Antikvárium - használt könyv vásárlás

... Közösség peréről. Ez a könyv azért viseli a "Bíbó estéje" címet, mert a két közismert írás - az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett levél -, melyet a szerző elemez benne, alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott. Bibó aligha szellemi végrendeletnek szánta a Borbándi Gyula Der Ungarische Populismus c. 1976-os könyve, illetve a Magyar Közösség peré

FÜLSZÖVEGSoha nem érdeklődtem különösképpen az egészségügyi témák iránt. Nem is kerestem azokat, sem akkor, amikor a Kossuth Rádió Krónikáit és más műsorait vezettem, sem a Magyar Televíziónál végzett munkám során. Az egészségügyi témák viszont sokszor megtaláltak engem. A fordulópont mindig az volt, amikor úgy éreztem, hogy egy riporttal, egy műsorral segíteni tudok az embereknek. Így történt a Culevit esetében is. Tudák? Magyarország a rákos halálo

Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban: Sándornak lánya, asszonya és menye volt.Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú családot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozi

Amikor a halhatatlan boszorkánymester, Magnus Bane részt vesz az árnyvadászok és az alvilágiak között zajló béketárgyalásokon a 19. századi Londonban, két nagyon különböző ember bűvöli el: Camille Belcourt, a vámpír, és Edmund Herondale, az ifjú árnyvadász. Vajon azzal, hogy szíveket hódít meg, egyben oldalt is választ?

Az olvasó e kötetben a fogyasztói civilizáció,a közép-európai civilizáció,a történeti gondolatfolyamként ható orosz civilizáció és a globális civilizáció kérdéseivel találkozhat,s eközben jót mulathat azon,miként bajmolódnak a szerzők magával a civilizáció fogalmával.

A huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

1997 és 2003 között, kétszer három éven át a berlini művészeti akadémiának (Akademie der Künste) voltam az elnöke, és ebben a minőségemben annak termeiben és más városokban előadásokat tartottam, írói esteket, pódiumvitákat vezettem be és kiállításokat nyitottam meg. Mégsem csupán alkalmi írásokat válogattam ebbe a kötetbe: azt a feladatot adtam magamnak, hogy mindaz, amit a színpadon felolvasok, írói igénnyel megírt szöveg legyen, amit annál is könnyeb

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb "aranykort" csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. K