Társadalom- és humántudomány vásárlás

"Ez a könyv idegen elemnek számít a könyvkiadásban: nem szigorú értelemben vett szociológiai vagy filozófiai mű, de nem is kizárólag pamflet vagy aktivista írás. Olyan pamfletelemeket felhasználó politikai mű, amely egyaránt támaszkodik szociológiai, filozófiai és történettudományi forrásokra, és amely egy aktuális ideológiai és politikai kérdést vizsgál: a közhangulat ultrakonzervatív oldalát és azt, hogy milyen komoly veszélyt jelent a francia politikai t

Nyugaton zsinagógákat gyújtanak fel, zsidókra támadnak a nyílt utcán, izraeli zászlókat égetnek nagyvárosokban, és néha még halálos áldozatai is vannak az antiszemitizmus új hullámának. A jobb- és baloldali sajtóban egyaránt heves viták folynak arról, van-e közük ezeknek a jelenségeknek a tömeges bevándorláshoz. De vajon tényleg antiszemiták-e a muszlim bevándorlók, és nőtt-e az antiszemitizmus Európában a 2015-ös migrációs válságot követően? A széls

A magyar föld, a magyar flóra bővelkedik olyan természeti kincsekben, emlékekben, amiket feltétlenül meg kell óvni és fenn kell tartani egyrészt a magunk, másrészt az utódaink számára. Éppen ezért minden olyan próbálkozás, legyen az írott, vagy tényleges fizikai cselekvés, ami ezt a célt szolgálja, mindenképpen becsülendő és a jövőt építő eljárás.

Vajon egyetérthet-e valaha is egymással a férfi és a nő a szex és a szerelem terén? Hogyan válhat egy kapcsolat kölcsönösen gyümölcsözővé, ha a férfi rögtön ágyba akar bújni, a nő pedig máris menyasszonyi ruhát öltene? Ebben a gyakorlatias, humoros és praktikus könyvben a párkapcsolati szakértők, Allan és Barbara Pease megvizsgálják, hogyan hangolódhat sikeresebben egymás igényeire a férfi és a nő. A tudományos tényekkel és naprakész kutatási eredmény

A Székelyföldön kitenyésztett lovakat mutatja be a szerző munkájában. A lótenyésztés történetével és a fajták sokrétűségével találkozik az olvasó. A székelyek milyen lovakat használtak a történelmük során. Érdekes ismertetés a lófajták és lótörténet köréből.

Borsod-megye nyugati oldalán, ahol a Bükk-hegység beleolvad a Tisza menti síkságba, a magyarságnak egy érdekes népszigetét találjuk, a matyókat. Tarka viseletüket, de különösen színpompás hímzéseiket ma már az ország határain kívül is ismerik. Nevüket Mátyás királytól vették, aki őket, Mezőkövesd lakosait több szabadsággal megajándékozta, sőt egy okmányt részükre Mezőkövesd adott ki és írt alá, ahonnan Mátyás fiainak s végre Matyóknak neveztette

Nyermeghi Barna Ferdinánd (Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.) magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ősműveltség, a pogány hagyományok és az ősvallás kutatója. 1881-ben tette közzé a magyar ősvallással kapcsolatos két tanulmányát, mely a mai napig az érdeklődés középpontjában áll. A szerző nem csak néprajzi, vallástörténeti, hanem jelentős kultúrtörténeti kutatást is végzett a téma felderítéséhez.

A 2008-as globális pénzügyi válságtól a 2020-as koronavírus-világjárványig terjedő bő évtizedben tanúi lehettünk a világrend átalakulásának. A nemzetközi kapcsolatok és annak szabályai továbbra is a szemünk láttára változnak, a nagyhatalmi erő kritériumai nem azok, mint régen, a világ pedig egy soha nem látott multipoláris logika szerint formálódik. Szubrahmanjam Dzsajsankar több évtizedes, diplomataként a világ üzleti-politikai csomópontjain szerzett t

• Pszichológia

• Pszichológia
Agyvérzés, szívinfarktus, szellemi leépülés – a felnőtt gyermekeknek egyik pillanatról a másikra szembe kell nézniük azzal, hogy szüleik segítségre szorulnak. Miközben hányódunk a kétségbeesés és a szeretet, a szégyenérzet és a hála, a tapintat és a gyakorlatiasság között, egész életünket újra kell szerveznünk. Ilse Biberti saját tapasztalatai alapján sok humorral, mélységes emberséggel és szeretetteljes könnyedséggel mesél a tisztánlátó felelősség, a lelki konfliktusok és az érzelmi kihívások közötti mindennapos gondokról. Hasznos tanácsokkal szolgál, miképp oldhatjuk meg a hirtelen ránk zúduló problémákat. Könyve nemcsak azoknak szól, akik már küszködnek öregedő szüleik problémáival, hanem azoknak is, akik fel szeretnének készülni e rájuk váró feladatra. A magyar kiadás függeléke számtalan hasznos adatot (név, cím, telefonszám) tartalmaz a hazai idősgondozással kapcsolatban. Ilse Biberti televíziós forgatókönyvek és színdarabok, többek között a Magyarországon is jól ismert Tetthely epizódjainak szerzője, színésznő és rendező. Berlinben, illetve Münchenben él.

A nonverbális kommunikáció eszköztára Beszédünket számtalan olyan jel kíséri, melyekkel – szándékosan vagy tudat alatt – üzenünk társainknak, hallgatóinknak. Ezt a szavak nélküli üzenetváltást idegen szóval nonverbális kommunikációnak nevezzük. Hallgatóságunk a „szavakon túli” jelzéseket is értelmezi, így ezekkel mondanivalónkat alátámaszthatjuk, megerősíthetjük. Előfordulhat azonban az ellenkezője is, amikor szavak nélküli üzenetünk ellentmond szavainknak, gyengíti azok hatását. Nem közömbös, hogy a mindennapi társalgásban, munkahelyi megnyilatkozásainkban vagy ünnepi alkalmakkor hogyan élünk a nonverbális kommunikáció által nyújtott lehetőségekkel. Wacha Imre könyve közérthető módon ismerteti a „szavakon túli” kommunikáció számos eszközét. A könyv érdeme, hogy gyakorlati tanácsokat is ad, megtudjuk, hogy milyen módon használhatjuk ki ezeket a sokak számára rejtett eszközöket, azért, hogy üzenetünk hatékonyan célba érjen, azaz kommunikációnk gyors és sikeres legyen. A kötet jelentős része a szónok beszédét kísérő látvánnyal foglalkozik, többek között a külső megjelenéssel, a gesztusokkal, a mimikával és a mozgással. A gesztusok felismerésében és értelmezésében szemléltető ábrák nyújtanak segítséget. Emellett olvashatunk a hangzásról is: megtudhatjuk például, miképpen utalhat nevetésünk a lelkiállapotunkra. Wacha Imre évtizedes tapasztalatait összegzi ebben a kötetben, amely méltán tart számot a legszélesebb olvasóközönségre.

• Politológia

• Politológia

• Irodalomtudomány
Történetek és dokumentumok az MTA Irodalomtudományi Intézetének életéből Egy kis iróniával azt mondhatnánk, ez a könyv az Irodalomtudományi Intézet megalakulásába és az 50-es, 60-as évek hétköznapjaiba vezet el minket, abba az időbe, amikor még ,,fontos" volt az irodalom... A történet a hajdani Nagyboldogasszony úti Eötvös Collegiumban kezdődik, és a Ménesi úti Eötvös Kollégium épületében formálódik dokumentumregénnyé, az Intézet Archívumában őrzött jelentések, levelek és feljegyzések közlésével elvezet a 70-es évek közepéig. Megismerjük a Spenót keletkezéstörténetét, az akkori ,,ideológiai" problémákat, sőt még III/III-as jelentéseket is olvashatunk. Jobb, mint egy krimi...

• Szociológia

• Politológia

• Politológia
A szerző több ízben megállapította – sokak egyetértésével, hogy hazánk következmények nélküli ország. Értve ez alatt azt a súlyos tényt, hogy a manipulációkkal és hazugságokkal választást nyert Gyurcsány-kormánynak az emberi szabadságjogok lábbal tiprásáért sem kellett semmilyen következménytől tartania. Ám a 2010-es választások reményteljes fordulatot hoztak, politikailag már nem vagyunk következmények nélküli ország – erről gondoskodtak a választópolgárok, amikor a második Orbán-kormánynak elsöprő többséget juttattak. „Ám a jövő dönti el, hogy ez az állapot tartóssá válik-e kormányzásban, gazdaságban, önkormányzatokban, kultúrában, médiában és a többi szférában. Ahhoz, hogy tartósan megszűnjék a következmény-nélküliség Magyarországon, a húsz évvel ezelőtt elmaradt rendszerváltásnak kell megtörténnie.” – vallja a szerző.

Ditrói Mór színházi életrajza

• Szociológia