Szépirodalmi Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

A regény Raffaello Rómába érkezésétől korai haláláig tart Színhelye az újjászülető nemzetközi nagyváros, az a Róma, amely politikai változásaival s művészi szenvedélyeivel vet fényt vagy árnyékot a szereplők sokrétű jellemvonásaira. Kiemelkedik II. Gyula és X. Leó pápa szürke eminenciása – a kereszténység nagy kufára, Agostino Chigi, hogy a maga módján uralkodjék egész Itália fölött s ugyanakkor játssza érdekes szerepét a művészek világában é

A Rab Ráby, Jókai nagy regényei közt is a legkomolyabb, közvetlenül a nagy francia forradalom előtt játszódik, II. József, a reform-király korában, a régi magyar jogászvilágban. „De hátha a misere plebs contribuensnek volt valami baja a maga elöljáróságával, földes uraságával, hát annak az ügyét ki védelmezte? ” – kérdezi Jókai a regény előhangjában. „Ezt a hiányzó valakit kipótolni támadt egy vakmerő ember a semmiből. Ez volt a Rab Ráby… Ez volt

"Most látom igazán - írja Juhász Gyula 1909-ben Kosztolányi első novellás kötetéről -, hogy mennyire lírikus ő, igazi lírikus, sőt szinte vehemensen és boszorkányosan erős lírai temperamentum. Mert ez az új kötet, a Boszorkányos esték, bár a szó hivatalos értelmében novellákat tartalmaz, mégis a fantázia és érzés lényegte szerint igenis szintén líra, éppen olyan líra, mint amilyen a Négy fal között soraiban és főleg sorai között él, zokog, szomorkodik

A kötet három művet tartalmaz: Tábori kis tracta, Mátyás király életéről való elmélkedések, Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

A két háború közötti időszak polgári irodalmának legnépszerűbb szerzője ebben a regényében az első világháborút és a hadifogolyéletet festi széles, olvasmányos tablóban. Az utolsó békeév zsúrozó-bálozó világában „végzetszerűen” egymáshoz sodródó két fiatal ember, Takács Péter és Almády Miett boldogtalanságáról szól a történet. Pár hónapos boldog házasság után kitör a háború, Péter a frontra kerül, majd fogságba esik, és Miett hét é

Székely Júlia új kötetében két kisregényt olvashatunk. Közös jellemzőjük, hogy mindkettő háború idején játszódik: a Nagyapám tévedett az első, a címadó regény pedig a második világháború éveiben. „Előre megfontolt szándékom csupán az emlékezés volt. Csakis olyat írok le, amire emlékszem, semmi mást… Öcsi meg én, a két gyerek csetlik-boltik a történelemben, szót sem értenek belőle. A főszereplő, nagyapánk sem sokat értett, ő csak szívből ut

"Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az o

Ebben a regényben az öntörvényű illetve törtvényen kívül élő narkós, csöves tenyészetekbe merészkedett el a neves író, felderítőként. Az önpusztító magatartás eredetét, természetét kíséri figyelemmel egy, a családja ellen lázadó "kádergyerek" ? illetve éppen e helyzet meghatározó volta ellen lázadó tehetséges srác - tragikus fordulatú sorsában. Letár Balázs gondolataiból a napjainkban mind járványosabb életérzés, az elidegenedésnél is bénító

Az író vallomása: "A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933–1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amel