Társadalom- és humántudomány vásárlás

Boncz Ödön (Komárom, 1858. december 19. – Budapest, 1928. április 17.) jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos. A hazai művelődéstörténet jeles kutatójaként tartják nyilván. Az 1870-es évektől utazásokat tett Magyarországon, az osztrák örökös tartományokban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában. Nagyobb értekezései jelent

Lakner Zoltán és Tóth Ákos négy éve megjelent közös kötetük után, amelyben az Orbán-rendszer kialakulását vizsgálták a maguk sajátos szemléletmódjával, publicisztikai és elemző eszközeikkel, most azt veszik számba, hová jutottunk. Írásaik folyamatos reflexiók, a jelennel feleselők, a jövőt óvók, és sajátos időutazásra invitálók: vajon előre tudhattuk-e, mi jön? Erre számítottunk? Csinálhattuk volna másképp is? Számvetés e kötet, amelyben nemcsak a

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetősége

Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább

A két tanulmány Kalotaszeg babonás hitrendszerét mutatja be. A két kiváló néprajztudós: Dr. Jankó János és Dr. Wlislocki Henrik gyűjtéséből és kutatómunkájából több tanulmány is született, ezekből mutat be egy-egy tanulmányt a kötetünk.

Egyre több betegséget tudunk legyőzni. Nem csak betegségek lefolyásába avatkozunk be: ha kell, császármetszéssel segítjük ki a magzatot a számára már elviselhetetlenül szűk anyaméhből. Akkor hát miért nem tartjuk felelősségünknek, hogy kisegítsük az életből a terhét tovább cipelni – emberi méltóságától megfosztottságát elviselni – már nem képes meghalni vágyót? Ehhez és hasonló alapvető kérdésekhez kell vissza-visszatérnünk, remélhetőleg mindi

Hogyan lehet feldolgozni az addigi élet alapjainak teljes megrendülését? Minek az elvesztése a legfőbb veszteség? Milyen szerepet játszanak a feldolgozási folyamatban az egyént magába foglaló közösségek? Milyen típusú kapcsolatformák vészelik át az alig átvészelhetőt és milyenek szűnnek meg? Hosszasan sorolhatnánk még azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek a 2010-es magyarországi vörösiszap-katasztrófa után azokban, akiket közvetlenül érintett az iszapöml

Példaértékű-e Európa? Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög. Mégis szép számmal akadnak olyan "eurofil" amerikai politikusok, tudósok és újságírók, akik arra biztatják Amerikát, hogy vegyen példát az Atlanti-óceán túloldalán található országok egészségügyéről, jóléti intézkedéseiről, bevándorláspolitikájáról és még sok

A kötetben közölt írások szerzője brit antropológus, a Max Gluckman nevével fémjelzett manchesteri antropológiai iskola képviselője. Tanulmányai, amelyek mindenekelőtt izraeli, walesi és magyarországi zsidó közösségekben végzett terepmunkán alapulnak, négy évtized kutatásaiból nyújtanak keresztmetszetet. A szerző az 1960-as évek végén a Gluckman vezette nagy nemzetközi izraeli szociológiai-szociálantropológiai projekt résztvevője volt; később figyelme szűk

Irvin D. Yalom A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata című munkája jó ideje a szakterület alapvető tankönyve, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású pszchiátriai tárgyú műve. Az ötödik, bővített kiadás Dr. Molyn Leszcz közreműködésével jött létre. A szerzők közel egy évtized új kutatásaira és saját, széleskörű klinikai ismereteikre és tapasztalatukra támaszkodva mutatják be a csoportpszichoterápiával kapcsolatos legújabb kutatásokat,

Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban

A gyermekpszichológus szerző arra a társadalmi jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy az értelmi és érzelmi-szociális intelligencia fejlődése nem egymással karöltve halad. Ennek következtében nagyon okos gyerekek - a kognitív funkciók tekintetében jelentősen fejlődnek, míg érzelmi és szociális fejlettségük messze alulmarad életkoruknál, és a későbbiekben, már ifjúkorukban is megmarad érzelmi éretlenségük, hiába végeznek el akár három egyetemet. Ennek következményei a felnőtt világban is észlelhetők lesznek.

• Politológia

• Politológia
Írásaim, előadásaim, médiaszerepléseim célja: szeretnék e módon némi hatást gyakorolni néhány emberen keresztül a közéletre. A hatás közvetlenül mérhetetlen, de vagyunk néhányan, akik ezt a módszert választjuk a pártpolitizálás helyett. A magyar emberek nem kis része tevékenységünk nyomán talán ma már másként látja a világot, mint 10–20 éve.

Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon

Hároméves buddhista elvonulásom naplójából

Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról Az asszimiláció számos tudományterület érdeklődésének áll homlokterében: a kérdést többek között a politológia, az antropológia, a társadalomfilozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a vallástörténet vagy a történelem egyaránt tanulmányozza – az összefoglaló elemzés a nevezett tudásterületek közelítéseivel él és az asszimiláció átfogó értelmezését kínáló kiegészítő tankönyv lehet.