Társadalom- és humántudomány vásárlás

A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870– 1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román „deszkentálásokat” torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, „lóorbánc” gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmas

Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében. Olvashatunk a Rákosi- és Kádár re

Napjaink legizgalmasabb, és tegyük hozzá sorsdöntő eseménye az iszlám migránshullám, amely elárasztja Európát. Nyilvánvaló, hogy több százmillió muszlim beözönlése nemcsak megváltoztatja öreg kontinensünk képét, hanem halálos sebet ejthet rajta. Az Európai Unió egyes vezető hatalmai kollaboránsként elősegítik ezt az új megszállást, „vérfrissítéssel”, demográfiai mutatók javításával kábítanak bennünket. Az általuk irányított média szócsövei

Népmeséink és a világ mitológiai történetei hemzsegnek a különböző sárkányalakoktól. Solymossy Sándor az alábbi megállapítással él: "Mindent egybevéve, részletkutatásunk eredménye gyanánt azt az eg...

A nyolcvanas évek, mondhatjuk így már utólag, mindent megváltoztatott. Az évtized végére szétesett az a világrend, amely az elején még megdönthetetlennek látszott. A két időpont között pedig felütötték fejüket olyan új eszmék, közösségi gyakorlatok, technológiák és társadalmi problémák, amelyekkel hosszú évtizedekig együtt kellett élnünk. Többségük a mai napig befolyásolja mindennapjainkat. Magyarországon a nyolcvanas években nyílt először esély a

Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, Ausztrália, Új-Guinea, Mexikó néprajzi kutatója, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű...

Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. - Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, aki a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Legfontosabb kutatási területei az Alföld néprajza, a vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak. Az esztendő néprajza című írása még 1942-ben jelent meg. Ebben a szerző felvázolja azt, hogy hogyan telik el népünk esztendeje. A népnél az ünnepek még nem a belső,

Bánó Attila legújabb kötetében sem vállalkozik kevesebbre, mint amire az 55, illetve az Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből című könyveiben törekedett. Egy-egy érdekes és izgalmas történettel szeretne bepillantást nyújtani a letűnt idők emberének életébe, s felkelteni az érdeklődést múltunk iránt. Olvashatunk többek között a gyilkossággal vádolt Wesselényi Ferenc sorsáról, egy magyar jogtudós méltatlan haláláról, Kinizsi Pál özveg

Nem létezik olyan lány, aki elfelejtené, milyen is volt az első szerelem ezt senki sem tudja jobban, mint Emely. Hét év után találkozik ismét Elyas-szal, a jó megjelenésű, kedves, és világítóan türkizzöld szemű sráccal. Legjobb barátnőjének bátyja, aki már egyszer teljesen összezavarta az életét, és ezeket a sebeket még mindig mélyen magában hordozza. Emely teljes szívéből utálja őt. Sokkal inkább a rejtélyes, e-maileket író Lucára irányítja a figyel

Hogyan lesz egy volt katona, akinek irodalmi műveltsége korántsem mondható rendkívülinek, a német irodalom egyik legnagyobb megújítója? Mitől oly tragikus az élete? Mit mond nekünk ma az életműve? Günter Blamberger életrajza Kleistet nem élete vége, a látványos öngyilkossága felől mutatja be, hanem minden életszakaszban igyekszik fölmutatni azt, ami nyugtalanító vagy csodálkozásra késztet.

Az olvasó a mesegyűjtemény eredeti, teljes kiadás szójegyzékkel kiegészített változatát veheti kézbe. Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma!Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sokkülönc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. Ha úgy tartja kedvük, költői versenyt rendeznek.Együtt találják meg a gyógymódot Szörnyeteg Lajos álmosságára vagy Bruckner Szi

Az embereket meg kellene tanítani verset olvasni.Szabó LőrincNe csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert.Weöres SándorA jó vers már azelőtt közöl valamit, mielőtt az értelmünkig elhatolna.T. S. EliotA lírai műfajok mint a nyelvben testet öltő formák (dal, óda, elégia, epigram­ma stb.) más és más nyelvi, stiláris, poétikai, retorikai, esztétikai, grammatikai, szeman­tikai rendszerek sajátosságait hordozzák, és ezek átszínezik mind a stíluskorszakot, m

Fábri Zoltán, a magyar film egyik meghatározó személyisége 1952-ben készítette az első, 1983-ban utolsó filmjét, és egy évtizede, 1994-ben halt meg. Épp elég idő, hogy a hosszú pálya ellenére elfelejtsék, mint a magyar filmtörténet oly sok alkotóját, hiszen a film az újdonságok művészete. Szerencsére a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Magyarok rendezőjére nem ez a sors várt. Filmjei a nemz

Lehet, hogy a munkahelyi és a globális konfliktusoknak ugyanaz a gyökere? Lehet, hogy módszeresen félreértjük ezt az okot? Lehet, hogy ennek eredményeképpen éppen azokat a problémákat állandósítjuk, amelyeket megoldani igyekszünk?E nemzetközi bestseller reményt csepegtet a lelkünkbe, és megbékélésre hív. Megindító módon mutatja meg nekünk a viszályok legbelső eredetét, és elvezet minket a szívünk legmélyén lakozó békéhez. Megtanulhatjuk, hogyan kezeljük az

Pompeji, 79 ősze. Egy ara az esküvőjére készül; a kiszolgált katona a tulajdonában álló gladiátor mindkettőjük sorsát eldöntő harcára; két fiatal lány napi küzdelmét vívja a létfenntartásért, míg az előkelő, fiatal feleség gyermekét várja családja körében. A város lakói, mint bármelyik másik napon, dolgoznak, játszanak, hajszolják az élvezeteket, és senki sem hallgat Sabinusra, aki növekvő aggodalommal figyeli az egyre gyakoribb rengéseket.Aztán a he

Bacsó Béla, Bagi Zsolt, Balogh László Levente, Barcsi Tamás, Bartha Judit, Boros Gábor, Czeglédi András Darida Veronika, Deczki Sarolta, Gálosi Adrienne, Gurka Dezső, Gyenge Zoltán, Hammer Erika, Heller Ágnes, Hévizi Ottó, Kardos András, Kővári Sarolta, Laczkó Sándor, Mesterházi Miklós, Nagy Edina, Olay Csaba, Papp Zoltán, Popovics Zoltán, Seregi Tamás, Somhegyi Zoltán, Somlyó Bálint, Somos Róbert, Soóky Krisztina, Thomka Beáta, Vajda Mihály, Valastyán Tamás ír

A magyar az utolsó nyelv – legalábbis Európában – az egységet hirdető, a másikat tisztelő, mellérendelő nyelvek közül, amely fennmaradt, hogy ezt a szellemiséget továbbadhassa. Hiába az ellentábor nagy hangja, a magyar ősi kódnyelv, amely kihalt nyelvek sokaságával rokon. Ezt nem szégyellni kell, hanem büszkének lenni rá. Ha megpiszkáljuk ezt a mélyen rejtőző tudást, rögtön más arcát mutatja a történelem, máshogyan tekintünk az elmúlt évezredekre, és n

• Pszichológia
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket.A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt. Fichte konok következetességgel és zseniális kreativitással érvényesített e tudománytanában az emberi szabadságba vete

• Pszichológia