Társadalom- és humántudomány vásárlás

Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, emb

Az ornamentum a természet utánzása következtében az állat- vagy növényvilágból kapja elemeit, melyeknek néha alig felismerhető alakzatai képezik elsősorban az ornamentika anyagát, az ornamentum előképét. A ruházkodás kényszerűsége alkalmat nyújt az embernek kiválósága feltüntetésére, azért saját bőre után a saját ruháját díszíti először, majd fegyvereit és egyéb eszközeit, míg végre lovára és egyéb állataira kerül sor. Magán, ruháján, eszköz

Ozsdolai gróf Kuun Géza, (Nagyszeben, 1838. december 29. - Budapest, 1905. április 10.) a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, magyar nyelvész, filológus, orientalista, református egyházkerületi főgondnok és utazó. Jelen tanulmányában a kunok, vagy ahogyan Ő írja kúnok nyelvemlékeit és származásukat mutatja be történeti, nyelvészeti és egyéb szempontok ismertetésével.

Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.) magyar népies stílusú építész, író és iparművész. A Torockói, később Toroczkai-Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel. Jelentős dolgozatot szentelt a magyar mitológia és ősvallás által ismert csillagok ismertetésére, ami „Öreg csillagok” címen jelent meg. A hímes udvar című könyve, vagy inkább albuma a magyar építő- és díszítőízlés bemutatására törekszik. Igazi for

Mást hibáztatni a sikertelenségeinkért mindig kifizetődőbb, mint szembenézni a saját gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Ámde minden igyekezet, amely utólagosan akar bosszút állni a múlton, szükségszerűen könyörtelen és igazságtalan - noha épp azzal indokolja önmaga létezését, hogy egy egykori igazságtalanságot kíván megszüntetni. Csakhogy ez képtelenség: Thomas Sowell amerikai társadalomtudós véleménye szerint aki a múlton változtatni akar, az becsapja

"A holnap analfabétája nem az az ember, aki nem tud olvasni, hanem az, aki nem tanult meg tanulni" - rögzíti Herbert Gerjuoy gondolatait Alvin Toffler (1984, o. 414 saját fordítás). A hároméves (2020-2023) kutatási projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból biztosított támogatással, az OTKA-PD (134206) pályázati program finanszírozásában valósult meg. A kutatási terv 2019 decemberében készült, 2020 márciusában pedig a COVID-19 járvány következt

Az elmúlt 250 ezer év során mindössze egyszer botlottunk olyan eszmébe, mely kiemelt bennünket a történelmünk túlnyomó részét meghatározó szegénység, éhség és háborúk végeláthatatlan körforgásából - a 18. századi Angliában, amikor véletlenül felfedeztük a liberális demokratikus kapitalizmus csodáját. Az akkor igen radikálisnak számító elképzelések mára társadalmunk alapját képezik. A kormány van értünk, nem pedig mi a kormányért. Az egyén szuve

Temetőink legszembetűnőbb ismertetőjelei a sírhalmok fejéhez tűzött, kiemelkedő fejfák. Nagyobb helyeken ugyan, kivált újabban, a márványból csiszolt obeliszkek, félkörös tetejű kőlapok és kovácsolt lámpástartókkal ékesített kriptaépületek némileg elváltoztatták a temetők rendes képét, szinte megfosztották eredeti idillikus jellegétől. De faluhelyen még két egyszerűbb és általánosabb fejfatípus az uralkodó. Már messziről felismerhető a temetőkön

Jelen kötet a magyar eszmetörténet régi adósságából farag le. Ugyanis Ottlik László (1895–1945) a két világháború közötti magyar politikai gondolkodás és jogbölcselet egyik legfontosabb szerzője. A nyugat-európai kortárs irodalom egyik legjobb ismerője, aki mégis kötésig állt a magyar problémákban. A kötet tartalmazza Ottlik legfontosabb társadalom- és politikaelméleti írásait, valamint sok nehezen hozzáférhető tanulmányát is. Az a célunk, hogy segíts

A több mint 40 éve folytatott kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. Ma már a társadalmak jövője szempontból egyre fontosabb az a kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudnak megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, miközben a következményeit pontosan és jól ismerik.

A Birkaiskola az Egyesült Államok elit egyetemeinek éles hangú kritikája, keményen bírálja az amerikai felsőoktatási rendszert, annak eredményeit és az azt működtető társadalmat. William Deresiewicz, aki maga is a Columbián végzett s a Yale-en tanított, a könyv lapjain arra keresi a választ, mi az oka annak, hogy a rendszerbe kerülő okos, tehetséges és motivált fiatalok a tanulmányaik során szorongóvá, félénkké és elveszetté válnak. Alázatosan menetelnek a

A Világgazdasági Tudományos Tanács (VTT) újjáalakítását hat évvel ezelőtt ugyanazok az indokok vezérelték, mint annak első megalakulását bő 40 évvel ezelőtt. A világgazdaság komoly turbulenciákon ment keresztül. A változások fontos szerkezeti módosulásokat okoztak és a gazdasági erőviszonyok is megváltoztak. A 40 évvel ezelőtti folyamatok végső soron a bipoláris politikai és gazdasági világrend felbomlását eredményezték. A VTT első működési perió

Richard Firth-Godbehere sokak számára még ismeretlen területre kalauzolja olvasóit. Az érzelmek története új tudományág, amely a történelem, pszichológia, nyelvészet és futurizmus határmezsgyéjén mozogva vizsgálja, hogyan hatottak az érzelmek az emberi civilizáció történelmére, fejlődésére és jövőjére. A könyv föld körüli időutazásra hívja olvasóit. A szerző a megszokottól eltérő nézőpontból tekinti át az ókori görög filozófia fejlődését, a

Markó Béla publicisztika- és esszékötete az elmúlt hat év közéleti kérdéseit járja körül kisebbségi perspektívából, de összmagyar érvénnyel - mérlegelő, józan, mégis elkötelezett hangvételű írásokban.

Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra ’másutt megunt ócskasággá’ válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket. Az etnográfusok által az elmúlt évtizedekben készített, lejegyzett, ám többnyire kéziratban maradt interjúkból válogattam, elrendezésük a népraj

Társaságban, ha oldottan, jót beszélgetünk, érdekes gondolatok, mondások, szavajárások, furcsa szavak kerülnek elő. Ekkor előkapom a jegyzetfüzetemet: ezt felírom! Lapozzunk bele a nyelvi naplóba! Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi tanára. 1992-ben indult a Magyar Rádióban a Tetten ért szavak című műsora, amelynek 2500. adása 2016-ban hangzott el. Ezt felírom... rovata szállóigévé vált. A szerző magyaro

Természetadta kincseinkben, eredetiségekben és különlegességekben oly gazdag székely földünknek jellemző s valódi nemzeti kincset képező vonása az, hogy lakói a régi nemzeti sajátságokat nyelvben, szokásokban és műipari tekintetben, dacára kiválóan tanulékony jellemüknek, sokkal inkább meg tudták tartani a civilizáció egyenlítő és összeolvasztó erejével szemben, mint hazánk bármely vidéke. Nyelvész úgy, mint történész, archeológus úgy, mint művész

Ha a kisgyerek hazudik, a szája elé teszi a kezét, így próbálja megakadályozni a hamis szavak kijövetelét. Ha valamit nem akar hallani, befogja a fülét. Amikor valami nem tetszőt lát, eltakarja a szemét. Ahogy az ember idősebb lesz, ezek a gesztusok kevésbé feltűnővé alakulnak át, de még mindig felfedezhetők. A gesztusok, testünknek ezek a jobbára öntudatlan megnyilvánulásai többet - sőt gyakran igazabbat - mondanak rólunk, mint kimondott szavaink. Egyebek mellett

• Irodalomtudomány
A válogatott tanulmányok, esszék és kritikák során megismerhetjük az egyetemes magyar költészet főbb vonulatait, az A Holnap szerzőit, a 1945 után indult kevésbé tárgyalt költőinket, pályaképüket, egymásra hatásaikat. A könyvön végigvonul a hagyomány és modernség, az 56-os forradalom, a kereszténység, és kevésbé becsült alkotókra is felhívja a figyelmet.

Hol szeretnénk élni? Hol éljék majd az életüket a gyermekeink, az unokáink? Európában, vagy Eurábiában? Iszlámoktatás a német iskolákban. Nyilvános felhívások a máshitűek megölésére. A sáría németországi bevezetésének követelése. Mekkora veszélyt jelentenek a valóságban a radikális iszlamisták a demokráciára, az európai jogrendre? Sabatina James muszlim családba született keresztény aktivista. Házasságra akarták kényszeríteni egy unokabátyjával,