Történelem vásárlás

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Gesta Hungarorum, azaz „A magyarok cselekedeteiről” mitikus eredetmonda a hun, székely és magyar mondákban Attila hódításaiban, Álmos és Árpád vezér honfoglalásában és Emese vagy Emes csodálatos álmában már benne foglaltatik a magyar nemzeti hagy

2023. október 7-én olyasmi történt, amire azelőtt nem volt példa a zsidó állam történelmében: a Gázai övezetből 20 perc alatt több ezer rakétát lőttek Izraelre, majd ezt követően a Hamász militánsai az övezetet körülzáró falakat áttörve kegyetlen mészárlást hajtottak végre a közelben fesztiválozó fiatalok és a környék lakói között, az életben maradtak közül pedig rengeteget elhurcoltak. A váratlan és brutális agresszióra válaszul Izrael átfogó

Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főként Magyarország régészeti gyűjteményeinek összefoglalása képezte szakirányát. Ezen munkái tették ismertté, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal. Hampel József régészeti monográfiája a késő római kortól a honfoglalás koráig mutatja be a népvándorlás korának

"Túrázók nagykönyve könyvsorozatunk legújabb kötete ezúttal a világ száz különleges helyszínére kalauzolja az olvasót. Könyvünkben a gyalog-, a biciklis, a lovas, az autós, illetve a tengeri és édesvízi túrák szerelmesei éppúgy megtalálhatják az ideális úti célt, mint az extrém sportok rajongói. Gyűjteményünkben könnyebb, közepesen nehéz és kifejezetten nehéz, komoly felkészültséget igénylő kalandtúrák is helyet kaptak – bármelyiket válassza is,

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is. A magyar őst

Nekünk semmi feltétel alatt nem szabad a kezünkben lévő vezető fonalat eleresztenünk: nekünk nem szabad mást hinnünk, mint amit a régiek írtak, mert csak ők vezethetnek bennünket biztosan a múltnak ködében. Mi nem akarjuk elfelejteni ősi történelmünket, mint elfelejtették a perzsák a magukét. Miként a testi táplálék nélkül: úgy nemzet az ő történelme nélkül nem élhet. Amit a modernek „üres csillogás”-nak neveznek, az a magyar nemzet történetének ragy

E könyv arról szól, hogy szerte Közép-Európában a számtalan helyi közösség hogyan viszonyult azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeket a Habsburg-dinasztia tett a 18. századtól az első világháborúig, hogy egységes és egyesítő birodalmat hozzon létre. Megvizsgálja, hogy a birodalmi intézmények, a közigazgatási gyakorlat és a kulturális törekvések hogyan segítették a társadalmi fejlődést az egyes régiókban a 18. század végétől a 20. század első két évt

Jelek szerint Martin Bormann, Hitler helyettese nem esett el az ostromlott városban, hanem kijutott onnan, s később Dél-Amerikába költözött. A könyvben dokumentumszerű pontossággal követhetjük végig adatokkal, szemtanúkkal igazolt útját. Mi köze volt a Perón házaspárnak (beleértve Evitát is) a náci bűnös útjához? Segített-e a Vatikán abban, hogy a négy nagyhatalom által keresett bűnöző egérutat nyerjen? Valóban látták-e őt olaszországi kolostorokban

• Magyar történelem
Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált „ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában. A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással, a nyelv eredetével, a hunokkal és még számtalan magyarságot érintő témával.

A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége Rákosi Mátyás, akinek neve egy egész történelmi korszakot fémjelez, amit végül az 1956-os forradalom söpört el.2016-ban, egy véletlennek köszönhetően Ungváry Krisztián hozzájutott Rákosi irathagyatékának több mint háromszáz darabos kollekciójához. Ennek eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy egy műbőr táskába csomagolva került elő Ciprus szigetén egy szállodai szobából. Ez az izgalmas és

Napoleon „Nap” Dumas New Jersey-i kisvárosi detektív egész világa romba dől, amikor gimnazista korában ikertestvérét, Leót és Leo barátnőjét, Dianát holtan találják a vasúti síneken, majd szerelme, Maura szakít vele, hogy aztán minden magyarázat nélkül kámforrá váljon. Mi történhetett ezen a tragikus napon? Lehetséges, hogy a két sötét rejtély összefügg, vagy csupán a vak véletlen tette tönkre Nap életét? Tizenöt évvel később Nap megdöbbentő jel

Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a mód

250 oldal és 2000 év német történelem: James Hawes érdekfeszítően és magabiztosan kalauzol bennünket az ókori rómaiaktól egészen a jelenkorig. Évszázadokon átívelő izgalmas utazásra hívja olvasóit, amelynek végállomása szenvedélyes tisztelgés a Németországi Szövetségi Köztársaság előtt.

"(...) Ennek a könyvnek megírásánál, mely mindazon tudnivalókat felöleli, melyekre nemesi ügyekben valakinek csak szüksége lehet, két szempont lebegett szemeim előtt: röviden vázolni a nemesség multját, történetének fontosabb eseményeit s kiváltságos köz- és magánjogi helyzetét; a másik: felvilágosítással szolgálni minden előforduló nemesi kérdésben. Az igaz hazafi talán mindkét részében meg fogja találni benne mindazt, mit e két szempontra való tekintet "(...) Ennek a könyvnek megírásánál, mely mindazon tudnivalókat felöleli, melyekre nemesi ügyekben valakinek csak szüksége lehet, két szempont lebegett szemeim előtt: röviden vázolni a nemesség multját, történetének fontosabb eseményeit s kiváltságos köz- és magánjogi helyzetét; a másik: felvilágosítással szolgálni minden előforduló nemesi kérdésben. Az igaz hazafi talán mindkét részében meg fogja találni benne mindazt, mit e két szempontra való tekintettel csak kereshet benne: a nemesség dicső, fényes történeti multjában nem tetszelegni, hanem belőle példát és erőt fog meríteni a haza iránti kötelessége teljesítésére és megbízható útbaigazítást talál majd mindazon kérdésekben, melyek a nemesség régi fényének a változott körülmények daczára is annyira-mennyire megőrzésére vonatkoznak. E két szempont nemhogy nem ellentétes egymással, de sőt szorosan egymásba kapcsolódik. Annak az intézménynek, mely ezer éven át becsülettel megállta a helyét, kétségtelenül joga van az élethez a második ezerévben is. E joggal szemben azonban a kötelességek állanak s e kötelességek teljesítése vagy elhanyagolása adja meg az intézmény további fennállásának feltételeit. Könyvem megfelelt magam elé tűzött czéljának, ha mindazokat, kik hozzáfordulnak, útbaigazítással látta el és legalább egy pillanatra gondolkodóba ejtette az olvasót a nemesség multja és jövője felől; szerénytelenség nélkül többre nem vállalkozhattam, ennél kevesebbet adni pedig nem akartam." (a Szerző)

A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek

Az uralkodók minden időben igyekeztek biztosítani személyes védelmüket; ezt a célt szolgálta testőrgárdájuk. Nemcsak bizalmi, őrző-védő feladatot jelentett ez, hanem egyben reprezentatív célokat is szolgált. Ezt jelképezte díszes, megkülönböztető egyenruhájuk is. A testőrök általában kitűnően kiképzett, fegyelmezett és harcban kitüntetett daliás legények voltak, akik büszkén viselték a Gárda jelzőt. A történelem folyamán egyes uralkodók híres ala

Gyermekkoromban a szerencsésebbek közé tartoztam, mert ritkán kaptam verést otthon. Csak olyankor, ha rossz fát tettem a tűzre, vagy rossz jegyet hoztam haza az iskolából. Ilyenkor anyám rohant a padlásfeljáróba a prakkerért, hogy jól elnáspángoljon vele, de én gyorsabb voltam nála, és apám lábánál húzódtam meg a kovácsműhelyben, a kohósalak mellett, a tűzfészek alatt. Apám sohasem bántott. A társaim közül nem volt mindenki ilyen szerencsés. A pechesebbeket n

Van az úgy, hogy az ember élete delén végre megnyugszik és él mint Marci Hevesen. Nagy Antal kalandos életében véget érni látszott a kis magyar odüsszeia. 34 éves korára szolid egzisztenciát teremtett, családot alapított és feleségével együtt gondoskodott két kisfiuk neveléséről. A deus ex machina 1968 végén következett be, amikor a Belügyminisztérium „fejvadászai” megkeresték az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékáni hivatalában azzal az ajánlatukk

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

A székely ismeri magát, tudja kicsoda, magát kisebbíteni nem engedi. Oka van reá, hogy úgy származásánál, mint történeténél s minden testi és lelki tulajdonságánál fogva sokszor és sokban különbnek tartsa magát más népeknél, de soha semmiben és senkinél kevesebbnek ne.S a székely - napról-napra tanúja lehet annak és lehet ma is, aki az érintkezési pontokon élt, vagy él - a székely a csángót magánál is többre becsüli s minden más népnél - önmagánál