Történelmi Regény

Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa kiadó dokumentumai között rábukkant a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben leg A Budapesten született, de angol íróként világhírűvé vált Arthur Koestler (1905-1983) leghíresebb műve a Sötétség délben, amely az elsők között, s talán a leghatásosabban mondta el az igazságot a harmincas évek Szovjetuniójának koncepciós pereiről. Nyikolaj Szalmanovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik vezetőgárda tagja volt. Magánélete feloldódott a párt szolgálatában; nem ismert magasztosabbat, mint a célt, amelyet együtt kívántak megvalósítani. Ennek érdekében tudott kegyetlen és igazságtalan is lenni; de ellen tudott állni a fasiszta börtönök minden kínzásának, kényszerének is. A regény annak a rejtélynek az írói megoldása: hogyan lehetséges, hogy ezek az emberek, az ilyen emberek végül is nyilvános tárgyaláson mindent vállaltak, a legabszurdabb vádakat is, s az ügyésszel versengve mocskolták be magukat a kortársak káprázó szeme előtt?

z olasz írópáros korábbi kötetéből megismert Sala, Leonardo fogadott fia újabb veszedelmes kalandokba keveredik. Bár az előző regény cselekményéhez képest eltelt néhány esztendő, az idő cseppet sem változtatott sem szokásain, sem gondolkodásmódján, sem nyelvezetén és jóllehet feljegyzéseit római viselt dolgairól ezúttal nem önszántából, hanem az akasztófa árnyékából írogatja, Sala megmaradt a régi, szabad szájú, keresetlen stílusú reneszánsz fenegye Az olasz írópáros korábbi kötetéből megismert Salaì, Leonardo fogadott fia újabb veszedelmes kalandokba keveredik. Bár az előző regény cselekményéhez képest eltelt néhány esztendő, az idő cseppet sem változtatott sem szokásain, sem gondolkodásmódján, sem nyelvezetén és jóllehet feljegyzéseit római viselt dolgairól ezúttal nem önszántából, hanem az akasztófa árnyékából írogatja, Salaì megmaradt a régi, szabad szájú, keresetlen stílusú reneszánsz fenegyereknek. Beszámolóiban, melyeket bőrét mentendő, kénytelen-kelletlen elvállalt, Amerika felfedezéséről tudat a bírákkal elképesztő híreket. A legszolidabb állítása szerint sincs Kolumbusz Kristófnak sok köze a világraszóló eseményhez, és mivel Salaì ezúttal sem fukarkodik a szövevényes összeesküvés elméletekkel, utolérhetetlen stílusában meghökkentő teóriákat hoz az olvasó tudomására is. A történelem sötét zugait kutató szerzők ezúttal sem okoznak csalódást a historikus rejtélyek kedvelőinek.

Róma, az 1500-as évek elején járunk. A pápai trónon egy kicsapongásairól hírhedett Borgia ül, a hívők forronganak, a nyüzsgő város tolvajok, orgyilkosok, spionok és különös módon megannyi német atyafi menedéke is, akik befészkelték magukat a pápai udvarba.  Ebben a veszedelmes világban egy feltűnően szép arcú  és eleven eszű toszkán siheder napról napra leveleket körmöl: beszámolóinak tárgya nem más, mint nevelőatyja, Lionardó a piktor. De csakugyan tu Róma, az 1500-as évek elején járunk. A pápai trónon egy kicsapongásairól hírhedett Borgia ül, a hívők forronganak, a nyüzsgő város tolvajok, orgyilkosok, spionok és különös módon megannyi német atyafi menedéke is, akik befészkelték magukat a pápai udvarba. Ebben a veszedelmes világban egy feltűnően szép arcú és eleven eszű toszkán siheder napról napra leveleket körmöl: beszámolóinak tárgya nem más, mint nevelőatyja, Lionardó a piktor. De csakugyan tudunk-e mindent a reneszánsz utolérhetetlen lángelméjéről, hiszen a könyv lapjain egy találmányaival folyton kudarcot valló, éhenkórász, ám nagyképű és aggályos öregember viszontagságairól olvashatunk. Leonardo nevelt fiáról, Salairól már korábban is szóltak hírek, de írásai eddig még nem bukkantak elő. Az ismert olasz íróházaspár, akiknek eddig minden műve szenzáció volt, nem kevesebbre vállalkozott, minthogy megismertessen minket a Salai tollából származó, titokzatos megbízóhoz szóló levélköteggel...

A firenzei lány az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel.Lorenzo Medici Firenzéjében megnyílnak előttünk a paloták kapui s a történelemből jól ismert személyiségek tűnnek fel. Mindezek gyújtópontjában egy fiatal lány Fiora áll kinek kalandos életén keresztül érzékelhetjük a kor utánozhatatlan hangulatát. A firenzei lány az itáliai reneszánsz korát eleveníti fel. Lorenzo Medici Firenzéjében megnyílnak előttünk a paloták kapui, s a történelemből jól ismert személyiségek tűnnek fel. Mindezek gyújtópontjában egy fiatal lány, Fiora áll, kinek kalandos életén keresztül érzékelhetjük a kor utánozhatatlan hangulatát.

A játékosok nemesi házakat irányítanak az Ankist Királyságban. Minden körben húztok egy kártyát a dilemma­pakliból, majd megismeritek a lassan kibontakozó történet egy újabb elemét. A kártyák mindegyike egy problémával szembesíti a Tanács tagjait, melyet meg kell oldaniuk a király nevében. Mivel a király belső körének tagjai vagytok, így a döntésetek meghatározza majd, milyen irányt vesz a történet menete és mi lesz a királyság sorsa. Minden esemény csak VANNAK LEGENDÁK, AMELYEKET VÉRREL ÍRTAKSpartacusnak, a gladiátornak, Capua újdonsült bajnokának ezúttal egy temetésen kell harci erényeit megcsillogtatnia – egy vagyonos ember ravatalánál, akit a saját rabszolgái gyilkoltak meg brutális módon. Spartacus becsvágyó gazdája, Quintus Batiatus azonban gladiátorai felvonultatásánál többre vágyik: a lehetőséget megragadva az elhunyt birtokát is szeretné megkaparintani.Az amphiteatrumban a vér és a halál jelenti a legfőbb látványosságot.Akadnak azonban csaták, amelyeket nem az aréna homokján vívnak…Regényünk, amely a roppant nagy sikernek örvendő Spartacus filmsorozathoz kapcsolódik, az ott felvonultatott szereplők részvételével, a sorozatban megismert környezetben játszódik. A könyv eseményei a Spartacus: Vér és homok epizódjaiban ábrázoltak után történnek, így még mélyebb bepillantást kínálnak az aréna vérrel, szexualitással és intrikával teli könyörtelen, öldöklő világába.

Fonyódi Tibor a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század, alig két emberöltővel Atilla halála után. A Torda-trilógia háttérvilágának tekinthető horkaregényekben a szerző a magyar mitológiából, meséink Fonyódi Tibor a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század, alig két emberöltővel Atilla halála után. A Torda-trilógia háttérvilágának tekinthető horkaregényekben a szerző a magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt egy olyan "új mitológiát", melynek igazi főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendeje Isten kardjaként említ a hagyomány. Évszázadokkal később, mikor Kubád sahnak, Anusirvan perzsa király atyjának meggyűlt a baja a Kaukázustól északra lakó kazár kagánnal - mindkét fél határvárosok építésére, valamint a régiek megerősítésére szánta el magát -, kiváló fekvéséből adódóan Maghar lett az egyik fontos erődítmény. Azt beszélik, Maghart ettől az időponttól lehetett igazán városnak tekinteni, merthogy ekkor építették falait, ekkor jelentek meg az első kőépítmények, sokak szerint ez volt a város aranykorának kezdete. Akik Kubád korában éltek, már semmit sem tudtak az egykori Jenő törzsről, hajdan virágzó székhelyéről és a déli határában kavargó hatalmas mag-ménesekről. Történetünk idején csak egyszerű nemezjurták álltak a későbbi kőváros helyén, igaz, naponta százezernél is több lovat itattak a folyónál, rovással írtak, s olyan nyelven beszéltek az emberek, mely az idők kezdete óta változatlan és morzsolhatatlan, mint a kaukázusi sziklák, mert ennek a nyelvnek szakrális mivoltából adódóan nem volt szüksége jövevényszavakra, hogy kifejezze akár a legbonyolultabb fogalmakat is - ma már nehéz lenne meggyőzni arról bárkit is, hogy Magharnak ez volt az igazi aranykora.

A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel.Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténet Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tettéig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. Rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be az író. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. Hiszen az egri vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. A félelmetes török túlerővel szemben csodának tetszik a győzelem. De a történelem valósága volt ez a csoda, melyet valóságos férfiak és nők - vagyis hősként viselkedő emberek értek el. Kaiser László

"A történelmi regény műfajának egyik nagy klasszikusa, a tények és a képzelet ötvözete briliáns kivitelezésben." - The New York Times A római császárkori történetírók munkái rendkívül gazdag forrásanyagot mentettek át korunk számára. Robert Graves, a világhírű szerző erre az anyagra, de különösen Suetonius könyvére támaszkodva írta meg e rendkívül érdekes és sok esetben még párbeszédeiben is történelmi hitelességű művet. Az Én, Claudius önéletr Az ismert angol író-költő, a klasszikus ókor szerelmese 1934-ben írta Én, Claudius című regényét. Azóta világszerte nemzedékek tanulták belőle a római történelmet. Graves egy tudós alaposságával jegyzetelte ki a római történetírók - elsősorban a császár-életrajzíró Suetonius - munkáit, és hiteles források felhasználásával írta meg Claudius császár történelmi hitelességű, fiktív önéletrajzát. Ha a korabeli (a Kr. u. első században járunk) világ urait, akiknek hatalmához foghatót a modern korban nemigen találunk, elmeháborodott gyilkosoknak nevezzük, nem járunk messze a forrásainkból megismert igazságtól. Ezek között cseperedett fel e szövevényes dinasztia sarja, a bicegősre-dadogósra sikeredett Claudius, akire balszerencséje jóvoltából kevés figyelem esett az intrikákkal és véres bűnökkel átjárt udvarban. Élete első ötven évében így viszonylag nyugodtan elmélyülhetett a tudományokban, észrevétlenül figyelhette meg és jegyezhette fel környezete (rém)tetteit és ritka mulatságos pillanatait. Graves-Claudius nagyszerű elbeszélő, a könyv lebilincselő - még jó, hogy megvan a folytatás: a váratlanul császárrá lett Claudius történetét a Claudius, az Isten- oldalain kísérhetjük tovább.

"Szerelmi bánatra szerelem kell, de nem ám olyan álmodozó, képzelődő, sóhajtozó. Oda csata kell, s győzelem. Nagy győzelem, ami gyógyír tud lenni a sértett büszkeségre."1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családjának és kötelességeinek tiszteletére nevelték. Engedelmes araként, vagy lázadó özvegyként teljesíti-e be sorsát?Hogyan boldogul a három részre szakadt ország politikai játszm Szerelmi bánatra szerelem kell, de nem ám olyan álmodozó, képzelődő, sóhajtozó. Oda csata kell, s győzelem. Nagy győzelem, ami gyógyír tud lenni a sértett büszkeségre. 1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családjának és kötelességeinek tiszteletére nevelték. Engedelmes araként, vagy lázadó özvegyként teljesíti-e be sorsát? Hogyan boldogul a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelmével, érdekeikkel és kapzsiságukkal harcolva? Szerelmes fiatalasszony vagy “ördög, gyilkos kurva” ahogy az új fejedelem nevezi? A 17. eleji Erdély és Magyarország a politikai intrikák, az állandó háborúskodás világa, ahol hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek és emberek sorsát. A végvárakban az ostromlott falak mögött csodálatos jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttogtak. Ugron Zsolna első történelmi regényében a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, ahol az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Alexandre Dumas (1802–1870) a történetmesélés klasszikusa, kétszáz éve ő jelenti a könnyed szórakozást, az önfeledt olvasást, sőt még a franciaságot is. A három testőr cselekményszövése mindmáig felülmúlhatatlan. A fekete tulipán is egyike Dumas jellegzet "A haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt." A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Mikor a római seregek betörtek Britanniába, valószínűtlennek tartották, hogy a sziget egymással viszálykodó barbár törzsei sokáig ellenállnak nekik. Ám Kr. u. 44 nyarán a makacs bennszülöttek állandó rajtaütései aláássák a római előrenyomulást. Még a névl Mikor a római seregek betörtek Britanniába, valószínűtlennek tartották, hogy a sziget egymással viszálykodó barbár törzsei sokáig ellenállnak nekik. Ám Kr. u. 44 nyarán a makacs bennszülöttek állandó rajtaütései aláássák a római előrenyomulást. Még a névleg szövetséges atrebátok, az idős Verica vezette déli törzs is a nyílt lázadás szélén áll. Macro és Cato centuriókra vár a feladat, hogy sereget verbuváljanak Vericának, majd az újoncokat kiképezve olyan haderőt kovácsoljanak, mely képes megvédeni a királyt, megszilárdítani hatalmát és legyőzni ellenségeit. De mielőtt megállítanák az ellenséget, Macrónak és Catónak el kell nyerniük az elégedetlenkedő újoncok bizalmát. A hadviselésben járatlan újoncok csapatával meg kell találniuk és elpusztítaniuk a fortélyos ellenséget, mielőtt Vericát letaszítanák a trónról, s a római hadsereg még nagyobb veszélybe kerülne. Vajon túlélik-e az összeesküvők tervezte veszedelmeket, melyek nem csupán kettejüket, hanem a sasokat szolgáló bajtársaikat is fenyegetik? Ebben az állandóan változó, kiszámíthatatlan helyzetben Macro és Cato nem hibázhatnak, mivel csak rajtuk áll Róma győzelme vagy véres veresége.

„A századforduló legnagyobb magyar írónője, Tormay Cécile remekeit a mai napig hallgatás övezi. Pedig ő az a magyar írónő, akinek nagy esélye volt rá, hogy megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Ha rágalmazói nem kergették volna a halálba. Ám azóta sincs nyugt A szerző e regényben a tragikus magyar sors nagyregényét írta meg. A mű a középkori Magyarországon, a tatárjárás korában játszódik. A IV. Béla idején élt Ung, fiatal magyar vitéz lelkében szerelmének tragikus elvesztése és a tatárpusztítás rémségei fölélesztik a kétségbeesés diktálta kötelességtudatot: mindent megpróbálni a hazáért. Megkísérli a magyar ősvallás nyomait fellelni, és a csüggedt magyar népet ahhoz visszavezetni. Kísérlete meghiúsul, belátja tévedését, szerzetes lesz, és megérti, hogy a szenvedéssel Istennek céljai vannak...

A Fiora és a francia király a négy kötetből álló regényciklus utolsó kötete: A Firenzei lány, A Vörös liliom és a Fiora és a pápa folytatása.A Firenzét sújtó tragédia után a sors Fiorát Lorenzo Medici karjaiba sodorja ahol visszanyeri életkedvét és hitét. Azt tervezi hogy elhozatja fiát Franciaországból. Még nem tudja hogy e vállalkozás élete egyik legnehezebb próbatétele lesz s azt sem hogy sorsdöntő fordulat előtt áll... A Firenzét sújtó tragédia után a sors Fiorát Lorenzo Medici karjaiba sodorja, ahol visszanyeri életkedvét és hitét. Azt tervezi, hogy elhozatja fiát Franciaországból. Még nem tudja, hogy e vállalkozás élete egyik legnehezebb próbatétele lesz, s azt sem, hogy sorsdöntő fordulat előtt áll...

Miután Mária Terézia királyné gyanús körülmények között elhalálozik, az ifjú Charlotte-nak nyoma vész. Legutoljára akkor látták, amikor szemmel láthatóan zaklatott állapotban követte a királyt a dolgozószobájába, s azóta senki sem hallott felőle. Mindeközben az udvart lefoglalja a gyász és a temetés, így a többség meg is feledkezik róla.Vannak azonban néhányan akiket nem hagy nyugodni ez a különös helyzet: Montespan márkiné Lajos egykori kegyencnője ked Miután Mária Terézia királyné gyanús körülmények között elhalálozik, az ifjú Charlotte-nak nyoma vész. Legutoljára akkor látták, amikor szemmel láthatóan zaklatott állapotban követte a királyt a dolgozószobájába, s azóta senki sem hallott felőle. Mindeközben az udvart lefoglalja a gyász és a temetés, így a többség meg is feledkezik róla. Vannak azonban néhányan, akiket nem hagy nyugodni ez a különös helyzet: Montespan márkiné, Lajos egykori kegyencnője kedveli Charlotte-ot, és ezért úgy dönt, értesíti a rendőrség főparancsnokát. Ám amikor a fiatal nő váratlanul előkerül, csak árnyéka önmagának. Hogy mi történt vele távollétének hosszú hónapjai alatt? Erre próbál fényt deríteni a rendőrfőnökön kívül Charlotte kuzinja, az éles eszű Léonie kisasszony, valamint a fiatal rendőrtiszt, Alban Delalande, aki halálosan szerelmes belé… A sorozat második s egyben befejező kötetében véget érnek Charlotte de Fontenac viszontagságai a Napkirály udvarában, ahol ármánykodás, rivalizálás, szerelem és gyűlölet uralkodik. Juliette Benzoni ismét remekel: a végsőkig képes feszültség alatt tartani olvasóit.

- Elveszett kincsről beszél? - kérdeztem._x000D_ - Elveszett tudásról._x000D_ Amit Birkás mondott, és ahogy mondta, megpendített bennem valamit. Figyelmeztetően megérintettem Réka kezét. Úgy éreztem, érdemes a gondolatba belekapaszkodni._x000D_ - És ez a

Valamikor az 1220-as évek elején Ákos nembéli Ákos, a nagyravágyó, de gyermektelen nagyúr maga mellé veszi fattyát, a még csecsemő Ernyét. A fiút előbb apja és Pietro nevű szolgája neveli, majd az öregedő II. András király kedvelt apródja, később a királyi testőrség tagja lesz. 1241-ben már egy testőrszázad parancsnokaként veszi fel a küzdelmet a mongol áradattal és menti ki IV. Bélát a muhi vérfürdőből. Súlyos sebeiből felépülve újra fegyvereseket g

Már több mint egy éve, hogy a hatalmas római hadsereg, kevés ellenállásra számítva, Britannia partjaira lépett. A barbár fővezér, Caratacus elszánt harcosai mégis tovább gyötrik a legiókat. Most azonban Claudius császárnak győzelemre van szüksége, hogy bi Már több mint egy éve, hogy a hatalmas római hadsereg, kevés ellenállásra számítva, Britannia partjaira lépett. A barbár fővezér, Caratacus elszánt harcosai mégis tovább gyötrik a legiókat. Most azonban Claudius császárnak győzelemre van szüksége, hogy biztosítsa helyét a trónon, ezért eljött az ideje, hogy végleg eltiporják az ellenséget. Amint a római csapatok csatához gyülekeznek, Cato és Macro centuriók osztoznak bajtársaik magabiztosságában. Holnap egy utolsó, döntő csapással biztosan elpusztítják Caratacust. Ám a csata nem a terv szerint alakul, a felelősséget pedig egyre lejjebb hárítják a parancsnoki láncon. Az ismert világ legkönyörtelenebb hadserege épp azokra készül félelmetes büntetést mérni, akik elhozhatnák a hosszúra nyúló britanniai hadjárat győzelmét.

A Fiora és a pápa A firenzei lány és a Vörös liliom regényciklus folytatása.Az előző kötetek a reneszánsz Itáliába Firenzébe valamint XI. Lajos és Burgundiai Merész Károly udvarába kalauzolják az olvasót. Most a kalandok végtelen sora Fiorát Rómába IV. Sixtus pápa udvarába vezeti ahol túszként akarják felhasználni. Nemcsak az Angyalvár börtönét ismerheti meg hanem az erkölcstelen Borgia bíboros palotáját is...Természetesen most is a történelemből jól i Juliette Benzoni könyvei magyar nyelven is! ( A firenzei lány folytatása 3. kötet) A Fiora és a pápa A firenzei lány és a Vörös liliom regényciklus folytatása. Az előző kötetek a reneszánsz Itáliába, Firenzébe, valamint XI. Lajos és Burgundiai Merész Károly udvarába kalauzolják az olvasót. Most a kalandok végtelen sora Fiorát Rómába, IV. Sixtus pápa udvarába vezetik, ahol túszként akarják felhasználni. Nemcsak az Angyalvár börtönét ismerheti meg, hanem az erkölcstelen Borgia bíboros palotáját is… Természetesen most is, a történelemből jól ismert személyiségek, ellenségek és barátok, szerelmesek és árulók bonyolítják tovább azt a megunhatatlan történetet, melyet az írónő kötetről kötetre fűz tovább.

Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a háború miatt rövidített 1943–44-es tanévben. Az érettségi tablón még nem viseltek sárga csillagot. Tizennyolc évesen kapták a behívót munkaszolgálatba, még nem volt idejük kamaszból felnőtté válni. Addigra megtanulták, amit az iskolai oktatás megkövetelt tőlük, matematikát, fizikát, kémiát, latint, németet, de fogalmuk sem volt arról, mi zajlik körülöttük a v Talán ritka, de igaz történet. Két fiatal fiúról szól, mindketten Szegeden érettségiztek, a német megszállás miatt rövidített 1943­-44-es tanévben. Tizennyolc évesen kapták a behívót munkaszolgálatba, még nem volt idejük kamaszból felnőtté válni. Addigra megtanulták, amit az iskolai oktatás megkövetelt tőlük, matematikát, fizikát, kémiát, latint, németet, de mint a legtöbb embernek Magyarországon, nekik sem volt fogalmuk arról, mi zajlik körülöttük a valódi világban. Pedig az érettségit követő esztendő még a zaklatott huszadik századnak is legrémségesebb éve volt. A rémségekből két hősünknek is kijutott. Munkatáborok, erőltetett menetek, fogság, hadbíróság! Ez az írás mégsem csak arról szól, milyen kalandosnak is nevezhető módon élte túl a nevezetes “szökőévet a két barát ­egyikük maga a szerző. Hiteles krónika ez a háború végéről, a magyar holokausztról, a jókról, rosszakról, közömbösökről és a mindenen túljuttató derűs életerőről. A szerző több mint fél évszázada távol él Magyarországtól, elismert nevet szerzett a tudományos életben, de ezzel az életrajzi regénnyel még tartozott önmagának, barátainak, a kortársaknak és a fiatalabb generációk sorának.

Ceony Twill súlyos titkot őriz, amit még tanárával, Emery Thane-nel sem mer megosztani. Miközben olyan kísérleteket végez, amelyeket korábban egy mágus sem tartott lehetségesnek, készül a végső vizsgájára is.Emery Thane, hogy a részrehajlás látszatát is elkerülje, régi riválisához küldi Ceonyt, hogy ott készüljön fel a sorsdöntő vizsgára, ám a lány nem tudja teljes mértékben a tanulásnak szentelni idejét, múltjából ugyanis felbukkan egy gyilkos bűnöző