1 kép Remenyik Zsigmond VÁNDORLÁSOK KÖNYVE
Remenyik Zsigmond VÁNDORLÁSOK KÖNYVE
- Megjelenés: 2010,
- Könyv kategória: Szépirodalmi, Ha semmi más nem bizonyítaná, csak a Vándorlások könyve, akkor sem lehetne kétségünk, hogy Remenyik írónak is, gondolkodónak is a legigazabbak közé tartozott, ez a nagyszerű, fordulatos, izgalmas pikareszk regény a modern magyar regényírás remekei közé tartozik. „Jelen kötetemben – írta Remenyik Zsigmond a regény első kiadásáról – igyekeztem visszatérni a 17., 18. és 19. század valaha oly kedvelt, de oktalanul elhanyagolt klasszikus regénytípusához, amely elbeszélések közbeiktatását alkalmazta a regény szélesebb, univerzálisabb keretein belül, ezáltal szinte módot keresve, hogy teljesebb képet adjon a természetről, az emberi életről és a létező (akár a valóságban, akár elképzelésünkben létező) világról. Szeretném, ha az olvasóra gyakorolt hatásában ugyanezt az eredményt érné el a kötet, amit annak idején a valóság, amelyből élményanyagomat merítettem, rám gyakorolt. Ha ezt eléri, érdemes volt nemcsak papírra vetni, de át is élni a szenvedéseket, ha pedig nem, úgy legjobban teszi az író (és ez valamennyiünkre vonatkozik), ha az emberiség érdekében keres magának valami más, tisztesebb foglalkozást, korrektor marad, szobafestő, hintáslegény vagy béltisztító, mert nem érdemli meg sem az írástudó, sem a gondolkodó, sem az író nevet…”
További ajánlatok (1)
Remenyik Zsigmond VÁNDORLÁSOK KÖNYVE irodalom termékleírás
| Szerző | Remenyik Zsigmond | |
|---|---|---|
| Kiadó | FAPADOSKONYV.HU | |
| Megjelenés | 2010 | |
| Oldalszám | 232 | |
| Eredeti cím | Vándorlások könyve | |
| Könyv kategória | Szépirodalmi |
Gyártó: Remenyik Zsigmond
Termék: VÁNDORLÁSOK KÖNYVE
Ha semmi más nem bizonyítaná, csak a Vándorlások könyve, akkor sem lehetne kétségünk, hogy Remenyik írónak is, gondolkodónak is a legigazabbak közé tartozott, ez a nagyszerű, fordulatos, izgalmas pikareszk regény a modern magyar regényírás remekei közé tartozik. „Jelen kötetemben – írta Remenyik Zsigmond a regény első kiadásáról – igyekeztem visszatérni a 17., 18. és 19. század valaha oly kedvelt, de oktalanul elhanyagolt klasszikus regénytípusához, amely elbeszélések közbeiktatását alkalmazta a regény szélesebb, univerzálisabb keretein belül, ezáltal szinte módot keresve, hogy teljesebb képet adjon a természetről, az emberi életről és a létező (akár a valóságban, akár elképzelésünkben létező) világról. Szeretném, ha az olvasóra gyakorolt hatásában ugyanezt az eredményt érné el a kötet, amit annak idején a valóság, amelyből élményanyagomat merítettem, rám gyakorolt. Ha ezt eléri, érdemes volt nemcsak papírra vetni, de át is élni a szenvedéseket, ha pedig nem, úgy legjobban teszi az író (és ez valamennyiünkre vonatkozik), ha az emberiség érdekében keres magának valami más, tisztesebb foglalkozást, korrektor marad, szobafestő, hintáslegény vagy béltisztító, mert nem érdemli meg sem az írástudó, sem a gondolkodó, sem az író nevet…”
