Történelem vásárlás

Létezett-e hatékony parlamenti érdekképviselete a két világháború között a szomszédos országok magyar közösségeinek? A kisebbségben lévő magyar nemzetiségi pártok képviselői milyen mozgástérrel rendelkeztek, hogyan működtek a parlamentekben és a pártpolitikákban? Hogyan változott ez meg 1945 után, amikor a döntések többnyire nem a parlamentekben születtek, s a kisebbségekkel való együttműködést formálisan a lenini nemzetiségi politika elveire épített

Miként érvényesülhetett a Horthy-korszakban a tudományos pályán egy nő? Milyen ideológiai-politikai megfontolások határozták meg gondolkodását? Milyen kapcsolati hálót épített és ez mennyiben befolyásolta publikációs stratégiáját? Dalos Anna kismonográfiája a zenetudomány-történet, a politika-, a társadalom- és nőtörténet sokszögében elhelyezve mutatja be a Zeneakadémia könyvtárvezetőjének, a neves Liszt-kutatónak és bibliográfusnak, Bartók és Kodá

A nemzetnevelés gondolata egyidejű a modern nemzeteszme kialakulásával. Utóbbi folytonosan változó hangsúlyai újra és újra aktivizálják és aktualizálják a fogalmat is: a "nemzetnevelés" variációi és használatának intenzitása a változó kontextusokhoz kötött. Jelentéseinek felfejtése a mindenkori társadalmi-politikai viszonyok jobb megértéséhez kínálhat kulcsokat. E kötet három magyar nemzetnevelés-parafrázissal foglalkozik - egy pedagógus: Imre Sándor, egy

A Petrarka-Codexet 1303. július 11-én írták meg, azaz, ezen keletkezés áll a homlokán. A könyv fő tartalma a kún nyelv oly bő emléke, hogy abból tökéletesen kielégítő képet alakíthatunk magunknak a kúnok nyelvéről. A kúnok vidékei azon szélességi fokok alatt terülnek el, amelyek alatt Magyarország van, így tehát a magyar lakossághoz tartoznak, annak ellenére, hogy saját nyelvüket és kultúrájukat mindenek felett védik. Hunfalvy Pál kiváló tanulmánya igaz

"Ez a közel négyszáz oldalas kézirat a keserűség jegyében született. Für Lajossal gyakran találkoztunk, nemcsak az MDF-szervezők közös tanácskozásain, hanem egy pohár bor mellett az Aradi utcai Abasári Borozóban, később a Damjanich utcai Piroska vendéglőben. Külön kis "fórumaink" voltak ezek, politikai helyzetértékelők, tennivalóink számbavételére is alkalmasak. Gyérítette ezeket a találkozásokat előbb természetesen Für Lajos kinevezése honvédelmi miniszt

Amikor a Vitézek Évkönyvének a kiadását elhatároztuk, kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyik célunk volt, hogy még szorosabbra fűzzük a belső összetartást, amely önként adódik azok között, akik a legnagyobb elszántsággal és odaadással teljesítették hazafiúi kötelességüket a világok csatájában, a másik pedig, hogy a magyar közönség minél szélesebb rétegeit vonjuk be abba a kultuszba, amellyel a magyar vitézség kivételességének, mindenek fölött

Miért nevezte "arany idők"-nek gyermekéveit gróf Teleki László (1811-1861), kora egyik legismertebb közéleti szereplője? Boldogság és kötelesség, felfedezés és tanulás, szorgalom és szorongás miként jellemezték felnevelődését? - Fábri Anna új könyve a választ a tiszta jellemű, kiemelkedő értelmű és tragikus sorsú politikus gyermekkori naplójából és apjának korábbi nevelési "Tanácsadás"-ából kiindulva keresi. Ismerteti és elemzi e kiváló református

Vajon szükség volt az országgyűlésre egy olyan korszakban, amikor teljes számban kormánypárti képviselők ültek a parlament padsoraiban? Volt-e funkciója a törvényhozó hatalomnak az egypártrendszer körülményei között, amikor a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány teljes egészében uralta a hatalmat? Rákosi Mátyás majdnem őszinte választ adott a kérdésre, hiszen pusztán látszatra, reprezentációra használta az országgyűl

"Aki kézbe veszi ezt a vaskos könyvet, válaszút elé kerül. Vagy figyelmesen végig olvassa az öt oldalas tartalomjegyzéket és azonnal rabul ejti a felcsillantott gazdag és izgalmas tartalom, vagy csak átpörgeti a félezer oldalas kötetet, és leteszi, nem kéri. Leteszi, mert tudja ugyan, hogy van Magyarországnak koronája, de nem tudja, hogy az miért szent, mert nem tudja mi a Szent Korona-eszme, és mit jelent a magyarok történeti alkotmánya. Sajnos kevesen vannak, akik minde

A szerző 67 éve él Észak-Amerikában, 13 évig Kanadában és 54 éve az Egyesült Államokban. Az ott töltött évek ellenére mindvégig megőrizte ragaszkodását Magyarországhoz, szülőfalujához, Gönyűhöz. Ez utóbbit következetesen a "világ közepének" tekinti. Gyermekkorában olyan élményeket, impulzusokat, tapasztalatokat szerzett szülőhelyén, amelyek ma is motiválják cselekedeteit. Emlékezésének középpontjában a család meleg légköre, kedves iskolai élmén

(…) A sport szó tulajdonképpen nem is fejezi ki igazán azt az életteret, amit kedves hajdani igazgatóm minden idegszálával, szenvedélyes szeretettel, igazi maximalistaként igyekezett betölteni. (…) Kocsis Mihály meghatározó személyisége volt a magyar sportmozgalomnak a múlt század harmincas éveinek második fele óta. (…) Életének egyik központi, meghatározó gondolata és törekvése volt az olimpiai eszme szolgálata. (…) A könyv azonban nem egyszerűen ennek a g

Gyárfás Endre új könyve a kiadónknál megjelent Mátyásföld, alkonyuló éden folytatása. Mint minden érvényes "holokauszt-élet", megérzékíti a gazdag magyar humuszt, amibôl a huszadik századi apokalipszis "kiszántotta" a magyar zsidóságot. S nemkülönben a megbolygatott talajt, ahová a túlélők, mint a szerző is, e kollektív elbeszélés gyerekhőse igyekezett újra visszagyökerezni.

Egy könyv, amely olvasmányos formában, ugyanakkor a tudományos követelményekből nem engedve mutatja be Magyarország hadtörténetét. Egy hadikrónika, amely megismerteti az olvasóval a magyar történelem katonai aspektusának legfontosabb tényeit és összefüggéseit, az ország beilleszkedését a nyugati kultúrkörbe, s a magyar hadügynek az európai hadügy fő folyamataival harmonizáló, illetve attól eltérő vonásait. Egy gazdagon illusztrált album, több mint százhúsz

Az Országház épületét méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. Elhelyezése révén az Országház a budapesti városkép egyik központi eleme. Nem véletlen, hogy ma már nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar főváros jelképét is látjuk benne. A támfalaival és külső lépcsőivel az alsó rakpartból kiemelkedő épületóriás összképe elválaszthatatlan a Dunától, amely

"Harmadéves műegyetemistaként naplót vezettem a szabadságharc alatt. Ez a napló három nyelven napvilágot látott, és bemutatta, hogy mit tett, érzett, gondolt azokban a napokban egy húszéves magyar diák. A hatvan év előtti napok bemutatása mellett szükségét éreztem megfogalmazni, hogy mit is üzen 1956 a jelennek. Ezt azért tettem, mert tudom, hogy aki nem tanul a múltból, megismétli azt. Tudom, látom, hogy újra meg kell fogalmaznunk a 16 pontot, ki kell mondanunk azt,

Az olvasó a kötet évszázadokon átívelő, Európa különböző államaihoz kapcsolódó tanulmányain keresztül ismerheti meg, hogy a különböző korok, az eltérő gazdasági súllyal rendelkező államok milyen módon biztosították hadseregük, illetve az egyes háborúk pénzügyi hátterét, milyen azonos, de mégis eltérő válaszokat adtak a felmerülő problémákra, és milyen hatással voltak a hadi vállalkozások a gazdaságra és annak szereplőire. A háborúkat nemcsak

A magyar Szent Koronával kapcsolatban számos kiadvány látott már napvilágot, ezek jelentős része azonban ma már tartalmilag és formailag is elavultnak számít. A brosúra nem kíván a nagyobb formátumú történelmi-művészeti albumok versenytársa lenni, azonban a jelenleg elérhető, kisebb terjedelmű kiadványoknál jóval több tartalmat nyújt. Ezt elsősorban az Országház saját tudástára, valamint a 2016 februárjában készített új Korona-fotók biztosítják.

"Valóban frontország volt-e az 1990-es évek elején Magyarország a déli határainkon kialakult háborús helyzet miatt? A kötetben szereplő dokumentumok és a bevezető tanulmány minden bizonnyal meggyőzik erről az olvasót, de ezen túlmenően szeretnék felidézni egy, ezt a kérdést élesen megvilágító eseményt 1991 őszéről. Antall József miniszterelnök 1991. október 27-én Brüsszelben tárgyalt az Európai Közösséghez történő társulás kérdéseiről, amikor arr

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemz

Eredetileg 1850-ben megjelent könyvecske, ma kultúrtörténeti érdekesség.