Társadalom- és humántudomány vásárlás

Társaságban, ha oldottan, jót beszélgetünk, érdekes gondolatok, mondások, szavajárások, furcsa szavak kerülnek elő. Ekkor előkapom a jegyzetfüzetemet: ezt felírom! Lapozzunk bele a nyelvi naplóba! Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi tanára. 1992-ben indult a Magyar Rádióban a Tetten ért szavak című műsora, amelynek 2500. adása 2016-ban hangzott el. Ezt felírom... rovata szállóigévé vált. A szerző magyaro

• Irodalomtudomány
A válogatott tanulmányok, esszék és kritikák során megismerhetjük az egyetemes magyar költészet főbb vonulatait, az A Holnap szerzőit, a 1945 után indult kevésbé tárgyalt költőinket, pályaképüket, egymásra hatásaikat. A könyvön végigvonul a hagyomány és modernség, az 56-os forradalom, a kereszténység, és kevésbé becsült alkotókra is felhívja a figyelmet.

Temetőink legszembetűnőbb ismertetőjelei a sírhalmok fejéhez tűzött, kiemelkedő fejfák. Nagyobb helyeken ugyan, kivált újabban, a márványból csiszolt obeliszkek, félkörös tetejű kőlapok és kovácsolt lámpástartókkal ékesített kriptaépületek némileg elváltoztatták a temetők rendes képét, szinte megfosztották eredeti idillikus jellegétől. De faluhelyen még két egyszerűbb és általánosabb fejfatípus az uralkodó. Már messziről felismerhető a temetőkön

A Világgazdasági Tudományos Tanács (VTT) újjáalakítását hat évvel ezelőtt ugyanazok az indokok vezérelték, mint annak első megalakulását bő 40 évvel ezelőtt. A világgazdaság komoly turbulenciákon ment keresztül. A változások fontos szerkezeti módosulásokat okoztak és a gazdasági erőviszonyok is megváltoztak. A 40 évvel ezelőtti folyamatok végső soron a bipoláris politikai és gazdasági világrend felbomlását eredményezték. A VTT első működési perió

Ha a kisgyerek hazudik, a szája elé teszi a kezét, így próbálja megakadályozni a hamis szavak kijövetelét. Ha valamit nem akar hallani, befogja a fülét. Amikor valami nem tetszőt lát, eltakarja a szemét. Ahogy az ember idősebb lesz, ezek a gesztusok kevésbé feltűnővé alakulnak át, de még mindig felfedezhetők. A gesztusok, testünknek ezek a jobbára öntudatlan megnyilvánulásai többet - sőt gyakran igazabbat - mondanak rólunk, mint kimondott szavaink. Egyebek mellett

Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.) magyar népies stílusú építész, író és iparművész. A Torockói, később Toroczkai-Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel. Jelentős dolgozatot szentelt a magyar mitológia és ősvallás által ismert csillagok ismertetésére, ami „Öreg csillagok” címen jelent meg. A hímes udvar című könyve, vagy inkább albuma a magyar építő- és díszítőízlés bemutatására törekszik. Igazi for

Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő "arcaira". A "nagy pillanat" 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzen

Dr. Dömötör Sándor (Budapest, 1908. február 24. – Budapest, 1986. január 15.) magyar néprajzkutató, nyelvész, muzeológus. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1...

Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt. A mi eredethagyományunk, a Csodaszarvas mondája, egyebekben sem áll mögötte a többi nemzetének, sem formában, sem tar

Természetadta kincseinkben, eredetiségekben és különlegességekben oly gazdag székely földünknek jellemző s valódi nemzeti kincset képező vonása az, hogy lakói a régi nemzeti sajátságokat nyelvben, szokásokban és műipari tekintetben, dacára kiválóan tanulékony jellemüknek, sokkal inkább meg tudták tartani a civilizáció egyenlítő és összeolvasztó erejével szemben, mint hazánk bármely vidéke. Nyelvész úgy, mint történész, archeológus úgy, mint művész

Markó Béla publicisztika- és esszékötete az elmúlt hat év közéleti kérdéseit járja körül kisebbségi perspektívából, de összmagyar érvénnyel - mérlegelő, józan, mégis elkötelezett hangvételű írásokban.

Az elmúlt 250 ezer év során mindössze egyszer botlottunk olyan eszmébe, mely kiemelt bennünket a történelmünk túlnyomó részét meghatározó szegénység, éhség és háborúk végeláthatatlan körforgásából - a 18. századi Angliában, amikor véletlenül felfedeztük a liberális demokratikus kapitalizmus csodáját. Az akkor igen radikálisnak számító elképzelések mára társadalmunk alapját képezik. A kormány van értünk, nem pedig mi a kormányért. Az egyén szuve

Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. Az album 31 fejezete megannyi külön világ, sajátos, hiedelmekkel áts

A gyerekünk okos, jó képességű, ezt világosan látjuk, és a környezetünk is visszaigazolja. De akkor hogyan lehetséges, hogy annyit küszködik a mindennapi élet feladataival? Miért felejt el és veszít el rendszeresen dolgokat? Miért nem képes tíz másodpercnél tovább nyugton ülni? Miért nem tud rendet tartani a szobájában és a holmijai között? Miért kezeli olyan rosszul a váratlan helyzeteket? Miért borul ki annyira, vagy válik agresszívvé, ha valami nem úgy tö

"A holnap analfabétája nem az az ember, aki nem tud olvasni, hanem az, aki nem tanult meg tanulni" - rögzíti Herbert Gerjuoy gondolatait Alvin Toffler (1984, o. 414 saját fordítás). A hároméves (2020-2023) kutatási projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból biztosított támogatással, az OTKA-PD (134206) pályázati program finanszírozásában valósult meg. A kutatási terv 2019 decemberében készült, 2020 márciusában pedig a COVID-19 járvány következt

"2010 óta a jogállam lebontásának vagyunk nem pusztán azt elszenvedő szemlélői, hanem minden rendelkezésünkre álló eszközzel annak ellentartó, a szabadságért küzdő ellenfelei: az alkotmányos állam védelmezői. Megtapasztaltuk, hogy bár rombolni mindig könnyebb, mint építeni, a védelem, a reménytelennek látszó utóvédharc sem teljesen hatástalan, nem hasznok nélküli. A rombolás dokumentálása - és ez ennek a könyvnek a legnyilvánvalóbb szövegrétege - önma

Sir Christopher Munro Clark 1960-ban született, Németországban és az Egyesült Királyságban élő ausztrál történész. Sydney-ben és Berlinben tanult történelmet, majd a Cambridge-i Egyetemen doktorált, ahol a modern európai történelem professzora lett. Kutatómunkájának korai szakaszában a poroszországi pietizmussal és judaizmussal, valamint a Bismarck alatti Kulturkampffal foglalkozott. Clark legnagyobb példányszámban megjelent műve, a 2006-ban kiadott Iron Kingdom. Th

Ez a szakkönyv elsősorban azok számára íródott, akik 2010-ben még általános iskolások voltak, mert a normális oktatás nem olyan, amilyennek megismerték. Ennek ellenére ez a könyv nem arról szól, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar politika mit hogyan szúrt el, hanem arról, hogy miképpen lehetne az iskolarendszert sokkal intelligensebben kormányozni, hogyan csinálják ezt más európai országok, mit tanulhatunk a különböző jó és rossz gyakorlatokból, s mit mond a

Mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? Ez a kérdés is gyerekkoromból való. Feltartóztathatatlan ágyúgolyón olyan ágyúgolyót értünk, ami mindent feldönt, ami az útjába kerül, mozdíthatatlan oszlopon pedig olyan oszlopot, amit semmi nem tud feldönteni. Szóval mi történik, ha egy feltartóztathatatlan ágyúgolyó egy mozdíthatatlan oszlopnak ütközik? A legeredetibb, legtartalmasabb és legmulatságosabb feladatgyű

ÁLLTÁL MÁR ÉRTETLENÜL EGY OSCAR-DÍJ VAGY EGY VILÁGHÍRŰ FESTMÉNY SIKERE ELŐTT? ELGONDOLKODTÁL MÁR AZON, MIÉRT ISMERI MINDENKI EINSTEIN NEVÉT, MIKÖZBEN A RELATIVITÁS ELMÉLETÉT NAGYON KEVESEN ÉRTIK? ELŐFORDULT MÁR VELED IS, HOGY A LEGIDEGESÍTŐBB KOLLÉGÁDAT LÉPTETTÉK ELŐ? A neves hálózatkutató, Barabási Albert-László legújabb könyvében a reáltudományok számára eddig ismeretlen, sőt kifejezetten gyanúsnak mondható területtel foglalkozik. Kutatócsoportj