Történelem vásárlás

Hetvenöt évvel ezelőtt a Magyar Kommunista Párt (MKP) az 1947-es nemzetgyűlési választásokon tömeges választási csalást követett el. A „kékcédulás választások” néven elhíresült esemény nem tekinthető önmagában álló korszakhatárnak. Sokkal inkább azon folyamat egyik állomásaként értékelhető, melynek során a sztálini Szovjetunió támogatását élvező magyar kommunisták a kizárólagos hatalom magukhoz ragadására törekedtek. A kötet azt a folyamatot

Abaúj-Torna vármegye Magyarország felvidéki része 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik. Abaúj vármegye és Torna vármegye egyesítésével jött létre.

A kötetben összegyűjtött jegyzőkönyvek a balatonfüredi fürdő fejlesztésére, a vendégek jólétét előmozdító intézkedésekre vonatkozó erőfeszítésekbe nyújtanak bepillantást, amelyek nemcsak a gyógyfürdő, hanem a település életének szinte minden területét érintették.

A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig a magyar vidéken. A Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Békéscsabán vagy Szegváron kirobbant tüntetések ismét erőszak áldozataivá tették a holokausztot túlélő zsidó közösségeket, és szorosan összefüggtek a háború utáni politikai és társadalmi küzdelem eseményeivel. A könyv első ízben mutatja be a népítéletek, tüntetések és pogromok történetét a politikai rendőrség

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. - Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csoma József könyve a magyar családi címerek címerművészetét mutatja be, korszakonként, fejlődésében, alakulásaiban és hanyatlásában. Minden egyes fejezet más-más korszakot tárgyal, egészen a magyar címerek kialakulásától az 1848 évi hanyatlásáig. A könyv az eredeti 1913-as kiadás reprint

Mostanra a háború fenekestül felforgatta az emberek életét, és egyre többeket rettegéssel tölt el a gondolat, hogy Anglia talán nem a győztesek oldalán végzi. 1918-ra a világháború sokakat elszakít szeretteiktől. Hunterék, a barátaik és a ház népe bármelyik napon rossz hírt kaphatnak. Edward a házassági problémái elől a frontra menekül. Az ifjú Sadie szerelme, úgy tűnik, viszonzatlan marad, Lauráéknak pedig ott kell hagyniuk a lebombázott Artemis House-t. Et

Könyves Tóth Kálmán (Debrecen, 1837. augusztus 31. – Debrecen, 1924. július 16.) író, református lelkész. Könyves Tóth Mihály református lelkész fia, dr. Könyves Tóth Kálmán unokabátyja. A gróf Degenfeld család kiemelkedő szerepet játszott hazánk történetében és származásuk ellenére ízig-vérig kiváló magyar arisztokratákként viselkedtek. Mindig a fejlődést segítették és támogatták, nem csak gazdasági, de kulturális területen is. A mű az 1893-as k

A BBC History 2024. júniusi számának tartalmából • Nagyhatalmak szorításában: Hogyan jutottunk Trianonig? Mit gondolt Hitler a magyarokról? Mit akart Kádár János? Mit engedett neki Hruscsov és Brezsnyev? • Templomos lovagok a vádlottak padján: tényleg szörnyű bűntetteket követtek el? • Koszorús Ferenc és az 1944-es zsidómentés legendája. • Bostoni teadélután: a gyarmatosítók ellenségei a 18. századi Amerikában. • 1849: támadnak az oroszok! • Fontos

Miként lehet összhangba hozni az erkölcsi államot, Isten országát a világi állammal? Mikor jutunk el a Szent Ágoston-i "csend nyugalmába"? Ha ma, több mint ötven évvel Halecki művének megjelenése után, körülnézünk Európában és a világban, nincs sok okunk a bizakodásra. Olyan jelenségekkel találkozunk, melyekkel a lengyel történészfilozófus nem számolt, de nem is számolhatott. Ám éppen Európa ezeréves históriájának tanulmányozása mondatja Haleckivel: "Ke

A „hétköznapi ember” története ez a második világháborúban... Megkisérel választ adni a kérdésre: Milyen is volt a mindennapokban a háború? Max Hastings húsznál is több kötet szerzője. Könyveiért és újságírói tevékenységéért számos díjat kapott, 2010-ben lovagi címet adományoztak neki.

Holländer Margit tizennyolc esztendős volt, amikor 1944 nyarán zsidó származása miatt elhurcolták. A fiatal lány a magyarországi, vidéki zsidó közösség azon elenyésző hányadához tartozott, akik túlélték a deportálást. Margit megjárta Auschwitz-Birkenaut, Bergen-Belsent és Salzwedelt, csodálatos módon hazatért, és úgy döntött: napló formájában kísérli meg mondatokba foglalni a rettenetet. A csaknem száz oldalnyi terjedelmű, rajzokat, térképeket is tartalma

• Egyetemes történelem
A szerző a legkiválóbb, nemzetközi hírű magyar bizantinológus volt, aki középkori bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel Erdély népesedési viszonyainak történetét a honfoglaló magyarság színre lépésétől a mohácsi vészig. Egészen új megvilágításba helyezi a román népelem erdélyi megjelenését és a magyarsággal való kapcsolatát. Egy beszerezhetetlen alapmű 70 év óta első megjelenése. Ha a rumuny-oláhok is itt lettek volna a honfoglaláskor, egészen bizonyosan elveszítették volna népi egyéniségüket, felszívódtak volna a magyarságban s ma nem volna dákoromán kérdés, de Nagyrománia sem. Éppen az a körülmény, hogy az oláhok a magyar királyok engedélyével és támogatásával megőrizhették népszervezeti különállásukat és szokásaikat, aminek aztán nemzetiségi fennmaradásukat köszönhették, bizonyítja a legvilágosabban, hogy ők sem lehettek itt a honfoglaláskor, hanem csak századok múlva jöttek be, amidőn telepítési alapelve lett a magyar királyoknak, hogy a betelepített népeket a lehetőség mértékéig meghagyják a maguk speciális szervezetében és szokásaiban.

Jegyzetek a nyelv születéséről

• Magyar történelem

• Magyar történelem

• Egyetemes történelem
Hogyan született Európa? Mit jelentett Nagy Károly, mit Napóleon korában és az elmúlt száz évben? Milyen a német és milyen a francia út? Hogyan kezelik a kisebbségi kérdést a katalánok és hogyan a baszkok ugyanabban az országban? Milyen Európa a frissen csatlakozó, tegnap még kommunista országokból nézvést, és hogyan látják a Balkánon? Segíthet-e Európának a jugoszláv tapasztalat? Hogyan alakult viszonya az iszlámmal a földrész születése óta? Ilyen kérdésekkel szembesít a jeles szlovén szerző, akinek esszé- és verseskötete is megjelent magyarul. A csatlakozás idején írta Európa-könyvét, mely számos helyén hivatkozik a közép-európai és benne a magyar tapasztalatra. Progresszív szkepticizmussal szemléli Nyugat-Európát, a kiváltságait féltékenyen őrző -ma-gának való családot-, s körüljárja, hogyan határozta meg magát Európa mindig negatíve - az iszlámhoz, a kelethez vagy az utóbbi századokban a Balkánhoz és az utolsó hatvan évben a kommunista országokhoz való viszonyában. A könyv személyes hangon számol be a szerző tapasztalatairól, bővelkedik önéletrajzi elemekben éppúgy, mint a nemzetközi vitákra való hivatkozásokban, tények sokaságában, vala-mint a történelmi áttekintésekben.

A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949)

• Magyar történelem
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989-1993 Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945-1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői - beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról - rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez. Ez a jelenség régóta foglalkoztatja a politikatudomány művelőit, és visszatérő témája lett a demokratikus átmenet éveiről szóló elemzéseknek is. Mindennek ellenére a mai napig nem született monografikus igényű feldolgozás, amely igyekezett volna a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmezni. Az antalli pillanat ezt a hiányt pótolja, mégpedig rendhagyó módon. A nemzeti történelmet nem a szimbolikus politikai küzdelmek eszközeként, hanem a politikai vitákat strukturáló politikai nyelvként kezeli, olyan más, korabeli nyelvek alternatívájaként, mint a népi mozgalom révén ismerős etnoradikális, a reformközgazdászok, politológusok, szociológusok munkája nyomán kialakult szociologizáló vagy a rendszereket túlélve létező államrezon-nyelv. A miniszterelnök, Antall József pedig azért válhatott e könyv egyik főszereplőjévé, mert ő volt az, aki a leginkább koncepciózus módon igyekezett minden politikai kérdést "lefordítani" a nemzeti történelem nyelvére. SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR (1979) politológus, a ME BTK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanársegédje. Korábban magyar nyelv és irodalmat, esztétikát és összehasonlító irodalomtörténetet is tanult. 2010-ben védte meg disszertációját az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájában. Szerkesztője a Századvég társadalomtudományi folyóiratnak, a Miskolci Politikatudományi Évkönyvnek és a [posztmodern politológiák] könyvsorozatnak. 2009-ben a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségének tagjává választották. Érdeklődési és kutatási területe a diszkurzív politikatudomány, a "hosszú 18. század" politikai eszmetörténete és a rendszerváltás idejének magyar politikája. Több publikációja jelent meg ezekről a témákról.

Elpusztul a nemzet, ha hagyományaihoz, ősi múltjához nem ragaszkodik! És van-e még olyan nemzet, amelyik olyan dicsőséges múltra, annyi vérhullatásra tekinthetne vissza, mint a magyar nemzet? Minden nemzet szereti hazáját, de nekünk magyaroknak százszorosan kell szeretnünk ezt a sokat szenvedett, őseink vérével megszentelt földet. Szeresd Magyar Testvérem ezt a földet! A haza mindenek előtt! Ez legyen mindig, mindenütt, mindenhol jelszavad. Ősi múltunk ismeretéhez tart

Az 1920-as években az egy főre jutó vagyont tekintve az Oklahomában élő oszázs indián törzs volt a világ leggazdagabb népe. Miután olajat találtak a földjükön, az oszázsok fényűző villákba költöztek, és sofőr vezette autókkal közlekedtek. Aztán valakik elkezdték sorban egymás után meggyilkolni őket. Mollie Burkhart rádöbbent, hogy családtagjai első számú célponttá váltak: a szeretteit lelőtték vagy megmérgezték. Más oszázs indiánok is rejtélyes k