Történelem vásárlás

A hazai városok és vármegyék az Árpád-ház kihalása után a XIII. században pecsét s a XIV. században már címer használati joggal részben a királyi adomány, részben önkényes felvétel alapján bírtak. A vármegyék ellenben, melyek közéletükben épp oly tekintélyes, talán részben még fontosabb szerepet vittek, csak a XV. század óta kezdenek bár szórványosan, de a XVI. századtól már rendszeresen pecsétet és címert használni.

?A kötet Fedinec Csilla, Rácz András és Romsics Ignác történészek a BBC History 2023/03., 2023/04., 2023/05. számaiban megjelent, az orosz-ukrán háborút elemző tanulmányait gyűjtötte össze.

Alison Weir, számtalan sikerkönyv írója és neves történész VIII. Henrik hatodik és egyben utolsó feleségének bámulatos történetével tesz pontot a Tudor királynékat felvonultató sorozatára. Annak a feleségnek a történetével, akinek sikerült túlélnie a királyt és újra férjhez mehetett, hogy azután egy szerelmi cselszövésbe keveredjen, ami egyenesen Anglia trónját veszélyeztette. Egy asszony, aki a szerelem és a kötelesség között őrlődik. Két férje megh

A kötet első ízben vizsgálja Magyarország 1999. március 12-én bekövetkezett NATO-csatlakozásának történetét levéltári források, magyar és francia külügyi dokumentumok, magyar kormányzati iratok, továbbá egykori magyar és francia diplomatákkal, valamint magyar katonai vezetőkkel készített interjúk alapján. A könyv részletesen elemzi a Varsói Szerződés megszüntetésének nemzetközileg is kevéssé ismert bonyolult menetét, és bemutatja a mintegy tízéves NATO

Ez a munka a háromszéki Torjáról szóló helytörténeti sorozat harmadik darabja. Az első 2000-ben jelent meg: Altorja - A római katolikus egyházközség története. A második 2014-ben: Karatna - A református egyházközség története. A harmadik 2018-ban: Feltorja - A református egyházközség története. A kötet a kézdi székelyek letelepedésétől a reformáció koráig ívelő időszak felvázolása után, korabeli dokumentumok alapján tárgyalja a reformáció feltorjai

1948/49-től a diktatórikus egypártrendszerű Romániában az információ- és véleményáramlás ellenőrzése - vagyis a cenzúra - új elvek mentén és új intézményekre támaszkodva szerveződött. Milyenek voltak a jellemző szervezeti megoldások, milyen szerepet játszottak a személyes kapcsolatok, hogy alkalmazták a mindennapi praktikákat a homályosan megfogalmazott és változékony normák mentén alakuló cenzúrarendszerben, milyen volt a "jó" és milyen a "rossz" cenzor,

Bryan Cartledge ebben a munkájában a magyar olvasó számára újszerű megközelítéssel mutatja be a történelmi Magyarország sorsára végzetes trianoni békediktátumot. Egyrészt széles tablót rajzol a békekonferencián részt vett győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, s következményeiről, másrészt a sorsfordító eseményeket két magyar politikus életútjába ágyazva ismerteti. Az egyikük a naiv, hiszékeny vezetőt megtestesítő Károlyi Mihály, aki a magya

Az ifjú Hans Heinz Rehfeldt 18 évesen legénységi állományú gránátosként (közlegény) került a keleti frontra 1941. novemberében az elit Großdeutschland gyalogezred önkénteseként, hogy egy 8 cm-es aknavető kezelőjeként azonnal a Taifun hadművelet harcaiban találja magát Moszkvától délre, Tula térségében. Naplója 1941. október 26-án kezdődik, amikor a neuruppini pótzászlóalj bakái az ezredzenekar vezetésével lelkesen vonultak át a városon, ki a pályaudvar

A kötet az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából Szegeden 2017-ben rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká formált változatait tartalmazza. A szerzők több nézőpontból vizsgálják az 1867. évi emancipációs, valamint az 1895. évi recepciós törvény elfogadásának történeti előzményeit, a zsidóság jogállásának középkortól követhető változásait, részletesen annak reformkori, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatti, valamint

Amikor a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754-1838) a világtörténelem egyik lesikeresebb, ugyanakkor legellentmondásosabb politikusa; Franciaország külügyminisztere, miniszterelnöke. Az arisztokrata családból származó ifjú gyermekkora óta rokkantsággal küzdött, így számára csak az egyházi pálya maradt. Ugyanakkor imádta a nőket, és nagy összegekben kártyázott. Hatalomra juttatta, majd elárulta a Bourbonokat, a forradalmat, Napóleont és újra a Bourbonokat. Pénzér

A jelenünkre jellemző sodró erejű információáradat elfedi, hogy az egymást követő generációk egyre kevesebbet tudnak szüleik történeteiről. A családokban fogyatkoznak a jó hangulatú tereferék és a meghitt vallomások, a mindennapi hajszában ugyanis nemigen adódik idő arra, hogy beszéltessük, faggassuk anyáinkat, apáinkat. Ez az írás egy nyugdíjba kényszerült restaurátor "levele" külhonban élő fiának, amellyel - mintegy elmaradt beszélgetéseik pótlásaké

Anna már nem győzte számon tartani, hányszor gáncsolta el a sors. De most majd kiáll az igazáért... Oniszkó Anna zsarnoki mostohaapja árnyékában nőtt fel. Most tizenévesen elhatározza, hogy megszökik tőle, és megvalósítja álmát, hogy tanár legyen. De ez Ungvár, Csehszlovákia, a naptár az 1938-as évet mutatja, és a történelem darabokra tépi Anna életét. Háborús veszélyek közepette, olykor legközelebbi hozzátartozói által is megcsalatva, Annának erőt kell

"Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zöldellő faág és a csillagos ég." A csöndben őzek, dámvadak osonnak le a "kopolyához"... - írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a növény biológia professzora, két teljes napot egyedül eltöltve a Nagynyíri-erdőben. Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképező kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felnőtt férfi, családapa kutatói munkáival összekapcsolódó utaz

A hercegnő utolsó napjainak igaz történetét soha nem mondta el senki. Ez a könyv erre tesz kísérletet. Martyn Gregory újságíró, médiaszemélyiség a franciaországi tanúk, rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvek és vizsgálatok alapján, a baleset utáni nyomozás eredményeire támaszkodva próbálja objektíven rekonstruálni, mi is történhetett valójában az utolsó napokban, órákban. A szerző lépésről lépésre bizonyítja be, hogy Dodi apjának, Mohamed Fayednek

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemz

A magyar Szent Koronával kapcsolatban számos kiadvány látott már napvilágot, ezek jelentős része azonban ma már tartalmilag és formailag is elavultnak számít. A brosúra nem kíván a nagyobb formátumú történelmi-művészeti albumok versenytársa lenni, azonban a jelenleg elérhető, kisebb terjedelmű kiadványoknál jóval több tartalmat nyújt. Ezt elsősorban az Országház saját tudástára, valamint a 2016 februárjában készített új Korona-fotók biztosítják.

Az olvasó a kötet évszázadokon átívelő, Európa különböző államaihoz kapcsolódó tanulmányain keresztül ismerheti meg, hogy a különböző korok, az eltérő gazdasági súllyal rendelkező államok milyen módon biztosították hadseregük, illetve az egyes háborúk pénzügyi hátterét, milyen azonos, de mégis eltérő válaszokat adtak a felmerülő problémákra, és milyen hatással voltak a hadi vállalkozások a gazdaságra és annak szereplőire. A háborúkat nemcsak

1935-ben születtem, tehát ahhoz a még élő korosztályhoz tartozom, akik nem könyvekből – vagy nem csak azokból – ismerik hazánk XX. századi nagy eseményeit. A résztvevők közvetlen élményeit hallgathattam az I. világháborúban történtekről. A hamarosan követő II. világháborút már magam is átéltem. Nekem emlékeim vannak a felszabadulás élményéről, az újat kezdés valóságáról. A csodavárás reménykedéseiről és a csalódásokról, a torzult reménye

"Valóban frontország volt-e az 1990-es évek elején Magyarország a déli határainkon kialakult háborús helyzet miatt? A kötetben szereplő dokumentumok és a bevezető tanulmány minden bizonnyal meggyőzik erről az olvasót, de ezen túlmenően szeretnék felidézni egy, ezt a kérdést élesen megvilágító eseményt 1991 őszéről. Antall József miniszterelnök 1991. október 27-én Brüsszelben tárgyalt az Európai Közösséghez történő társulás kérdéseiről, amikor arr