Társadalom- és humántudomány vásárlás

Hagyományon általában az elődeinktől reánk maradt szellemi javakat értjük, míg a hagyaték vagy örökség szók a reánk szállott anyagi javakat jelölik. A hagyomány ősi soron, szájról-szájra terjed. Többé-kevésbé minden ember tanítómestere ennek az ősi ,,iskolán kívüli népművelés"-nek, mégis a hagyomány átadásnak és átvételnek megvannak az erre született mesterei, aminthogy a népköltészetet, népdalt sem a nép minden tagja költi, hanem erre szül

Hazánknak a hegyek és vizek rendszere által páratlan földrajzi egységgé alakított, de a mellett csodálatosan változatos felszínű területe mindenha kedves tanyázó helye volt a népeknek. Kedvező fekvése Európa törzsének keleti felében, mely az áthaladó kereskedésnek nyit utakat a négy világtáj felé, buja legelői, kövér termőföldje és természeti kincsekben való gazdasága egyaránt csábították ide a telepeseket. A régészeti leletek bizonyítják, hogy már

ÁLLTÁL MÁR ÉRTETLENÜL EGY OSCAR-DÍJ VAGY EGY VILÁGHÍRŰ FESTMÉNY SIKERE ELŐTT? ELGONDOLKODTÁL MÁR AZON, MIÉRT ISMERI MINDENKI EINSTEIN NEVÉT, MIKÖZBEN A RELATIVITÁS ELMÉLETÉT NAGYON KEVESEN ÉRTIK? ELŐFORDULT MÁR VELED IS, HOGY A LEGIDEGESÍTŐBB KOLLÉGÁDAT LÉPTETTÉK ELŐ? A neves hálózatkutató, Barabási Albert-László legújabb könyvében a reáltudományok számára eddig ismeretlen, sőt kifejezetten gyanúsnak mondható területtel foglalkozik. Kutatócsoportjá

Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy a gondolkodásmódunk meghatározza a közérzetünket. Ez a kötet nagyszerű vizuális és gyakorlati eszköz mindenki számára, aki boldogabbnak, nyugodtabbnak és magabiztosabbnak szeretné érezni magát. A könyvben található ötven gyakorlat három, a pszichoterápiában használt technikát tartalmaznak: az emocionális agytornát, a kognitív viselkedésterápiát és az éber figyelmen (mindfulness) alapuló stresszcsökkentést. Élsp

1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916 -1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről, "a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában", ahogyan ő maga jellemezte módszerét. Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva, a pszichoanalitikus teóri

A régmúlt ezredévek embere a fát tartotta őseinek. A fa keletkezése, növése, lekötött helyzete szemléltethetővé teszi a földanyától való eredetet. Az emberi nem keletkezésén tűnődő ősember, földből való eredetét, a fa közvetítésével, könnyen felfoghatónak látta. Ezért van oly nagy szerepe a fának a különböző népek ős mondáiban, az emberi nem keletkezésére vonatkozólag. A klasszikus népeknek a fa-szellemben, a falélekben való hitét ismerjük i

Minden könyv öregszik, de a Behálózva szemlátomást olyan, mint a jó bor. Miközben egyre nagyobb a zaj körülöttünk, ez a könyv olyan egyszerű tájékozódási szempontot kínál - a hálózati gondolkodást -, amely az idők folyamán egyre inkább kulcsfontosságúvá vált. - Barabási Albert-László "Amint megérted a fogalmakat, egy intellektuális detektívregényben találod magad. Barabási egy olyan nyelvet alkotott, amelynek segítségével érdemben beszélhetünk a hál

Borsodi L. László könyve a 20. század második fele magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb életművét megalkotó Baka István Tájkép fohásszal (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1996) című költői testamentumának monografikus igényű értelmezése. A költő halála előtt összeállított, az alkotás felől lezárt és végleges, a teljes költészetet magába foglaló, forrásmunkának tekintett kötet zárt egész, olyan félreismerhetetlenül egyedi poétikai világ, amelyet a m

Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt az érkezést követő válogatás során egy nagyon jól öltözött SS-tiszt - mint később megtudták, dr. Josef Mengele - félreállította a szerelvény mozdonya elé, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították.A most Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt egy nagyon jól öltözött katonatiszt – mint később megtudták, Dr. Josef Mengele – félreállította a rámpára, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították. Az ikrek egy külön barakkba kerültek, hasonló testvérpárok közé, akikkel a táborban egy külön orvos-csoport foglalkozott. Mengele látszólag udvariasan viselkedett a foglyokkal, valójában azonban kísérleti alanyoknak tekintette őket. A most nyolcvanhat éves Havas Ágnes – aki már jó néhány éve rendszeresen tart gimnáziumokban előadásokat a holokausztról – könyvében leírja az Auschwitzban töltött időszakot, bemutatja a tábor mindennapjait, az ottani "életet". Beszámolója megdöbbentő, eddig nem ismert tényekkel is ismerteti meg az olvasókat.

Amikor nem tudod, mi a baj, de valahogy semmi sem jó... Ez a könyv azoknak szól, akik úgy érzik, alvajáróként élik az életüket, válaszokat keresnek kihívást jelentő érzéseikre, és olyan gyakorlati eszközöket szeretnének elsajátítani, amikkel végre elkezdhetik azt az életet élni, amit szeretnének. Hogyan érzed magad úgy igazán? Hát... Izé... vagy egyszerűen csak fogalmad sincs? Ha ez az őszinte válaszod, és közben ott van egy gombóc a torkodban, lélegezz. Ha

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű vol

1916-ban Ferenc Józsefet I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király néven felszentelt uralkodó követte. A huszonkilenc évesen trónra lépő fiatalembernek határozott elképzelései voltak: békét és reformokat akart, béketárgyalásokat kezdeményezett a központi hatalmakkal. 1918-ban azonban le kellett mondania az osztrák és a magyar trónról egyaránt. 1920 márciusában és októberében két sikertelen puccskisérletet hajtott végre, hogy visszaszerezze a magyar

A Szentszék megbízottja felkérte a jezsuita szakértőket, hogy egyenként hagyják jóvá vagy pedig utasítsák vissza Galilei öt fölfedezését, elsőként az állócsillagok sokaságáról szólót, különös tekintettel a Tejúton találtakra. Abban, hogy az első kérdés az állócsillagok sokaságára vonatkozott, majdnem bizonyosan szerepe volt a Giordano Bruno-ügy súlyos emlékének. A perben Brunónak az az állítása volt az egyik ellene felhozott vádpont, hogy az univerzu

HOGYAN MŰKÖDIK A MÁGIA MINT GONDOLKODÁSI KERET? VAN-E A BOLDOGSÁGNAK MATEMATIKÁJA? MIÉRT HASZNOS A „NEM TUDOM” VARÁZSIGE? A tudomány látványos eredményei és a soha nem tapasztalt technikai fejlődés ellenére a világ bonyolultságából csupán szűk szeleteket vagyunk képesek megragadni. Mérő László azt vizsgálja, milyen sajátos eszközöket fejlesztett ki az ember, hogy megértse a világot – és benne önmagát. Már a címválasztása sem véletlen, tudatos ut

Hogyan működik az agy? Mi áll viselkedésünk hátterében? A lélektan, más néven pszichológia minden cselekedetünkben jelen van – talán pont ezért annyira lenyűgöző. Ha szeretnéd jobban átlátni elméd működését, a most kézben tartott kötet kitűnő választás, hiszen közérthető módon mutatja be ezt az összetett tudományt. Ismerteti, hogy miként észleljük a körülöttünk levő világot, hogyan fejlődnek társas kapcsolataink, miért alakulnak ki az egyes ment

Egy regény fordulatosságával felérő olvasmány a huszadik század filozófiájának fénykoráról, amelyet Ludwig Wittgenstein, Walter Benjamin, Ernst Cassirer és Martin Heidegger neve fémjelez. Az 1919 és 1929 közötti évek a huszadik századi európai szellemi élet kimagasló évtizedét jelentik, amely meghatározóan formálta az emberek gondolkodását és életét. Ezt az időszakot négy nagy filozófus, Ludwig Wittgenstein, Walter Benjamin, Ernst Cassirer és Martin Heidegge

Nagy Imre irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. Fő kutatási területe a 18-19. század magyar irodalma, e témakörből számos könyvet publikált. Érdeklődése újabban a 20. századra is kiterjedt (Öttorony, 2013, A második kapu, 2015), ebből a kutatásból jött létre jelen könyv is, amely a kiváló irodalomtudósnak és művelődéstörténésznek, Várkonyi Nándornak az életművét tárgyalja monografikus igénnyel. A szerző Várkonyi alakját ir

• Pszichológia
A Flow a tökéletes élmény pszichológiájának eredeti, legátfogóbb kifejtése. Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia vezető gondolkodója, forradalmi művével saját kiteljesedésük lehetőségeit tudatosan vagy ösztönösen kutató milliók életére volt hatással. Elismert pszichológusok, üzletemberek, művészek, politikusok és sportolók, továbbá a lélek működésével és rejtélyeivel rendszeresen foglalkozó szülők, pedagógusok, orvosok és kreatív szakemberek sokasága merített ihletet a könyvből. A boldogság keresése és a kizökkent sorsok helyreállítása utáni vágy az emberi lélek mélyéről ered, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. A flow elméletének ritka erénye, hogy komoly kutatómunka alapozta meg, ugyanakkor leírása, illetve rendre beigazolódó következtetései a pszichológiában járatlanok számára is érthetőek és sokszor a rendkívüli felismerés erejével hatnak. A Flow most Az elme kerekei sorozatban, az 1997-es kiadáshoz képest lényegében változatlan szöveggel jelenik meg.

Az öt esztendeje elhunyt író, irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus élete utolsó tíz hónapjában naplót vezetett, amely tanulságos és megrendítő dokumentuma annak, ahogyan egyre súlyosbodó betegsége mellett tudatosan elrendezte mindazt, amit az utódokra kívánt hagyni: könyveit és folyóiratait, egyre ritkuló szerepléseit, megoldandó feladatait, megírásra váró anyagait, az itt maradottakhoz szóló üzeneteit, az élettől, a betűtől búcsúzó ember utolsó, b

Szalai Erzsébet új kötete olyan mozaikokból, olyan történetek és témák sorozatából áll, melyek az autonómia versus kiszolgáltatottság problematikájára fókuszálnak, 1945 utáni történelmünk és a jelen időhorizontjában. A szerző – mint oly sokszor – a közvélekedéssel szembe menő következtetésre, következtetésekre jut.