Társadalom- és humántudomány vásárlás

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A „Magyar nemes családok" című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak." De ezidáig

A régi, XIX. század előtti népviselet tanulmányozása meglehetősen nehéz feladat. Képes ábrázolásaink a népviseletről jóformán alig vannak. Viseletképek – néhány esetet kivéve – nem maradtak reánk. Festő, rajzoló a paraszti viseletben nem látott semmi művészi értéket. Várképekre, térképekre minden különösebb cél nélkül, egy-két paraszt alakot is rárajzoltak, de ezeket többnyire emlékezetből rajzolta a művész, így nagyobb hitelességre nem tarthat

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.

Ha számba vesszük, mi mindent öveztek titkok, tabuk és tiltások az utóbbi évszázadokban, akkor a nők szexuális öröme biztosan ezek közé tartozik. Pedig az ókorban még merőben másképp vélekedtek erről a témáról. Ovidius írta le az Átváltozásokban Teiresziász történetét: a későbbi jóst az istenek hét évre nővé változtatták, s így megtapasztalhatta mindkét nem szexuális élvezetét. Amikor Zeusz megkérdezte, hogy a nők vagy a férfiak örömérzete a na

Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük? A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű. De van még egy különlegességük: képesek utalásokkal megmutatni azt is, ami közvetlenül nem is

A modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, "okos"-megoldások nélkül - hacsa

„Az ember feljavítása többé nem fikció” – áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Leszármazottaink várhatóan képesek lesznek arra, hogy növeljék erejüket és állóképességüket. Hogy radikális mértékben f

A könyvben számtalan érdekes információt és spekulációt talál a legrémisztőbb és legfurcsább összeesküvés-elméletek formájában. A könyv számos vitatott témára és történelmi eseményre ad meglepő magyarázatot. Akár összeesküvés-rajongó, akár -tagadó ez a kö

„Szellemes, lírai, és izgalmas, mint egy krimi. Brannen bámulatos mesélő, márpedig ezt a történetet érdemes elmesélni.” Goodreads Apokalipszis, most? A Föld történetében eddig ötször fordult elő, hogy egyetlen geológiai pillanat – kevesebb mint egymilli

Voltaire nagy támogatója volt a pragmatizmusnak és a józan észnek. Szerinte az embernek csak hasznos dolgokon érdemes gondolkodnia, és nem szabad időt vesztegetnie olyan kérdésekre, amelyek gyakorlati szempontból érdektelenek. Iróniával és humorérzékkel v

Kettészakadt világ L. Ritók Nóra L. Ritók Nóra a Láthatatlan Magyarország után most kettészakadt világunkat mutatja meg. Előző könyve óta eltelt fél évtizedben a gyermekszegénység és a leszakadó országrészek problémái gyorsuló ütemben súlyosbodtak. Az Iga

Életünk során mindannyian kapcsolatba kerültünk már – vagy fogunk kerülni – pszichopatákkal, akiknek boldogulását a modern üzleti környezet sajnos akaratlanul is elősegíti. Elengedhetetlenül szükséges, hogy fel tudjuk ismerni ezeket a személyeket, és véde

Vannak-e titkai Orbán Viktornak? Bizonyára. Még akkor is, ha sokan gondolhatják joggal, hogy hazugságait és titkolt ambícióit ezerszer leleplezték már. Mégis rejtély övezi, hogy valójában mit akar ez az ember. Életre szóló hatalmat? A legnagyobb magyar va

Az a pillanat, amikor Descartes (1596-1650) a filozófiai reflexió fókuszát a gondolkodó ember tudatába helyezte át – egy mérföldkő volt a bölcset fejlődésében. Valójában a filozófia ekkor lépett át a modernitásba. Megtette az első lépést azon a gondolati

A politika tette az embert olyanná, amilyen. Ha van valaki, aki pontosan ismerte fel, hogy a politika és a vezető politikusok döntően formálják a népeket, akkor az Rousseau, a nagy vagyon megadóztatásának elkötelezett híve volt. Meg volt győződve arról, h

„A tudás hatalom!” Ez Francis Bacon (1561–1626) leghíresebb jelmondata. De ki is volt ez az angol filozófus, politikus, jogász, államférfi, esszéista és szónok, aki a 16-17. század között élt? Miért ismerik őt a modern tudomány hírnökeként? És mi volt az

„Schelling az Schelling, és olyannak kell tekinteni, amilyen.” Ezek a szavak hatásosan jellemzik Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling német filozófust (1775-1854), a különc gondolkodót, akinek melodramatikus lendülete mind a magánéletét, mind a filozófi

Mindannyiunknak van családi története. Általában tudjuk is a főszereplők nevét legalább a dédszülőkig visszamenőleg, de csak kevesen látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi mindennapi döntéseinkben. Milyen mintákat kaptunk ör

Ferenc pápa egy olasz börtönlelkész, Marco Pozza kérdéseire válaszolva sorról sorra magyarázza el az Úr imádságát. Feltárja, hogyan rezonál a Miatyánk a saját életére és apostoli hivatására, illetve miként nyújthat segítséget a mai kor mindennapi gondjaiv