Szépirodalmi Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Ebben a regényben az öntörvényű illetve törtvényen kívül élő narkós, csöves tenyészetekbe merészkedett el a neves író, felderítőként. Az önpusztító magatartás eredetét, természetét kíséri figyelemmel egy, a családja ellen lázadó "kádergyerek" ? illetve éppen e helyzet meghatározó volta ellen lázadó tehetséges srác - tragikus fordulatú sorsában. Letár Balázs gondolataiból a napjainkban mind járványosabb életérzés, az elidegenedésnél is bénító

Denisa Wry meggondolatlanul, szorongat és eredményesen megfékez egy ámokfutót. Tettét, mint már annyiszor, önfejűségnek minősítik. Sajátos munkastílusa miatt kedvese, Belloq, szünetelteti szerelmüket. Az ügyet, amelynek felgöngyölítésén fáradozik, az akciócsoport veszi át. A lány rutinfeladatot kap: ismét egy éjszakai rémet kell elcsípnie. Denisa elvonul a tengerpartra, és a tűző napon a sziklák közt hasalva áthelyezési kérelméhez gyárt piszkozatokat. Min

Ismertető: "Belelapozás".

A századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerû nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, b

Székely Júlia új kötetében két kisregényt olvashatunk. Közös jellemzőjük, hogy mindkettő háború idején játszódik: a Nagyapám tévedett az első, a címadó regény pedig a második világháború éveiben. „Előre megfontolt szándékom csupán az emlékezés volt. Csakis olyat írok le, amire emlékszem, semmi mást… Öcsi meg én, a két gyerek csetlik-boltik a történelemben, szót sem értenek belőle. A főszereplő, nagyapánk sem sokat értett, ő csak szívből ut

"Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az o

Az író vallomása: "A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933–1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amel

"Én magam író, irodalomtanár és szenvedélyes népnevelő lévén sokat beszélek a könyvekről, szeretek is beszélni könyvekről írókról. De ahányszor írókról írok vagy beszélek, ahányszor hallok vagy olvasok, végső tanulságként mindig ez jut eszembe, és nem győzöm eléggé ismételni: jó dolog, ha róluk olvasunk. De még jobb dolog, ha tőlük olvasunk." /Hegedűs Géza/. Ismertető: "Belelapozás".

Apám, aki utolsó éveit kivéve, sikeres és boldog életet élt, úgy emlékezett, hogy 1945–48 között volt a legboldogabb. Ehhez a Budapesti tavasz hőseinek szilaj fiatalsága és élni akarása is hozzájárult. A történet őszinte pátoszába ugyanis apám a saját ifjúságát is beleírta. Áttételesen a feleségével, vagyis anyámmal történt megismerkedését is. Közös bujkálásukat, a dekkolást, de még a baráti hecceket is. Apám egész életműve a túlélésről szó

A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gi

"1973 tavaszán - írja Passuth László - egy regénnyel, Zsigmond királyunk fél évszázadának summázásával, lezártam a hazai sors egy fejezetét. A történelmi regények szigorúbb folyamatossága, kronológiája után vágyódtam a forrásművektől függetlenebb történet megírására. Így találkoztam újból 1946 tavaszán megjelent regényemnek a Felhő és oázis-nak szereplőivel, hogy szinte három évtized távolságából építsem újra az 1945 és 1947 közötti évek b