Társadalom- és humántudomány vásárlás

A napjainkban kibontakozó klímaválság és energiakrízis egyértelművé tette, hogy a fenntartható társadalmi működésmódok kialakítása jelenleg az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás. Ebben az átalakulási folyamatban minden társadalmi rendszernek fontos szerepe van. De hogyan segítheti a társadalmak átalakulását az iskolarendszer, melynek elsődleges feladata nem a társadalom átalakítása, hanem éppen a múltban kialakult társadalmi normák és ismeretek á

Mikor több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: "Doktorúr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?" - "Köztársaság - hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: - Ha sikerül megőrizniük." Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotm

Szociológusi pályafutásom kezdetén nem foglalkoztatott a kvalitatív szociológián belüli feldolgozások sokfélesége, annyira lefoglalt a kvantitatív és a kvalitatív álláspontok közötti különbségek megértése. Idővel azonban szembe kellett néznem az interjúk, személyes dokumentumok felhasználásának változatos módjaival, rá kellett kérdeznem, hogy hogyan "kell" tudományosan, érvényesen, hihetően elemezni. Ettől kezdve már nem lehetett ösztönösen foglalko

Könyvem címével ellentétben a világ akár összefogott is lehetne. Ám a jelent mégis a szétszórtság érzülete uralja. Mert az irodalomban, s megélt történelmünkben is, a sokféleség, ami az együttműködés, az egymást kiegészítő összefogás és épülés motorja lehetne, az egymással szembeni, az egymást kioltó érdekek és indulatok forrásává válik. Miért és hogyan hullik szét a progresszió, s uralkodik el rajtunk szinte fátumszerűen a szétszóródás, a sz

Molnár Tamás (1921–2010) Katolikus filozófus, egyetemi tanár. 1945 után az Egyesült Államokba költözött. Műveit elsősorban angolul és franciául írta. Részt vett a Russel Kirk vezette amerikai konzervatív szellemi mozgalomban. Írásai 1990 után jelentek meg magyarul, amikortól részben Budapesten élt. Több magyar lap rendszeres szerzője és az MMA tagja lett. Bernard Dumont (1944–) A párizsi, vallási és politikai kérdésekkel foglalkozó Catholica című lap fősz

Az egykori állambiztonsági iratokba való betekintés kérdésköre az elmúlt másfél évtizedben heves viták tárgyát képezte, de e témakör tudományos alapú, a jogszabályi háttérre is figyelemmel levő feldolgozása hiányzott. Ezt az űrt Trócsányi Sára könyve hivatott betölteni, aki a hazai jogszabályok és joggyakorlat mellett, a külföldi szabályozási modelleket is tanulmányozva, markáns véleményt fogalmaz meg a magyar jogalkotással kapcsolatban. A könyv - mely

Vizsgáljunk csak meg néhány híres irodalmi alakot - egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk... A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből(Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata)előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki

A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyuga

Amúgy el sem akart menni erre a másodfokú tárgyalásra. Akkor már nagyon régóta ült. Én már beletörődtem, elment mindentől a kedvem. Az egyik őr nógatta, hogy menjen el, mert itt még van esélye megmutatni, hogy ártatlan. Végül elment, de nem sok bizodalma volt a bíróban. Egyik kutya, másik eb, úgyis rábólint, puff, négy év marad, megyek vissza és kész… Egy időre kiküldték a tárgyalóteremből, és ahogy teltek a percek, azon aggódott, hogy lekési az ebédjé

Az újhumanizmus abból indul ki, hogy jelenleg még értelmezni sem tudjuk, mi a baj, mert az eszközök, amelyekkel megkíséreljük, menthetetlenül elavultak. Először meg kell határozni, mit akarunk képviselni. Jelen esetben ez a dehumanizációs katasztrófa megfékezése és az emberi faj önbecsülésének visszaadása, ami véleményünk szerint egyben fennmaradásunk záloga is. Ezután arra kell választ adni, mi az a törésvonal, amely elválaszt bennünket másoktól. Jelen eset

"A váron belül élő gyermekek osztályhelyzete megegyezik, azaz pontosan tudni, mekkora a minimális vagyona azoknak, akik a kapun belülre kerülhetnek. Innen jó eséllyel csak védett járművekkel (iskolabusz, szülői autó) mehetnek iskolába a gyerekek, akik, mivel magánintézménybe járnak, ott sem találkoznak radikálisan eltérő társadalmi helyzetből érkező, éppen ezért sokkal kevesebb kulturális tőkéből élő gyerekkel, tökéletesen homogén környezet jön létre a

Az öröm művészetének leckéi egyszerűnek és néha provokatívnak tűnnek, mégis gyökeresen megváltoztathatják az egész életünket. Mi a boldogság titka? Mi teheti az életet derűssé, hasznossá, értelmessé? A legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi az, ami számunkra örömet okoz, ami által kiteljesedhetünk. Csíkszentmihályi szerint annál elégedettebbek vagyunk, minél többször sikerül megélnünk a flow élményt, azaz azokat a kivételes pillanatokat, amikor elmélyül

• Kultúr- és művelődéstörténet

• Kultúr- és művelődéstörténet
A könyv kilenc év kutatómunkájának összefoglalása, hiánypótló művészettörténeti, történeti munka. A könyv a magyar nemzeti önreprezentáció megnyilvánulásait vizsgálja az 1851-1915 között rendezett világkiállításokon. Annak a folyamatnak az elemzését nyújtja, melynek csúcsán Magyarország az 1900 körüli években történelmének előbb írott, majd íratlan rétegeiből táplálkozó nemzeti sajátosságait a modernizáció követelményeivel összeegyeztetve megjelent a világkiállítások ideiglenes színpadán. Az önreprezentáció jelenségeinek elemzése során feltáruló kép a korabeli Magyarország külföldi megismerését elősegítő intézkedések motivációját, célkitűzéseit és módszertanát mutatja be. A szerző a megvalósult nemzeti kiállításokat a korszak magyar kultúrpolitikai törekvéseinek fényében tárgyalja.

• További könyveink

Élni és halni a hazáért

• Szociológia

Josef Seifert, a neves osztrák filozófus eddig megjelent művei a fenomenológiai realizmus elveit követik, vagyis azt a bölcseleti irányzatot, melyet Edmund Husserl alapozott meg, s amelyhez olyan nagy gondolkodók csatlakoztak, mint Adolf Reinach, Max Scheler, Dietrich von Hildebrand, Alexander Pfänder és Edith Stein. Az a filozófia, melyet ’fenomenológiai realizmus’-nak nevez, szorosan kötődik a klasszikus bölcseleti tradícióhoz, különösen Platónhoz és a platonizmus hagyományához, valamint az arisztotelészi gondolatvilághoz.

A legnagyobb magyar orvos életregénye