Társadalom- és humántudomány vásárlás

Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy a gondolkodásmódunk meghatározza a közérzetünket. Ez a kötet nagyszerű vizuális és gyakorlati eszköz mindenki számára, aki boldogabbnak, nyugodtabbnak és magabiztosabbnak szeretné érezni magát. A könyvben található ötven gyakorlat három, a pszichoterápiában használt technikát tartalmaznak: az emocionális agytornát, a kognitív viselkedésterápiát és az éber figyelmen (mindfulness) alapuló stresszcsökkentést. Élsp

• Pszichológia
A könyv egyik fő célja, hogy lerombolja azt a hamis mítoszt, amit a pánik körül a biológiai pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt felépített. A pánik fogalma mára elvesztette tudományos tartalmát, s helyette a gyógyszeripar és a biológiai pszichiátria marketingfogalmává vált. A könyv röviden bemutatja, hogyan igyekezett a pszichiátria szabadulni átkos múltjától, melyben hatalmi eszköz volt csupán, s hogyan rombolta le a pszichiátrián belüli pozitív törekvéseket a gyógyszeripar a biológiai pszichiátria uralomra juttatásával. Az utóbbi évtizedekben szemtanúi és áldozatai vagyunk annak, hogyan vált a biológiai pszichiátria a gyógyszeripar hatékony kereskedőjévé, s hogyan teszi az embereket „fogyasztókká”. A kereskedőszerep része a gyógyszerek forgalmának mesterséges növelése, és az új és új betegségek kitalálása és árusítása is. A könyv bemutatja, hogy a pánik evolúciósan jól értelmezhető természetes életjelenség, amelyet a gyógyszeripari-pszichiátriai propaganda tett félelmetessé. Elemzi a pánik kezelésére javasolt gyógyszerek hatástalanságát, a „szerotonin mítosz” tarthatatlanságát. Bemutatja a pánik modern szemléletét, a pszichoterápiás megközelítés elveit. A szerző szerint a pszichoterápia lényege az élet új szemléletének, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le. Hogyan dagadnak a problémák óriásivá megoldási próbálkozásainktól? Az utolsó fejezet elemzi a pánikkal kapcsolatos tévhiedelemeket, a pánikként félrekezelt kórképeket, és szó esik arról, mit is tehet a pániktól szenvedő ember félelmeivel.

A fiatalabb énemnek azt üzenném: Vesd meg jól a lábadat! Tudod, ez nemcsak arról szól, hogy kit találsz magadnak, hanem arról is, hogy te kivé válsz. A szerelem nem holmi lelkes érzelem, hanem cselevés: tetteket, bizonyítást, rituálékat, gyakorlatokat, kommunikációt, érzelemkifejezést feltételez. Azt jelenti, hogy képesek vagyunk felelősséget vállalni a viselkedésünkért, és ez szabadságot ad. """"Hogyan lehet rátalálni a szeretetre? Hogyan lehet megtartani? És h

Borsodi L. László könyve a 20. század második fele magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb életművét megalkotó Baka István Tájkép fohásszal (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1996) című költői testamentumának monografikus igényű értelmezése. A költő halála előtt összeállított, az alkotás felől lezárt és végleges, a teljes költészetet magába foglaló, forrásmunkának tekintett kötet zárt egész, olyan félreismerhetetlenül egyedi poétikai világ, amelyet a m

Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt az érkezést követő válogatás során egy nagyon jól öltözött SS-tiszt - mint később megtudták, dr. Josef Mengele - félreállította a szerelvény mozdonya elé, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították.A most Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt egy nagyon jól öltözött katonatiszt – mint később megtudták, Dr. Josef Mengele – félreállította a rámpára, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították. Az ikrek egy külön barakkba kerültek, hasonló testvérpárok közé, akikkel a táborban egy külön orvos-csoport foglalkozott. Mengele látszólag udvariasan viselkedett a foglyokkal, valójában azonban kísérleti alanyoknak tekintette őket. A most nyolcvanhat éves Havas Ágnes – aki már jó néhány éve rendszeresen tart gimnáziumokban előadásokat a holokausztról – könyvében leírja az Auschwitzban töltött időszakot, bemutatja a tábor mindennapjait, az ottani "életet". Beszámolója megdöbbentő, eddig nem ismert tényekkel is ismerteti meg az olvasókat.

A történész és blogger Konok Péter rendületlenül mondja a magáét erről a mi mostanság igencsak furán működő országunkról – követőinek és lájkolóinak nagy örömére; másokat meg bizonyára bosszantva, de hát hadd örüljünk és hadd bosszankodjunk, elvégre szabad országban élünk, právdá? Konok szerint ez a fura ország már túl van valamin, de ugyanakkor valamin meg még azért innen van… Hogy min túl és min innen, az derüljön ki a kötetből, amely azért

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű vol

Hagyományon általában az elődeinktől reánk maradt szellemi javakat értjük, míg a hagyaték vagy örökség szók a reánk szállott anyagi javakat jelölik. A hagyomány ősi soron, szájról-szájra terjed. Többé-kevésbé minden ember tanítómestere ennek az ősi ,,iskolán kívüli népművelés"-nek, mégis a hagyomány átadásnak és átvételnek megvannak az erre született mesterei, aminthogy a népköltészetet, népdalt sem a nép minden tagja költi, hanem erre szül

ÁLLTÁL MÁR ÉRTETLENÜL EGY OSCAR-DÍJ VAGY EGY VILÁGHÍRŰ FESTMÉNY SIKERE ELŐTT? ELGONDOLKODTÁL MÁR AZON, MIÉRT ISMERI MINDENKI EINSTEIN NEVÉT, MIKÖZBEN A RELATIVITÁS ELMÉLETÉT NAGYON KEVESEN ÉRTIK? ELŐFORDULT MÁR VELED IS, HOGY A LEGIDEGESÍTŐBB KOLLÉGÁDAT LÉPTETTÉK ELŐ? A neves hálózatkutató, Barabási Albert-László legújabb könyvében a reáltudományok számára eddig ismeretlen, sőt kifejezetten gyanúsnak mondható területtel foglalkozik. Kutatócsoportjá

• Kultúr- és művelődéstörténet
Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hazánknak a hegyek és vizek rendszere által páratlan földrajzi egységgé alakított, de a mellett csodálatosan változatos felszínű területe mindenha kedves tanyázó helye volt a népeknek. Kedvező fekvése Európa törzsének keleti felében, mely az áthaladó kereskedésnek nyit utakat a négy világtáj felé, buja legelői, kövér termőföldje és természeti kincsekben való gazdasága egyaránt csábították ide a telepeseket. A régészeti leletek bizonyítják, hogy már

Mi is az a babona? A babona olyan hiedelem és hitrendszer, mely a néphagyománytól a mesevilágig és vallásos elképzelésig terjed és jelen van életünkben a maga sajátos formájával. Legyen az ártó szándék, a gonosz elhárítása, a betegségek mágikus meggyógyítása, vagy éppen a szerencse megragadása, bizonyos szavak, jelek, formulák alkalmazása stb. ezek alól nem vonhatjuk ki magunkat, mert a kultúránk részei. Így a babona nem más, mint a természetfeletti világba

1916-ban Ferenc Józsefet I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király néven felszentelt uralkodó követte. A huszonkilenc évesen trónra lépő fiatalembernek határozott elképzelései voltak: békét és reformokat akart, béketárgyalásokat kezdeményezett a központi hatalmakkal. 1918-ban azonban le kellett mondania az osztrák és a magyar trónról egyaránt. 1920 márciusában és októberében két sikertelen puccskisérletet hajtott végre, hogy visszaszerezze a magyar

A régmúlt ezredévek embere a fát tartotta őseinek. A fa keletkezése, növése, lekötött helyzete szemléltethetővé teszi a földanyától való eredetet. Az emberi nem keletkezésén tűnődő ősember, földből való eredetét, a fa közvetítésével, könnyen felfoghatónak látta. Ezért van oly nagy szerepe a fának a különböző népek ős mondáiban, az emberi nem keletkezésére vonatkozólag. A klasszikus népeknek a fa-szellemben, a falélekben való hitét ismerjük i

Csányi Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert? Fajunkat genetikai felépítése az állatvilághoz köti, azonban - mint minden fajnak - megvannak a saját, teljesen egyedi jellegzetességei. A szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogy az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is, vagy épp

Soma Mamagésa legújabb, immár 11. kötete egyfajta összegzése eddigi munkáinak. Középpontjában most is korunk egyik legizgalmasabb témája, a szabad akarat megnyilvánulása, a tudatos döntés áll. Nők és férfiak döntései önmagukról és másokról, szerepeik, egymás közötti kommunikációjuk. A nagy kérdés, vajon megteremthető-e életünkben valamiféle egyensúly, azaz harmónia. És ha igen, hogyan. Vajon mi minden segíthet abban, hogy megtanuljuk magunkat szeretni, e

A Harvard Egyetem professzora, Michael Puett kínai filozófiáról tartott kurzusa rendkívüli népszerűségnek örvend – de mi a titka? Puett megmutatja, hogyan segíthetnek az ősi kínai filozófusok olvasása abban, hogy jó életet éljünk, és szembeszáll a modern nyugati gondolkodással, nem kevesebbet állítva, mint hogy ezek a gondolatok megváltoztatják az életünket. Kétezer évvel ezelőtt Konfuciusz, Menciusz, Lao-ce és más kínai gondolkodók körbejárták a kérdé

Sok-e a 28 ezer, vagy kevés? - teszi fel a kérdést az előadásain dr. Csernus Imre. Nem forintban, hanem napban, mert átlagosan ez a 77 év az, amennyi jut nekünk ezen a földön. Éppen ezért, figyelmeztet a pszichiáter, mindannyiunk legdrágább kincse az idő, és úgy kell élnünk, tudatosan, őszintén és bátran, hogy ebből a 28 ezerből egyetlen napot se pazaroljunk el. Vajon tudatosan élünk, vagy csak sodródunk, és hagyjuk, hogy a dolgok megtörténjenek velünk? Megélün

Amikor nem tudod, mi a baj, de valahogy semmi sem jó... Ez a könyv azoknak szól, akik úgy érzik, alvajáróként élik az életüket, válaszokat keresnek kihívást jelentő érzéseikre, és olyan gyakorlati eszközöket szeretnének elsajátítani, amikkel végre elkezdhetik azt az életet élni, amit szeretnének. Hogyan érzed magad úgy igazán? Hát... Izé... vagy egyszerűen csak fogalmad sincs? Ha ez az őszinte válaszod, és közben ott van egy gombóc a torkodban, lélegezz. Ha

• Pszichológia
Hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől a lelkünk mélyén nem is akarunk megszabadulni, holott éppen ez gátol meg abban, hogy teljes életet élhessünk? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani - miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra? A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.