Európa Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

2016 tavaszán jelent meg az életműsorozatban Irwin Shaw nagy sikerű családregénye, a Szegény ember, gazdag ember. A Pap, katona, kondás (a két cím egy gyerekvers harmadik, illetve negyedik sora) ott folytatja a Jordache család történetét, ahol az előző könyvben abbamaradt: a három testvér boldog egymásra találását a francia Riviérán tragikus fordulat szakítja félbe a kisebbik fiút, a zaklatott évek után végre révbe érkező Thomast meggyilkolják. Innen kísérhe

James Jones könyvét az amerikai kritika és a nemzetközi könyvsiker egyaránt a második világháborúról szóló legnagyobb, legjelentősebb regények közé emeli. A Most és mindörökké azonban nem egyszerűen háborús regény, hanem az amerikai hadseregnek, s bizonyos mértékig magának a Hadseregnek a regénye – a Švejk maró szatírájának tragikus kicsengésű párdarabja.

Ez az a könyv, amelyben a nyolcvanas évek elején igyekeztem megírni, hogy voltaképp mi történt velünk, elérve vagy túllépve a krisztusi kort, mi lett a nemzedékemmel, a barátaimmal, a szerelmeimmel. Még nem voltam harminc, amikor nekifogtam. Harminchat éves lettem én, mire megjelent, 1986-ban. Azóta mindig makacsul megakadályoztam, hogy a Félnóta újra kiadódjék (magvasnak vélt okaimról elő- s utószót írtam, akit érdekel, lássa ott). 1986 - vagy inkább '85, akkor

A lammermoori nász (1819) főhősei: Edgar Ravenswood úrfi, a tönkrement ifjú nemes, és menyasszonya – egyben halálos ellenségének leánya –, a dúsgazdag Lucy Ashton kisasszony. Egy ősi átokkal sújtott csodaforrás mellett találkoznak, itt pecsételődik meg végzetes szerelmük. Történetük omladozó vártoronyba és fényes palotaterembe, csapszékbe és temetőbe egyaránt elvezeti az olvasót, hogy a filmszerű gyorsasággal és változatossággal pergő helyzetekben hol c

Nagy kataklizmák krónikái közé sorolhatjuk Daniel Defoe (1661-1731) majdnem-kortársi beszámolóját az 1665-ös londoni pestisről. Nem kevésbé szörnyű természeti csapás volt a pestisjárvány, mint például az 1775-ös lisszaboni földrengés, amelyről a kortárs Voltaire tudósít, s nem kevésbé maradandó irodalmi érték Defoe naplója, mint, mondjuk, az ifjabb Plinius híradása a Vezúv kitöréséről.Rettenetes katasztrófákról igaz, emberi, köznapi nyelven szól a na

Anne Brontë regénye egy levélregény és egy naplóregény ötvözete szerelemről és házasságról, megcsalásról és megcsalatásról, fájdalomról és megbocsátásról. Egy vidéki, lepusztult udvarházba egy titokzatos és szépséges asszony költözik, kisfiával és egyetlen szolgálóval. A környéken hamarosan a pletykák fő témája lesz a Mrs. Graham nével élő, zárkózott hölgy korábbi élete, melyről vajmi keveset tudnak a fecsegő hölgyek, akiket rosszindulatukban

"Néha, amikor felkelek, amikor kezdek magamhoz térni aléltságomból, fáj az egész helyiség, az egész szobám, fáj az ablakból elém táruló látvány, a gyerekek iskolába mennek, az emberek bevásárolni indulnak, mindenki tudja, hová menjen, csak én nem tudom, hová mehetnék, kábán öltözködöm, támolygok, fél lábon ugrálok, a nadrágomra taposok, amikor húzom felfelé, megyek és megborotválkozom, hány éve már, hogy amikor borotválkozom, nem nézek a tükörbe, sö

A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam harmadik kötetében romantikus szerelmi kalanddal és párbajjal folytatódik a bátor, eszes nemesifjú és lovagias széptevő, Pierre de Siorac története. Váratlan fordulatok és megpróbáltatások, megrázó szenvedélyek dúlják fel hősünk életét, aki sok-sok kaland és veszedelem után végül Párizsba, e sokarcú, egyszerre ijesztő

William Golding 1980-ban jelentette meg Beavatás című regényét, egy "tengeri trilógia" első kötetét. Az önmagában is kerek egészként megálló második kötet, a Szélcsend, 1987-ben látott napvilágot. Színtere megegyezik a Beavatás-éval: a kimustrált hadihajó, amely a napóleoni háborúk vége felé Ausztráliába tart, fedélzetén az ifjú nemesúrral, Edmund Talbottal, aki a gyarmati kormányzásban szeretne megindulni a ranglétrán. Mint ahogy a Beavatás-ban, Talbot e

Alig egy esztendővel fő műve, Az ember tragédiája után, 1861 novemberében fejezte be Madách a Mózest, amely írója életében nem jelent meg, s csak egy évszázaddal később, Keresztury Dezső nagy sikerű átdolgozása után támadt életre a Nemzeti színpadán. Ez a mű nemcsak keletkezési dátumát, hanem gondolati, etikai tartalmát tekintve is szorosan kapcsolódik Az ember tragédiájához. Továbbá abban is, hogy ezt a művét is pályázatra írta, ezzel a kéziratával az

Dr. Kay Scarpettát, Virginia állam vezető igazságügyi orvos szakértőjét a richmondi kikötőbe hívják, mert egy belga teherhajó egyik lezárt, lepecsételt konténerében oszlásnak indult hullát találtak. A doktornő felboncolja a potyautast, de sem a személyazonosságát, sem a halála okát nem tudja megállapítani. Miután a testén látható különös tetoválás miatt kapcsolatba lép az Interpollal, Pete Marino rendőrkapitánnyal együtt az Interpol lyoni központjába h