Történelem vásárlás

A kötetben található írások között persze különböző műfajú dolgozatokkal találkozhat az olvasó. Vannak köztük tudományos kutatás eredményeként létrejött tanulmányok, de rövidebb, ismeretterjesztő célzattal megírt munkák is. Ám mindegyikre jellemző, hogy helytörténeti vonatkozásokat tartalmaz elsősorban.

Van az úgy, hogy az ember élete delén végre megnyugszik és él mint Marci Hevesen. Nagy Antal kalandos életében véget érni látszott a kis magyar odüsszeia. 34 éves korára szolid egzisztenciát teremtett, családot alapított és feleségével együtt gondoskodott két kisfiuk neveléséről. A deus ex machina 1968 végén következett be, amikor a Belügyminisztérium "fejvadászai" megkeresték az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékáni hivatalában azzal az ajánlatukkal, ho

Sümegi Vilmos - újságíró és lapkiadó, országgyűlési képviselő és mecénás, a Balaton lelkes apostola és a Tulipán-mozgalom rendíthetetlen támogatója, kurucos hazafi, aki haláláig Kossuth Lajos katonájának tartotta magát. Ott volt, amikor ítéletet hirdettek a tiszaeszlári perben, amikor eltemették Kossuth Lajost, és amikor megválasztották Kossuth Ferencet. Ott volt, amikor az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőházi ülésterem bútorzatát, amikor a

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Agrártudományi Szakosztályának szervezésében 2011. április 11-én emlékülést rendeztek Nyárády Erazmus Gyula, a nagy hírű gondolat, hogy Váczy Kálmán és Bartha Sándor 1988-s könyvét (Nyárády Erazmus Gyula a természettudós) újra közzé kéne tenni. A tervezgetés rendjét úgy döntöttük, hogy kiegészítjük a kötetet az emlékülésen elhangzott szövegekkel. Kutatásainknak talán legfontosabb eredménye, hog

Napjainkban ismét - a történelem során korántsem először - reneszánszát éli a történeti biográfia. Aligha van olyan történeti műfaj, amely jobban érdekli a nagyközönséget, mint az életrajz. Másrészt számos történész is szívesen áldoz időt, energiát egy-egy kiemelkedő vagy éppen a fő folyamatokat a háttérből befolyásoló személyiség pályaképének és azt megalapozó, befolyásoló életkörülményeinek, az őt ért hatásoknak a feltárására, illetve a

M. Tayyib Gökbilgin nemzetközi szinten publikáló tudós volt, aki ismerte azokat a nyelveket, amelyek szükségesek az oszmán források megfelelő elemzéséhez. Gökbilgin azonban annak a generációnak a sarja, amely identitását az Oszmán Birodalomból a Köztársaságba örökölte át. Személyesen volt szemtanúja annak, hogy a súlyos háborús körülmények után tulajdonképpen hamvaiból született állam Atatürk keze alatt hogyan nyerte el életképes, hosszú távú jellegé

Boncza Berta személye több mint száz éve foglalkoztatja az irodalomtudomány, a képzőművészet és a publicisztika művelői mellett az irodalomkedvelőket is. A szerző, aki Boncza Berta rokona is egyben, ezért is vállalkozott családtörténetének feldolgozására, egyúttal kísérletet téve személyiségének, cselekedetei mozgatórugóinak megértésére. Ez a kötet a téma által megkövetelt alaposságú kutatómunkára, adatgyűjtésre és -rendszerezésre támaszkodik. Az ú

Két királyról szól ez a kötet. Apa és fia nagyon különböztek egymástól. Az egyiknek a nevét és törvényeit ma is emlegetik, idézik némelyik mondását, és sokan még azt is tudják, hogy a maga korában ő volt a legműveltebb, legtudósabb király egész Európában – míg a fiának sokan még a nevét sem képesek felidézni. Könyves Kálmán az egyik, és II. István a másik. Nagy apának kis fia – ez sokszor az utódok sorsa. A Magyar királyok és uralkodók sorozat

Az európai államosodási folyamatok (államok születése, átalakulása vagy megszűnése) történetileg szinte permanensek voltak. A XIX. század a nemzetállami törekvések előtérbe kerülését hozta, majd a XX. század két véres világháborúja újrarajzolta Európa politikai térképét. A Szovjetunió hidegháborús veresége után korábbi befolyási övezetében új államosodási hullám játszódott le. A Kárpát-medence államföldrajzi viszonyai az 1867-es kiegyezéssel ka

Székely, avagy Dózsa György 1514-ben "15 perc hírnév"-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 150 évben kialakult képet vizsgálja és változását (illetve változatlanságát) mutatja be. A lázadás ugyan múló epizód volt a Magyar Királyság életében, és jóllehet valós problémákat is a felszínre hozott, de a "nép" mégsem alkotott róla meséket, történetek

"Leültem anyám ágyára, és szépen sorban végig néztem a doboz tartalmát, az 1980-ban kelt, anyámnak szóló, Alexander Godwin és még négy férfi által aláírt csaknem tízoldalas levelet, a fényképeket tartalmazó borítékot és azt a kis vászonzsákot, amely a királyné palástját és a nagyon régi iratokat őrizte. Az iratokat kivettem, majd a dobozba tettem, gondoltam, az olvasgatásra bőven lesz még időm. Érdekes remegés futott végig rajtam, ahogy óvatosan kihúzt

Magyar múlt riporter szemmel (1945-1990) "Beteg a világ. Nagyon beteg" Ezt nem én mondom, s nem is Speidl Zoltán, hanem egyik 90 éves riportalanya, aki egy hajdan életképes tanyán már csak tengődött a nyolcvanas években. A szerzővel együtt mit is mondhatnánk neki a világ betegségéről? Hogy majd meggyógyulunk? Speidl Zoltán ezekkel az írásokkal elszámol a múlttal.

Aki ma Hortobágyra téved, már nem ismer rá az egykori 12 zárt tábor helyszíneire. Eltűntek az épületek, az egykori ősgyepre telepített rizs- és gyapotföldek, és a több kilométer hosszan kiásatott öntözőcsatorna-rendszerek nyomai is csak alig fellelhetők. Az 1950-es években szovjet mintára meghonosított irreális hasznosítási tervek helyett mára a természet visszavette jogait a Hortobágyon, legelők és védett erdők jellemzik a tájat. A több ezer kitelepített sz

A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlen

A könyv a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság veteránjainak visszaemlékezései alapján mutatja be az afganisztáni háborút, amelyet Dmitrij  Usztinov, a Szovjetúnió védelmi minisztere „egy korlátozott szovjet kontingens Afganisztánban való tartózkodásának" nevezett. Olyan kontingensnek, amelynek sosem sikerült úrrá lennie Afganisztán területének 20 százalékán, és amely nem tudta megtörni a megszelídíthetetlen afgánokat. I. fejezet: Az afganisztáni hábor

A kötetben a modern magyar história és a zsidók viszonyáé a főszerep. Gerő András megkísérli röviden áttekinteni a tipikusnak tekinthető értelmezéseket, és természetesen törekszik saját interpretáció kialakítására is. A szerző megállapítja: úgy tűnik, mintha lenne egységes nemzeti történelmi látószög; s így lenne egységes nemzeti történelem, azaz lehetne egyneműsíteni a jó néhány esetben egymás ellenére érvényesülő történeteket. Gerő András

Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer-akkád és az erdélyi jelek összehasonlítására vezették. Így bizonyítva egy nyolc-kilencezer éve a Kárpát-medencében írással rendelkező népnek a létét és továbbé

Képes emlékkönyv a doni áttörés 80. évfordulója alkalmából.

"Érdekfeszítő detektívtörténet, de nem regény, hanem maga a valóság. Milyen egyszerű a megfejtés, és mégis ennyi időt kellett várni rá! Pannonhalmi tanáraim 60-65 éve még azon vitatkoztak, melyik Béla király jegyzője volt. Én meg készítek egy filmet III. Béláról, és a hősödből gyilkost csinálok mendemondák nyomán. Gábor, Gábor, ha 2 évvel korábban értesülök nagyszerű megfejtésedről. Jankovics Marcell Dr. Horváth Gábor fiatal történész, a szeged

A diktátorok két legfontosabb eszköze a hatalom biztosítására: a terror és a kultusz. Sokan a kultuszt csak afféle járulékos jelenségnek tekintik, a diktatúrák visszataszító, ám marginális velejárójának. E kötet azt bizonyítja be, hogy a személyi kultusz a diktatúrák nélkülözhetetlen alkotóeleme. Frank Dikötter, a Hongkong-i Egyetem professzora szerint a diktátorok személyi kultusz kiépítésével tudják leghatékonyabban megszilárdítani uralmukat. Az ázsiai