Társadalom- és humántudomány vásárlás

A Kuriózum című sorozat a történelem érdekes, bizarr, mókás momentumait igyekszik tematikus formában kötetekbe rendezni. Ennek a sorozatnak a második darabja ötven, különleges ragadványnévvel megáldott – vagy éppen megvert – történelmi személyt mutat be. A külcsín, a belbecs, jelentős tettek vagy furcsa szokások mind-mind megalapozhatták a nagy emberekre aggatott díszítő jelzőket. Így találkozhatunk kötetünk hasábjain Széphajú, Nyúllábú, Ferdeszájú,

1989-ben, az amerikai külügyminisztérium ifjú munkatársaként adta közre Francis Fukuyama A történelem vége? című, mindössze néhány oldalas tanulmányát, és ezzel egy csapásra világhírű lett.Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ minden valamirevaló történésze és politikatudósa kifejtette véleményét az "endizmus"-vitában.Majd Fukuyama könyvben is megírta az elméletét, s kiderült, hogy filozófiailag alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el

Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében. Olvashatunk a Rákosi- és Kádár re

A Pulitzer-díjjal kitüntetett neves amerikai újságíró, Michael D’Antonio nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elkészítette napjaink legismertebb emberének, az amerikai politikai rendszert a feje tetejére állító Donald Trumpnak részletes, elképesztő titkokkal és leleplezésekkel teli életrajzát.Trumpot ma már senkinek sem kell bemutatni. Ez a sikert sikerre halmozó, rámenős, lehengerlő stílusú, látszólag megrendíthetetlen férfi a New York-i ingatlanpiacon lett e

Bakos Gergely OSB korábbi tanulmányait gyűjti össze e kötet, melyek eredeti alakjukban 2000 és 2017 között jelentek meg különböző folyóiratokban, kötetekben. Az itt olvasható írások elsősorban a szerző szorosabb értelemben vett szakterületére, a középkori filozófiára összpontosítanak – egyúttal azonban kitekintést adnak a nyugati bölcselet történetének egészére: mind az ókori, mind az újkori, valamint a kortárs gondolkodásra. A különböző középk

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A régi, XIX. század előtti népviselet tanulmányozása meglehetősen nehéz feladat. Képes ábrázolásaink a népviseletről jóformán alig vannak. Viseletképek – néhány esetet kivéve – nem maradtak reánk. Festő, rajzoló a paraszti viseletben nem látott semmi művészi értéket. Várképekre, térképekre minden különösebb cél nélkül, egy-két paraszt alakot is rárajzoltak, de ezeket többnyire emlékezetből rajzolta a művész, így nagyobb hitelességre nem tarthat

A mindennapi élet nagy átalakuláson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Miközben a korábbi idők embereit javarészt a szemtől szembeni kommunikációk formálták, addig mi egyre inkább igénybe vesszük az olyan médiumokat, technikai eszközöket és platformokat információszerzésre és kapcsolattartásra, mint az okostelefonok, a számítógépek, a közösségi média, az online hírportálok vagy az üzenetküldő szolgáltatások. A jelen életvilága mediatizálódik, s e

A nyolcvanas évek, mondhatjuk így már utólag, mindent megváltoztatott. Az évtized végére szétesett az a világrend, amely az elején még megdönthetetlennek látszott. A két időpont között pedig felütötték fejüket olyan új eszmék, közösségi gyakorlatok, technológiák és társadalmi problémák, amelyekkel hosszú évtizedekig együtt kellett élnünk. Többségük a mai napig befolyásolja mindennapjainkat. Magyarországon a nyolcvanas években nyílt először esély a

Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. - Pécs, 1946. április 6.) néprajzkutató. Jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. Írásai, mesegyűjteményei, tudományos publikációi ma is fontos és megkerülhetetlen területei munkásságának. Jelen tanulmánya "Magyar szólásaink és a folklór" egyrészt népmesei elemekből táplálkozik, másrészt a magyar nyelvben használatos szólásaink magyarázatát adja, ami azon népek ősi lelkivilágához kapcsol

Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük? A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű. De van még egy különlegességük: képesek utalásokkal megmutatni azt is, ami közvetlenül nem is

A mese az epikai költészet azon műfaja, amely az eposzban is jogosultan szereplő csodálatos elemet nem csak megtűri, de annyira megköveteli, hogy ilyen csodálatos elem nélkül nem is képzelhető, sőt tovább menve, a csodálatost (vagyis természetfelettit, a természet tapasztalati úton megismert rendjén kívülállót) nem is mint ilyent, hanem mint egészen természetest tünteti fel. A mesében minden lehetséges: a láthatatlanná válás, a tűzön való átkelés, a kacsaláb

Ha számba vesszük, mi mindent öveztek titkok, tabuk és tiltások az utóbbi évszázadokban, akkor a nők szexuális öröme biztosan ezek közé tartozik. Pedig az ókorban még merőben másképp vélekedtek erről a témáról. Ovidius írta le az Átváltozásokban Teiresziász történetét: a későbbi jóst az istenek hét évre nővé változtatták, s így megtapasztalhatta mindkét nem szexuális élvezetét. Amikor Zeusz megkérdezte, hogy a nők vagy a férfiak örömérzete a na

2019-ben volt ötven éve, hogy meghalt Witold Gombrowicz, a XX. század egyik legkiválóbb lengyel írója. Írt néhány regényt, közülük a leghíresebbek: a Ferdydurke (1937), a Transz-Atlantik (1953), a Pornográfia (1960) és a Kozmosz (1965). Ezenkívül drámák (Esküvő, Yvonne, burgundi hercegnő, Operett), valamint az 1953-tól haláláig vezetett Napló szerzője. Közvetlenül a második világháború kitörése előtt tengeri kirándulásra indult Argentínába, ahol azt

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. A szerző számtalan írást szentelt a magyar ornamentika témájának és díszítőművészetünk csodálatos világának. Jelen tanulmánya is a téma komoly és mély ismeretéről árulkodik.

HENRI-LOUIS BERGSON (1859-1941) a XX. század első harmadának egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filozófusa volt, akinek legtöbb művét minden világnyelvre lefordították. Nézetei, tanai Franciaországban nagy megbecsülést hoztak számára, és 1914-ben a Francia Akadémia a tagjai közé fogadta, miközben a Vatikán ugyanebben az évben indexre tette Bergson írásait. Munkásságának egyetemes értékét 1927-ben az irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.A nevetés 1900-ban

„Mire számíthatunk az érzelmi intelligencia történelmének következő negyedszázadában? Meglepően hangzik talán, de a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkahelyi megjelenése pozitív következményekkel járhat az érzelmi intelligenciára nézve. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb lendülettel tör előre, és a munkaerőpiac minden szintjén lesz majd olyan munkahely, ahol kiváltja az embert, különösen nagy értéket fognak képviselni a m

Dr. Varga Zsigmond (Marosdécse, 1886. február 5. – Debrecen, 1956. április 18.) teológus, szumirológus, bölcsészprofesszor. Sokoldalú tudós volt. Legjelentősebb munkái az általános és a bibliai val...

A Narcos , a Netflix kultikus sorozatának főszereplői, a legendás DEA ügynökök, Steve Murphy es Javier F. Pena szenzációs visszemlékezése a Pablo Escobar elleni hajtóvadászatról. Több évtizedes pá...

A kötet az életreform sokszínű irányzatait vizsgálja, amelyek a 19-20. század fordulóján a modernizáció kihívásaira jelentek meg válaszként. Az életreform szoros összefüggésben áll a reformpedagógiai mozgalommal, amely nézeteiben a felvilágosodás és az újkori pedagógia eszmeiből merít. Az 1990-es évek közepétől jelentek meg az első kutatások, melyek a reformpedagógia és az életreform mozgalmak viszonyát, a mozgalmak kölcsönhatását nemzetközi társadalo