Magvető Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

A regény Árpádházi Szent Margit alakját rajzolja meg az író és kódexmásoló apáca, Ráskai Lea hamvasan tiszta és üde Margit-legendájától ihletetten.

Eszményien kopasz fej, teknőckeretes szemüveg, majomszerű felső ajak, tweedzakóba bújtatott díjbirkózó törzs és vörös alapon lila rombuszmintás gyapjúzokni - ez Pnyin professzor, aki oroszt tanít egy amerikai egyetemen, miután elmenekült az "elkommunizált" Oroszországból. Fura egy figura: ha azt gondolja, hogy nyer tizenkét percet, biztosan elveszít két órát. A professzor az élet minden területén kudarcot vall, balek, életidegen, csudabogár, akit minden csetlés

Az év egyik kiemelkedő irodalmi eseménye Parti Nagy Lajos régóta várt, új kötetének megjelenése. Az elmúlt tíz év novelláit bemutató kötet grammatikai térben kirajzolódó világ különös feszültséget teremt az olvasóban. Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt szembesíti azokkal a mélyen tragikus mindennapi tapasztalatokkal, amelyekben mindannyian élni kényszerül

"Megint odaült a mellvédre. A naplemente még élesebb árnyalatokat hívott elő. Az ég, a víz, a házak falai, a part menti zátonyok kövei, meg a zöld zuzmó, amely borítótta őket, az El Morro kőfala, és minden, amit az a fény megérintett, arany, rózsaszín, lila és egyéb, meghatározhatatlan színekben játszott. Súrolta a szépség. A naplementékben, a nőkben, a környezetében lüktető életörömben, a zenében, a tenger végtelen jelenlétében, az illatokkal telítet

A modern magyar próza első, máig nagyhatású alakja Csáth Géza. Orvos volt, az emberi test és lélek nagy ismerője, akárcsak közvetlen elődje, Csehov. Materiális tudását a szenvedés átszínezte, naplója tanúsága szerint át is értékelte. Körülötte a sebesültek kínszenvedése, benne magában másfajta gyötrelmek. Háborús naplójának első feljegyzése 1914 júliusából való. "Mozgósítási hír - a lapokban. Kétségek: mi lesz velem?" Mottója is lehetne ez fü

A költőnő első kötetének darabjait mély gondolati érzékenység és a mitológiai témák iránti fogékonyság jellemzi. A szerző megszólít és megidéz számos költőelődöt, kijelölve ezzel a számára érvényes tájékozódási pontokat, verseiben azonban nyoma sincs epigonizmusnak.

Hol van valójában az a meseszerű-mitikus város, melynek lakói örökös hiányérzettől szenvednek, amelyet nem csillapít sem a pénz, sem az őrületbe menekülés. A regényen végigszáguldó történelem groteszk és ijesztő, egyszerre valószerű és elvarázsolt képeiben ott tükröződik a huszadik századi Lengyelország, sőt az egész kelet-európai térség történelmi tapasztalata.

Budapest ostromának napjait idézi meg a kortárs szenvedélyével és a krónikás pontosságával a Magyar Atlantisz regényciklus e záró kötete.

A Csineva I-II. 1968-as kiadás