Történelem vásárlás

2023. október 7-én olyasmi történt, amire azelőtt nem volt példa a zsidó állam történelmében: a Gázai övezetből 20 perc alatt több ezer rakétát lőttek Izraelre, majd ezt követően a Hamász militánsai az övezetet körülzáró falakat áttörve kegyetlen mészárlást hajtottak végre a közelben fesztiválozó fiatalok és a környék lakói között, az életben maradtak közül pedig rengeteget elhurcoltak. A váratlan és brutális agresszióra válaszul Izrael átfogó

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Gesta Hungarorum, azaz „A magyarok cselekedeteiről” mitikus eredetmonda a hun, székely és magyar mondákban Attila hódításaiban, Álmos és Árpád vezér honfoglalásában és Emese vagy Emes csodálatos álmában már benne foglaltatik a magyar nemzeti hagy

Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főként Magyarország régészeti gyűjteményeinek összefoglalása képezte szakirányát. Ezen munkái tették ismertté, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal. Hampel József régészeti monográfiája a késő római kortól a honfoglalás koráig mutatja be a népvándorlás korának

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is. A magyar őst

"Túrázók nagykönyve könyvsorozatunk legújabb kötete ezúttal a világ száz különleges helyszínére kalauzolja az olvasót. Könyvünkben a gyalog-, a biciklis, a lovas, az autós, illetve a tengeri és édesvízi túrák szerelmesei éppúgy megtalálhatják az ideális úti célt, mint az extrém sportok rajongói. Gyűjteményünkben könnyebb, közepesen nehéz és kifejezetten nehéz, komoly felkészültséget igénylő kalandtúrák is helyet kaptak – bármelyiket válassza is,

Besúgók - mit ígér és mit nyújt Mező Gábor legújabb kötete, a „megszállás” témája köré rendeződő sorozat harmadik része? Ez a könyv a sajtó „einstandolásáról” szól, de főként a Kádár-diktatúra időszakára, az író- és újságíró-társadalom megtörésére, megnyerésére, illetve az emigráció megfigyelésére, bomlasztására, lejáratására fókuszál. Szerepelnek benne olyan újságírók, akiket be sem kellett szervezni. Mint amilyen Rényi Péter

Nekünk semmi feltétel alatt nem szabad a kezünkben lévő vezető fonalat eleresztenünk: nekünk nem szabad mást hinnünk, mint amit a régiek írtak, mert csak ők vezethetnek bennünket biztosan a múltnak ködében. Mi nem akarjuk elfelejteni ősi történelmünket, mint elfelejtették a perzsák a magukét. Miként a testi táplálék nélkül: úgy nemzet az ő történelme nélkül nem élhet. Amit a modernek „üres csillogás”-nak neveznek, az a magyar nemzet történetének ragy

Jelek szerint Martin Bormann, Hitler helyettese nem esett el az ostromlott városban, hanem kijutott onnan, s később Dél-Amerikába költözött. A könyvben dokumentumszerű pontossággal követhetjük végig adatokkal, szemtanúkkal igazolt útját. Mi köze volt a Perón házaspárnak (beleértve Evitát is) a náci bűnös útjához? Segített-e a Vatikán abban, hogy a négy nagyhatalom által keresett bűnöző egérutat nyerjen? Valóban látták-e őt olaszországi kolostorokban

• Magyar történelem
Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált „ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában. A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással, a nyelv eredetével, a hunokkal és még számtalan magyarságot érintő témával.

A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége Rákosi Mátyás, akinek neve egy egész történelmi korszakot fémjelez, amit végül az 1956-os forradalom söpört el.2016-ban, egy véletlennek köszönhetően Ungváry Krisztián hozzájutott Rákosi irathagyatékának több mint háromszáz darabos kollekciójához. Ennek eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy egy műbőr táskába csomagolva került elő Ciprus szigetén egy szállodai szobából. Ez az izgalmas és

Az Államvédelmi Hatóság története elválaszthatatlan első vezetőjének, Péter Gábornak a személyétől. Neve egyet jelentett, és egyet jelent napjainkban is a terrorszervezettel, számos ártatlan honfitársunk megkínzásával, bebörtönzésével, meggyilkolásával. Mégis a történettudomány máig adós maradt az ÁVH-vezér életútját feldolgozó szakmunkával. Müller Rolf könyve ezt a hiányt pótolja, bemutatja: hogy az újfehértói szabólegény miként vetette bele ma

Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a mód

Kr. e. 73-ban addig soha nem látott eseménysorozat vette kezdetét a Római Birodalomban. Egy kisebb csoport gladiátornak sikerült megszöknie a Vezúvtól nem messze fekvő szálláshelyéről; fegyverzetük ekkor még nem állt másból, mint néhány, helyben zsákmányolt konyhai eszközből. A vezetőjük viszont egy rendkívüli személyiség volt: Spartacus. Annyira rendkívüli, hogy alakja köré legendák szövődtek, amelyek mind a mai napig hatnak; később forradalmárok indulta

„Egy amerikai katona a szövetségesek arcvonalán az egyik bokor mögül kémlelte a Brenta folyó völgyét – a hegyek fák borította lábainál szétszórt tanyák festői látványa tárult elé. A dombvidék tele volt német ejtőernyősökkel. Az ellenséges vonalak felől többen is egyenesen az amerikai közlegény felé tartottak: fél tucat partizán, fegyverrel a kezében, egy jobban öltözött, fegyvertelennek tűnő civil, valamint egy szikár alak kopott, szürkéskék egyenr

„Remegni fogsz a dühtől, aztán együttérzően szorítasz Rahafnak.” Sophie McNeill, Human Rights Watch Memoár bátorságról és áldozathozatalról, egy fiatal nő tollából, aki elmenekült bántalmazó családjától és Szaúd-Arábia elnyomó közegéből – és akinek menekülését lélegzet-visszafojtva figyelte az egész világ. 2019 elején, több mint egy éven át tartó gondos tervezés után Rahaf Mohammed végre elmenekült Szaúd-Arábiából, bántalmazó családj

250 oldal és 2000 év német történelem: James Hawes érdekfeszítően és magabiztosan kalauzol bennünket az ókori rómaiaktól egészen a jelenkorig. Évszázadokon átívelő izgalmas utazásra hívja olvasóit, amelynek végállomása szenvedélyes tisztelgés a Németországi Szövetségi Köztársaság előtt.

• Magyar történelem
A "Petőfi Sándor" 15. vajdasági rohambrigád megalakulásának 65. évfordulójának tiszteletére Közreműködők: Dr. Godó Ágnes, Kovács Gábor Attila, Solymosy Zsuzsanna, Uri Ferenc A második világháborúhoz kapcsolódó események, a fegyveres partizánharcok eredményei ma is élénken foglalkoztatják a közvéleményt, a történések résztvevőit és túlélőit, sőt újabban a fiatalabb korosztályt is. Európában a Hitler és szövetségesei által lerohant országokban mindenütt kibontakozott a nemzeti ellenállási mozgalom. A második világháborúban a királyi Jugoszlávia is a világuralomra törő hitleri agresszió áldozata lett. 1941. április 6.-án német és olasz csapatok megtámadták a fasiszta szövetséghez vonakodva csatlakozó országot. A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és Partizánosztagok Josip Broz Tito vezetésével sikeres harcot folytatott a megszállók és a hazai kiszolgálóik ellen. A népfelszabadító küzdelem megmozgatta azokat a nemzetiségeket is, amelyeknek a királyi Jugoszláviában a másod, sőt a harmadrendű állampolgárok sorsa jutott. Számos alakulatban több nemzet fiai és lányai között ott voltak szép számban a magyarok is. A Petőfi-brigád megalakulásának 65. évfordulója nagyon jó alkalmat kínál a magyarok részvételének árnyaltabb bemutatására. Kiadónk  a kisebbségi létben élők történelmének egy érdekes, sokat vitatott,  a résztvevők által különbözőképpen megélt és elmesélt kis szeletét kínálja az olvasóknak. Azon igyekeztünk, hogy a korábban erősen heroizált és mitizált partizánlét helyett egy sokkal összetettebb képet alkossunk, bemutatva érdemeiket, de nem eltagadva bizonyos események árnyoldalát sem. A háborút elszenvedő és a túlélésért küzdő emberi sorsok ragadtak meg bennük. A múlt így vagy úgy, de mindig jelen van életünkben: ezért a fiatalabb, de az idősebb nemzedék tagjainak is tanulnia kell ezeknek az időknek a történéseiből, tapasztalataiból.

A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek

A kunok - ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években - nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek. A nomád vándorlások alatt eljutottak Magyarország területére is, és beolvadtak a magyar nemzet egységébe.

1940-ben, a franciaországi Dunkerque kikötővárosában több mint 300000 csapdába esett szövetséges katonát mentett ki a náci Németország karmaiból egy rendkívüli tengeri evakuációs hadművelet. A kilenc napig tartó csatában részt vevő katonák, tengerészek, pilóták és civilek igaz története az évek során legendává vált. A Winston Churchill által „csoda”-ként emlegetett mentőakciót most a több bestsellert is jegyző történész, Joshua Levine tárja fel,