Társadalom- és humántudomány vásárlás

A dr. Hawkins által részletezett elengedés egy olyan egyszerű és hatékony módszer, melynek segítségével felszámolhatjuk a szeretet, az öröm, a siker, az egészség, sőt még a megvilágosodás belső gátjait is. Bár dr. Hawkins gyakran nevezi az elengedést „tec

Umberto Eco (1932–2016) olasz szemiotikaprofesszor, tudománytörténész, középkorász, esszéista – s nem mellesleg világhírű regényíró. 1980-ban robbant be a szépirodalom világába A rózsa neve című középkori krimivel, melyből Sean Connery főszereplésével nag

Hat dunántúli vármegye és egy erdélyi vármegye területén több magyar községben a karácsonyi ünnepek alkalmával nem betlehemesek, hanem, regösöknek nevezett énekmondók járják sorra a házakat. E népszokást az említett vármegyék területein eddig 179 községben figyeltük meg s a lehetőségig pontos följegyzések és fonográffal történt gyűjtések eredményeit a jelen vállalat Regös-énekek IV. kötetében közöltük. Mivel a felhalmozott adalékok tömegéből

Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt. A mi eredethagyományunk, a Csodaszarvas mondája, egyebekben sem áll mögötte a többi nemzetének, sem formában, sem tar

Mi a közös egy XI. századi bencés szerzetesben és a XXI. század egyik jellegzetes elektronikai termékében? Hogyan kerülhettek egymás mellé e kötet címében? Úgy, hogy a szerzetes találmánya – a hangjegyek újfajta lejegyzése – és az „öt inches képernyő” is a tanulást segíti, segítheti. De ez csak két témája volt a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferenciának, melyet első ízben

Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő "arcaira". A "nagy pillanat" 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzen

Bicsérdy Béla a magyar vegetarianizmus atyja életfilozófiáját tárja elénk A halál legyőzése című könyvében. Egy olyan életfilozófiát tár az olvasó elé, mely hosszú évezredek óta létezik és a történelem legjelentősebb spirituális tanítói is ezt az elvet vallották. A halál legyőzése az életnek az évszázadokig terjedő meghosszabbítása. Makrobiotikus táplálkozással és a természet törvényeit mindenben betartó életmód. A bicsérdyzmus elutasítja az

Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. Az album 31 fejezete megannyi külön világ, sajátos, hiedelmekkel áts

"2010 óta a jogállam lebontásának vagyunk nem pusztán azt elszenvedő szemlélői, hanem minden rendelkezésünkre álló eszközzel annak ellentartó, a szabadságért küzdő ellenfelei: az alkotmányos állam védelmezői. Megtapasztaltuk, hogy bár rombolni mindig könnyebb, mint építeni, a védelem, a reménytelennek látszó utóvédharc sem teljesen hatástalan, nem hasznok nélküli. A rombolás dokumentálása - és ez ennek a könyvnek a legnyilvánvalóbb szövegrétege - önma

A Boldogságakadémia 2011 márciusában született Francesca Zampone és Marco Bonora ötletéből. A Boldogságakadémia egy fizikai hely (Milánó, Corso di Porta Romana 100.) és egy virtuális (www.accademiafelicita.it), ahol workshopokat rendeznek, kurzusokat tartanak, ahol megoldásokat keresnek a karrierrel kapcsolatos kérdésekre. Ezeken a találkozásokon igénybe vesznek könyveket, mozifilmelemeket és egyéb művészeteket is. A könyvsorozatot azért hozták létre, hogy segítsen

Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, emb

Az ornamentum a természet utánzása következtében az állat- vagy növényvilágból kapja elemeit, melyeknek néha alig felismerhető alakzatai képezik elsősorban az ornamentika anyagát, az ornamentum előképét. A ruházkodás kényszerűsége alkalmat nyújt az embernek kiválósága feltüntetésére, azért saját bőre után a saját ruháját díszíti először, majd fegyvereit és egyéb eszközeit, míg végre lovára és egyéb állataira kerül sor. Magán, ruháján, eszköz

Ozsdolai gróf Kuun Géza, (Nagyszeben, 1838. december 29. - Budapest, 1905. április 10.) a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, magyar nyelvész, filológus, orientalista, református egyházkerületi főgondnok és utazó. Jelen tanulmányában a kunok, vagy ahogyan Ő írja kúnok nyelvemlékeit és származásukat mutatja be történeti, nyelvészeti és egyéb szempontok ismertetésével.

Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.) magyar népies stílusú építész, író és iparművész. A Torockói, később Toroczkai-Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel. Jelentős dolgozatot szentelt a magyar mitológia és ősvallás által ismert csillagok ismertetésére, ami „Öreg csillagok” címen jelent meg. A hímes udvar című könyve, vagy inkább albuma a magyar építő- és díszítőízlés bemutatására törekszik. Igazi for

Mást hibáztatni a sikertelenségeinkért mindig kifizetődőbb, mint szembenézni a saját gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Ámde minden igyekezet, amely utólagosan akar bosszút állni a múlton, szükségszerűen könyörtelen és igazságtalan - noha épp azzal indokolja önmaga létezését, hogy egy egykori igazságtalanságot kíván megszüntetni. Csakhogy ez képtelenség: Thomas Sowell amerikai társadalomtudós véleménye szerint aki a múlton változtatni akar, az becsapja

"A holnap analfabétája nem az az ember, aki nem tud olvasni, hanem az, aki nem tanult meg tanulni" - rögzíti Herbert Gerjuoy gondolatait Alvin Toffler (1984, o. 414 saját fordítás). A hároméves (2020-2023) kutatási projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból biztosított támogatással, az OTKA-PD (134206) pályázati program finanszírozásában valósult meg. A kutatási terv 2019 decemberében készült, 2020 márciusában pedig a COVID-19 járvány következt

A fiatalabb énemnek azt üzenném: Vesd meg jól a lábadat! Tudod, ez nemcsak arról szól, hogy kit találsz magadnak, hanem arról is, hogy te kivé válsz. A szerelem nem holmi lelkes érzelem, hanem cselevés: tetteket, bizonyítást, rituálékat, gyakorlatokat, kommunikációt, érzelemkifejezést feltételez. Azt jelenti, hogy képesek vagyunk felelősséget vállalni a viselkedésünkért, és ez szabadságot ad. "Hogyan lehet rátalálni a szeretetre? Hogyan lehet megtartani? És ho

Az elmúlt 250 ezer év során mindössze egyszer botlottunk olyan eszmébe, mely kiemelt bennünket a történelmünk túlnyomó részét meghatározó szegénység, éhség és háborúk végeláthatatlan körforgásából - a 18. századi Angliában, amikor véletlenül felfedeztük a liberális demokratikus kapitalizmus csodáját. Az akkor igen radikálisnak számító elképzelések mára társadalmunk alapját képezik. A kormány van értünk, nem pedig mi a kormányért. Az egyén szuve

Temetőink legszembetűnőbb ismertetőjelei a sírhalmok fejéhez tűzött, kiemelkedő fejfák. Nagyobb helyeken ugyan, kivált újabban, a márványból csiszolt obeliszkek, félkörös tetejű kőlapok és kovácsolt lámpástartókkal ékesített kriptaépületek némileg elváltoztatták a temetők rendes képét, szinte megfosztották eredeti idillikus jellegétől. De faluhelyen még két egyszerűbb és általánosabb fejfatípus az uralkodó. Már messziről felismerhető a temetőkön

Jelen kötet a magyar eszmetörténet régi adósságából farag le. Ugyanis Ottlik László (1895–1945) a két világháború közötti magyar politikai gondolkodás és jogbölcselet egyik legfontosabb szerzője. A nyugat-európai kortárs irodalom egyik legjobb ismerője, aki mégis kötésig állt a magyar problémákban. A kötet tartalmazza Ottlik legfontosabb társadalom- és politikaelméleti írásait, valamint sok nehezen hozzáférhető tanulmányát is. Az a célunk, hogy segíts