éve, hogy megszületett Bolyai János. E szerény olvasmánnyal szeretném erre az évfordulóra felhívni az érdeklődő olvasó figyelmét. A Bolyaiakról nagyon sokan és nagyon sokat írtak. Ennek ellenére e kis könyvvel azt szeretném igazolni, hogy még mindig van fehér folt a Bolyaiakról való ismereteinkben. Például nem tudtuk, hogy Bolyai Farkas, gyermekként, nyári szünidőkben, közel tíz évet tartózkodott Alsógáldon. Bolyai János sem tizenkét évet élt

Az uralkodók minden időben igyekeztek biztosítani személyes védelmüket; ezt a célt szolgálta testőrgárdájuk. Nemcsak bizalmi, őrző-védő feladatot jelentett ez, hanem egyben reprezentatív célokat is szolgált. Ezt jelképezte díszes, megkülönböztető egyenruhájuk is. A testőrök általában kitűnően kiképzett, fegyelmezett és harcban kitüntetett daliás legények voltak, akik büszkén viselték a Gárda jelzőt. A történelem folyamán egyes uralkodók híres