Kairosz Kiadó Antikvárium - használt könyvek

A gender ideológiája lopva beszüremkedett az Európai Unió szervezeteibe, és számos országban az állami intézményekbe, egyetemekre és más képzési központokba, sőt az iskolákba és óvodákba is. Meg kell alkotni az új gender-embert, aki maga dönti el, hogy férfi vagy nő akar-e lenni, leszbikus, meleg, hetero-, bi- vagy transzszexuális. Abszurdnak hangzik mindez?

Magyarországon évtizedeken át alig létezett a szó klasszikus értelmében vett publicisztika. Ami annak tűnt, az csupán az állampárt központi bizottságának formailag közvetett, tartalmilag azonban inkább közvetlennek mondható jóváhagyásával jöhetett létre: az un. főszerkesztői értekezleteken. (Ki tudja ma már, mi is volt az?) A "tűrt" vagy "támogatott" sávjain belül meghatározott, cenzorilag engedélyezett cikkírói tevékenység igen távol állt a háború előt

Joseph P. Forgas /Forgács József/ Budapesten született és iskoláit is itt végezte. A sydneyi Macquarie Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, majd ösztöndíjjal a Mannheim-i és később az Oxford-i Egyetemen tanult, doktorátusát is Oxfordban szerezte. Tizenkét könyve jelent meg és több mint száz tanulmányt és tudományos cikket publikált. Fő kutatási területe a kísérleti szociálpszichológia, és ezen belül a társadalmi interakciók, továbbá az emócióknak a g

Legutóbb Sopronban láttam Kubik Annát a színésznőt alakította Molnár Ferenc A testőr című darabjában. Fiatal szépasszonyként pontos és tündökletes váltásokban játszott-sugárzott, de magányosnak éreztem mert kihunyt egy csillag. Elment drága játszótársa, Bubik István, aki Kubik Annának ma is lélek szerint testőre. Ősi és mitikus varázsos teremtés Kubik Anna, mert őrzi azt, amit ember-voltunkban oly gyalázatosan koptat és pusztít a kor katarzist gyújt és

A Csanádi-monográfia szerzője a költőt, a műfajokat és formákat az irodalom és a társmű­vé­szetek kapcsolatrendszerében mutatja be. Élvezetesen tárgyalja a folklór tematikus és moti­vi­kus vonatkozásait. Magyar és világirodalmi analógiákkal mutatja be, miként alakított a ki a költő a maga sajátos nyelvét, hogyan szintetizálta a népi, a régi és a 20. századi nyelvet és formákat.

Mentes Mihály (1891-1960) a teológia tanára volt a győri papnevelőben, majd címzetes prépost és székesegyházi kanonok. A két világháború közötti katolikus költészet egyik neves képviselője. A kötet válogatott verseit tartalmazza.

A Kárpát-medence Szent György-hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege

"Nem olyan egyszerű dolog mindent itt hagyni, hiszen ezer szál köt szülőföldemhez. Ide temették őseimet, itt élnek rokonaim, barátaim, nemcsak magyarok, de románok, cigányok is. nem egyszerű dolog elmenni, mert a határon túl is csak idegen az ember."

"...A magyar ember bizonyos életkoron és értelmi fokon túl nem lehet kozmopolita. Én is túljutottam ezen a korhatáron. Egyszer Daniel Halévyről emlékezve megírtam, hogy a múlt csak lassan harapódzik el rajtunk az évek testileg, lelkileg és szellemileg visszavisznek a világból széttörhetetlen körünkbe. Az értelemnek szüksége van az ifjúkori kozmopolitizmusra, aki viszont érett fővel is ki-besétál az örök körön, már e gyanútlanságával elárulja a félművelts

Milyen befolyást gyakorolt Magyarország saját történelme alakítására a második világháború után? El lehet-e fogadni azt, hogy a trianoni béke aláírása óta Magyarország döntéshozói alig-alig képesek irányítani az ország, pláne a nemzet sorsát, hisz az alapvetően a nagyhatalmi akarat függvénye. Milyen, milyenné válhat az az ország, annak politikája, vezetőinek felelős­ség­vál­lalása, polgárainak öntudata, büszkesége, amely kiindulópontként, a realit

"Papp Lajos szívsebész professzor barátom története nemcsak az Ő története. Az Ő személyén keresztül -benne és általa- a mindenkori, de leginkább a jelenkori magyar sors jelenik meg, teljesülbe. A magyar életsors, amióta világ a világ, az egymásért élést, az egymásért való valóságot testesítette meg. Magor és Hunor, a magyar testvérpár nem egymást ölték, hanem a testvéri szeretet valósulásán keresztül egymásért harcoltak. Azt, ami akkor, ott, "azon" a s

Az író Szent Ágoston életrajzában a Szentben az embert kereste és találta meg, ösztönösen megérezve sorsuk hasonlóságát. Az ő szíve is, mint Ágostoné nyugtalan volt, míg meg nem találta Istent az Írás örök betűiben s az "ibolyában, amely tavaszkor piszkos kis levélkék alól nyújtogatja lenge csuklyájából kék fejét".

Balliberális eszmefuttatások határok nélkül .

"A színház nem földi színtér! A színház menedék. Csodák világa. A színház: szerelem! Örökké tartó láz." - írja a szerző a könyv bevezetőjében. E gazdagon illusztrált kötetben megelevenednek a Madách színház évtizedei: színészek, arcok, gyötrelmek és szárnyalások, amelyeket az író mind emlékezetébe zárt.

II. József császár és idősebb Wesselényi első pillantásra ismerősök amint kilépnek a história ködéből a művészet verőfényébe. Két egymástól teljesen idegen világ csap össze személyükben, s mindegyik önmagában hordozza tragikumát. A császár tragikuma az, hogy nagy eszméi nem valók a kornak, metsző értelme nem törődik a szív, a tradíció, az anyanyelv, a szent szokások hatalmával, boldogítani akarja népeit, de csak simára és szürkére nyesné, ezért

A keresztény embert, így a keresztény színészet is az élete hitelesíti, azt viszont igazán csak a szűk környezete az Isten ismeri.

"Petrás Mária keramikus és Döbrentei Kornél költő olyan művészemberek, akik a mai állapotok között, "hivatalosan" nemigen férnek be sehová. Bár más-más műfajokban munkálkodnak, egyben azonosak, ami a befogadásukat illeti: nem kívánatosak a "trendinek". Ennek ellenére - vagy csak azért is - az egyikük kell a megnyomorodott indulatoktól sápadt magyar férfiaknak, a másikuk meg a hitetlenségtől és elmaradt szerelemtől szenvedő nőknek, és a hívő édesanyáknak."

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat háziorvosa, Ajándék-doktor amellett, hogy a főváros elesettjeinek támogatója és a hagyományos kínai orvoslás magyarországi terjesztője, szellemi munícióról is gondoskodik mindazok számára, akiket saját boldogulásukon kívül a közösségük sorsa is érdekel. A természetgyógyász-orvos élénk érdeklődéssel követi a közélet eseményeit is, sőt saját maga is publikál az Új Idők című folyóiratban. Csak néhány cím az igen s

"1998-ban el kellett újból döntenie egy országnak, hogy mit folytat. Saját nemzeti múltját-e, vagy pedig toldozgatja-foldozgatja a rákényszerített szocialista félmúltat, amellyel sosem azonosult. Az emberek javarészében kiirthatatlanul él egy természetes igény, hogy a szüleiket vagy a gyerekeiket, miként a hazájukat, mások ne becsméreljék. Lehet azon dolgozni, hogy ez az igény kivesszen. De lehet munkálkodni az ellenkezőjén is. Minden azon dől el, hogy milyen családo