Történelem vásárlás

Két nő. Egy történet. A titok visszhangzik nemzedékeken át. Felejthetetlen történet bátorságról, árulásról Berlin, 1933. Betiltott könyvekből rakott, óriási máglyák fénye villódzik az éjszakai égbolton. Egyre többen csatlakoznak a náci párthoz, Freya már nem érzi magát biztonságban. Elszörnyedve látja, ahogyan szeretett városát birtokba veszi a fasizmus. Döntenie kell: tétlenül nézi, ami történik, vagy felteszi az életét arra, hogy megmentse a bajba j

Sok kislány álmodozik arról, milyen jó lenne hercegnőként hozzámenni egy délceg és kedves királyfihoz, aki aztán a tenyerén hordozná - s élnének boldogan, míg meg nem halnak! Mint a mesében, ám a valóság a legtöbb esetben inkább rémisztő és megpróbáltatásokkal teli. Julianna egy kicsiny német állam hercegének lányaként született a 18. század végén, és még be sem töltötte a tizenötödik életévét, amikor Szentpétervárra vitték, és feleségül adták

Hogyan jöhet létre és hogyan halhat el egy autokratikus rendszer Európában? Miként lehet tégláról téglára helyreállítani a demokráciát? A könyv 2023-ban a legnagyobb tényirodalmi könyvsiker volt Oroszországban: a vásárlók és olvasók gyaníthatóan arra kerestek választ Baunovtól, hogy a Putyin-rendszer mikor és hogyan érhet véget, jóllehet a szerző abban az öncenzúrázott változatban szót sem ejtett arról, hogy Oroszországban most hasonló ideológiákra

„Varázsló asszonyt ne hagyj életben!” – hangzik az intelem Mózes második könyvében, amelyre előszeretettel hivatkoztak a középkori boszorkányperek során. Milyen szerencse, hogy bár a XIV. századi Itáliában mindig betartották ezt az intelmet, egy rabszolgasorban élő magyar nemes leány mégis életben maradhatott. Himfi Margitot, Nagy Lajos király hadvezérének, Himfi Benedeknek a leányát 1375-ben elrabolják a törökök. Viszontagságok egész sora után a velen

Hell Miksa bécsi udvari főcsillagász 1767-ben meglepő megbízást kap: az ismert világon belül utazzon a lehető legmesszebbre északra és keletre, hogy megfigyelje a Vénusz-átvonulást. Ötezer kilométeres utazás vár rá zord körülmények között, a bolygó legkíméletlenebb helyére, Vardobe, egyetlen célt szem előtt tartva: hogy megmérje a Föld és a Nap távolságát. Az expedíció több évig tart, a kor legfejlettebb technológiáját biztosítják számára, és a v

1942 őszén Torino felett elsötétül az ég. A szövetséges légierő bombái záporoznak a városra, aki teheti, vidékre menekül. Stella Costát az édesanyja Toscanába küldi a rokonaihoz, akik egy angol házaspár hatalmas, gyönyörű villájában laknak. Mivel nem tartották a kapcsolatot, Stella idegenként csöppen a családba, és rosszul érzi magát, mert a nagynénje feltűnően ridegül bánik vele. Stella megtudja, hogy családja hatalmas felelősséget vállalt: csaknem hár

VIII. Henrik udvarában a király szeszélyének és a hatalmi játszmáknak kiszolgáltatott udvaroncok között a titkok a legértékesebb árucikkek. Minden döntés veszélyes lehet, és a leghalkabb suttogás is megpecsételheti a királynők sorsát. Jane Boleyn a Tudor-udvar egyik háttérembere, aki nagyon is jól eligazodik a politika labirintusában. Túlélésének záloga, hogy eljátssza a neki rendelt szerepeket: a kételyeit elrejtő feleséget, Boleyn Anna odaadó sógornőjét

A báj a legerősebb fegyverük, a ravaszság a csalhatatlan szövetségesük. Senki és semmi nem állíthatja meg Medici Katalin udvarhölgyeit. Fényűzés és nyomor, katolikusok és hugenották, elegáns hölgyek és durva katonák kavargó egyvelege jellemzi a reneszánsz Párizst. Medici Katalin kénytelen a csodálatos Diane de Poitiers-vel osztozni a férjén, II. Henriken, dúl a Habsburgok ellen vívott itáliai háború, és egyre nő a reformáltak száma. Amikor Nostradamus ki

1975, Budapest, az űrverseny végén. A hidegháború enyhülni látszik, az Apollo–Szojuz-korszak a technológiai együttműködés illúzióját kínálja, a hétköznapokat mégis az alkalmazkodás, a hallgatás és a kimondatlan határok szabják meg. Kajetán Andor csillagász a magyar tudományos élet egyik legismertebb arca: a Csillagvizsgáló Intézet büszkesége, a televízió kedvence. A felszín alatt ugyanakkor gyász és depresszió gyötri, rossz döntések és kétes alk

Az amerikai indián Ischate és a kreol úrihölgy, Suzette sorsa a 18. századi Louisianában fonódik össze, ám társadalmi és kulturális értelemben is egy világ választja el őket egymástól: az indián fiú bölcs harcos, ám a kreolok szemében egyszerű """"vadember˝. Ezzel szemben Suzette egy vagyonos New Orleans-i kereskedő lánya, aki gyermekkorától kezdve a társadalmi, erkölcsi és illemszabályok béklyójában él. A két fiatal gyermekkori találkozása mindkettőjük

Torda városa, mint nemesi kiváltságokat élvező közbirtokosság lakóhelye érte meg a legújabb kor eseményeit. Lakosait kezdetben, mint a hadászatilag igen fontos tordai vár védőit, később mint a kimeríthetetlen gazdagságú sóaknák művelőit folytonos pártfogásban részesítették királyaink, fejedelmeink, s 1600-ig a Keresztes mező lévén az erdélyi országgyűlések rendes székhelye, hogy a városi polgárok az idegyűlt rendeket elláthassák, századokon keresz

A szerző véletlenül bukkant rá a közel ötven évvel ezelőtt gondosan összegyűjtött leveleire, melyeket sorkatonai szolgálata idején kapott. Olvasgatásuk közben megelevenedtek előtte egykori élményei, a határőrélet kihívásai, napos és árnyoldalai. Az újra átélt érzések inspirálták e könyv megírására. A bemutatott történeteket a családtagjaitól és barátaitól érkezett, mintegy kétszáz levélből válogatott írásokkal fűszerezte. A Határőrmundérban

A Cegléd című kötet megírásának célja az volt, hogy összegyűjtsük városunk múltjának és jelenének adatait és emléket állítsunk mindazoknak, akik a város fejlődését előrevitték. A város jobbágyváros mivolta a magyarázata egy fontos jellegzetességnek, mely városunk Kossuth-kultusza. Sehol a világon nem hagytak mélyebb nyomot a lelkekben Kossuth Lajos elvei és eszméi, mint itt, - úgy, hogy személyének és eszméinek tisztelete valóságos kultusszá vált.

Jelen tanulmány a genealógia körébe tartozik és egy jelentős nemesi család történetét dolgozza fel. Igaz, hogy az írás még 1899-ben jelent meg, de még ma is méltán tarthat igényt az érdeklődésre, hiszen a család tagjai jelentős helyet foglaltak el a magyar történelemben.

"A 11. században egy hatalmas keresztény sereg, amely a pápa hívására állt fegyverbe, végigsöpört a Földközi-tenger keleti partvidékének iszlám világán, és elfoglalta Jeruzsálemet, egy három vallás által is szentnek tartott várost. Az első keresztes hadjáratot követő kétszáz évben mohamedán és keresztény seregek vívtak brutális háborúkat a Szentföld feletti uralomért. Mindkét oldal szilárdan hitte, hogy Isten akaratát teljesíti be. Ez a könyv elmes

"2008-ig a második világháború 1944-1945. évi magyarországi harcainak volt egy olyan eseménysora, amelyet a hadtörténetírás addig nem dolgozott fel kellő alapossággal. A Felvidék azon része, amely 1938 és 1945 között újra Magyarország határain belülre került, 1945 és 1989 között rendszerint kimaradt a magyarországi hadműveletek tárgyalásakor. A magyar szakemberek a területet az 1945 utáni helyzetből kiindulva Csehszlovákia részének tekintették, és miután az

VIII. Henrik annak köszönheti, hogy királlyá koronázták, hogy bátyja, Artúr herceg, a trónörökös 15 éves korában meghalt. Viharos uralkodása 38 évig tartott, hatszor nősült, számtalan botrányban és győztes, majd vesztes csatában volt része. Olyan energikusan, jellegzetes módon uralkodott, hogy emléke soha nem merül feledésbe. Henrik fiúörökös utáni hajszájában kivégeztette kisebbik lánya anyját, Boleyn Annát, azonban apja hajdani meggyőződésére, hogy

"A Muhinál lezajlott csatát a népemlékezet a Magyar Királyság egyik legnagyobb tragédiájaként tartja számon. Az összesített magyar seregek a templomos és a johannita lovagrendek támogatásával egy napnál is tovább tartották magukat a mongol hadak túlerejével szemben. A történetírás szerint a muhi ütközet után IV. Béla király, a Bükkön át északi irányban kerülve, Pozsonyba menekült. Útját leghűbb emberei segítették, akár az életük árán is. A mongolok

Czech János (1798-1854) jogtudós és történész egyik legfontosabb genealógiai munkája. A mű eredetileg 1829-ben Pesten jelent meg. Az írás olyan alapvető forrásmunka a vármegyei nemesség kutatói számára, mely rövid genealógiai összegzést ad a Győr vármegyében élt birtokos nemesi családokról. Maga a szerző, Czech János, Győr város bírája és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, aki 1848-tól a királyi kincstári levéltár igazgatójaként is tevékenykede

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József az elsők között tanulmányozta a címeres sírköveket és a középkori címeres pecséteket. Kiváló ismerője volt a heraldikai szakirodalomnak és publikációit is ennek szellemében tette. Nagy jelentőségű kézikönyve a Magyar nemzetségi címerek, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét mutat