Társadalom- és humántudomány vásárlás

Eric Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte

Füst Milán - Adyval, Móriczcal, Babitscsal, Kosztolányival, Karinthyval együtt - a Nyugat első nemzedékének legkiemelkedőbb alkotói közé tartozott, de mindannyiuknál hosszabb életpályát befutva még a hatvanas évek szellemi életében is aktív szerepet játsz

Különböző témakörökbe (színház, irodalom, filozófia, képzőművészet, közélet) tartozó kritikák gyűjteménye.

Károlyi Csaba egyszerre szenvedélyes és türelmes olvasó. Úgy követi a kortárs irodalmat, mint ma csak kevesen: olvas, újraolvas, lelkesedik és morog, pályaalakulásokat követ, új íróknak örül meg, rossznak ítélt megoldásokon bosszankodik. Nem a szakmának b

A szerző minden oldalról körüljárja a szenvedélybetegségeket. Megszólít orvost, addiktológust, szenvedélybeteget, józanodót, visszaesőt. Megismerjük a szenvedélybetegeket kezelő rendszer minden szintjét, az állami és a magánszektort is. Módszereket ír le,

A 14. és 17. század közötti időszak kulturális, politikai, tudományos és intellektuális téren is óriási változásokat hozott. Európa kulturális újjászületése a firenzei műhelyekből indult, majd fokozatosan terjedt el a kontinensen. Ezt a folyamatot nevezzü

A trauma az élet velejárója, de nem kell életfogytiglani ítéletnek lennie - állítja dr. Peter A. Levine, a világ egyik vezető traumaszakértője. Levine több évtizedre visszatekintő kutatásainak és klinikai munkájának eredményeként alkotta meg az úttörő Som

Aki megérti, miről szól a többnyire hiperaktivitással társuló figyelemhiányos zavar tünetegyüttese, utána mindenütt találkozni fog vele. Az eddig szórakozottnak, mániásnak, pörgősnek vagy kreatívnak, de kiszámíthatatlannak tartott gyerekek és felnőttek, a Aki megérti, miről szól a többnyire hiperaktivitással társuló figyelemhiányos zavar tünetegyüttese, utána mindenütt találkozni fog vele. Az eddig szórakozottnak, mániásnak, „pörgősnek” vagy kreatívnak, de kiszámíthatatlannak tartott gyerekek és felnőttek, akikről azt gondoltuk, hogy többre lennének képesek, ha „összeszednék magukat”, akiknek soha nem jön ki a lépés az iskolában vagy a munkájukban, vagy akik a csúcsra jutottak ugyan, de még mindig úgy érzik, hogy valami más irányítja őket vagy szétszórtak – nos, ezek az emberek valójában ezzel a problémával küszködnek.A fenti mondatokkal kezdődik ez az Amerikában több mint kétmillió példányban elkelt mű, amelynek szerzői maguk is az ADHD-nek vagy ADD-nek nevezett figyelemhiányos zavarral viaskodva élték életüket, majd lábaltak ki belőle a betegség felismerése és kezelése után. Művükben számos tipikus emberi sorsot, gyerekekről és felnőttekről szóló esettanulmányt bemutatva hozzák közelebb a problémát az olvasóhoz. Részletes leírásokkal

A szülő-gyermek kapcsolat életünk alapvető, meghatározó viszonya, néha mégis fényévnyi távolságra érezzük magunkat egymástól, és reménytelennek tűnik, hogy akár a legapróbb dolgokban is egyetértésre jussunk. Vajon miért nem beszélünk közös nyelvet azzal, akit annyira szeretünk, vagy legalábbis annyira szeretnénk szeretni? Jól tudjuk, hogy a gyermek felnövekedése során van – legalább – két olyan érzékeny időszak, amikor különösen sok ütközésre,

Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma vol

Szülő és gyermek találkozása - sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk a

Mentőövre csak hajóúton, viharos időben van szükség; lelki mentőöv viszont mindnyájunknak kell, itt és most, mert súlyosbodik körülöttünk a globális válság, és a jövő sötéten bizonytalan. Ilyenkor kell - mindenekelőtt és -fölött - a belső biztonság érzete, az a tudat, hogy lesz, ami lesz, lényünk mélyén van egy csendes zóna, ahová nem ér el a vihar, és ami védelmet ad, más szóval betölti a lelki mentőöv szerepét. E kötet harminchárom fejezetét é

Ez a szakkönyv elsősorban azok számára íródott, akik 2010-ben még általános iskolások voltak, mert a normális oktatás nem olyan, amilyennek megismerték. Ennek ellenére ez a könyv nem arról szól, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar politika mit hogyan szúrt el, hanem arról, hogy miképpen lehetne az iskolarendszert sokkal intelligensebben kormányozni, hogyan csinálják ezt más európai országok, mit tanulhatunk a különböző jó és rossz gyakorlatokból, s mit mond a

Azt hiszem, minden szokás illúzió, és a szabadság az igazi valóság. Mindannyian szabadságra vagyunk ítélve, és egy ember nem lehet nem szabad. Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a tal

Miért érezzük meg ösztönösen, hogy milyen hangulatban vannak a körülöttünk lévő emberek? Miért szimpatikusak vagy éppen ellenszenvesek már első ránézésre egyesek? Miért derülünk jobb kedvre, ha valaki ránk mosolyog? Miért ragadós a nevetés vagy az ásítás? E jelenségek neuropszichológiai magyarázata a nemrég felfedezett, az empátia, az érzelmi intelligencia és a szeretetre való képesség alapját jelentő idegsejtekben, a tükörneuronokban rejlik. Joachim Ba

ÁLLTÁL MÁR ÉRTETLENÜL EGY OSCAR-DÍJ VAGY EGY VILÁGHÍRŰ FESTMÉNY SIKERE ELŐTT? ELGONDOLKODTÁL MÁR AZON, MIÉRT ISMERI MINDENKI EINSTEIN NEVÉT, MIKÖZBEN A RELATIVITÁS ELMÉLETÉT NAGYON KEVESEN ÉRTIK? ELŐFORDULT MÁR VELED IS, HOGY A LEGIDEGESÍTŐBB KOLLÉGÁDAT LÉPTETTÉK ELŐ? A neves hálózatkutató, Barabási Albert-László legújabb könyvében a reáltudományok számára eddig ismeretlen, sőt kifejezetten gyanúsnak mondható területtel foglalkozik. Kutatócsoportj

Sir Christopher Munro Clark 1960-ban született, Németországban és az Egyesült Királyságban élő ausztrál történész. Sydney-ben és Berlinben tanult történelmet, majd a Cambridge-i Egyetemen doktorált, ahol a modern európai történelem professzora lett. Kutatómunkájának korai szakaszában a poroszországi pietizmussal és judaizmussal, valamint a Bismarck alatti Kulturkampffal foglalkozott. Clark legnagyobb példányszámban megjelent műve, a 2006-ban kiadott Iron Kingdom. Th

Hazudunk hiúságból és érdekből. Tekintélyünk és presztízsünk féltése miatt. Becsvágyaink megvalósításáért. Félelemből. Sőt, sokszor élvezetből is - ez utóbbi egyfajta hatalmi játék a lelkekkel. A fölény mámora, hogy be tudtuk csapni őket. Okosabbak vagyunk náluk. A hatalmunkban vannak. A hazugsággal úgy manipuláljuk őket, ahogy akarjuk. Igen, ez valódi mámor lehet. S közben ritkán vesszük észre ennek a fölénynek a szánalmas voltát.Ugyanakkor lehet-e

Az elmúlt évtizedekben az agykutatás feltárta, hogy a depresszió hátterében több agyterület megváltozott működése, illetve a közöttük kisiklott kommunikáció áll. Szerencsére ezen területek működése pszichológiai módszerekkel is befolyásolható, így a depresszió akár visszafordítható egészséges működéssé. Alex Korb agykutató közérthetően és olvasmányosan mutatja be, hogy az egyes agyterületek hogyan állítják elő a depresszió ördögi körét, ame

A modern boldogságkutatás már régen felismerte, hogy a boldogság megnyilvánulása az úgynevezett flow, az élet sodrása, folyamata. Csakhogy ez az eleven áramlás egyre ritkábban mutatkozik meg. Amikor félünk, beszűkül minden - a testünk, a gondolataink és az érzéseink. A félelem szűkössége megrekedéshez vezet, a megrekedés pedig újra félelmet gerjeszt. Fokozódik a nyomás, különösen akkor, ha közel s távol nincs megoldás, és úgy érezzük, a helyzet kilátást