Történelem vásárlás

A nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a már hanyatló, de még roppant erős Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással. Rusz (varég) hajósok támadnak meg egy apró magyar szálláshelyet, rabul ejtve annak lakóit. Álmos, a megyerek fejed

Kereken száz esztendővel ezelőtt, az elveszített világháború, a forradalmak, a megszállás, a terror és a trianoni békekötés traumái után a Horthy-rendszer lázasan igyekezett meghatározni önmagát. A kísérletet nem csupán a nacionalista-irredenta retorika és az antiszemitizmus fellángolása jellemezte, de keresztény belső feszültségek is felszínre törtek, elsősorban a két nagy protestáns, illetve a római katolikus egyház között. 1921-ben Pécs, Baja és a közt

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. - Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Jelen tanulmánya a magyar őshaza, azaz a Magna Hungaria kérdéskörét igyekszik felderíteni a korai források felhasználása segítségével. Itt nem csak a történettudomány lehetőségeivel él a szerző, hanem a nyelvtudomány és a korai diplomácia iratainak, valamint a kors

Tartalomajánló Márciusi számunkban a nagy földrajzi felfedezők személyiségét és tetteit vesszük szemügyre. Milyen mítoszok és legendák fűződnek hozzájuk? Mi ezekből az igazság? Hogyan érték el szinte emberfeletti eredményeiket? Mi lett a további sorsuk? Miként járultak hozzá az európai tengeri hatalmak hódításaihoz, az emberiség tudásának bővüléséhez és a világkereskedelemhez? Hogy bántak az őslakosokkal? Összeállításunkban öt felfedező nyom

A magyar királyi Országos Levéltárban mindazok az oklevelek, iratok, melyek a mohácsi csatát megelőző időben keltek, Diplomatikai Osztály nevezet alatt egy külön gyűjteményben vannak egyesítve. E gyűjtemény 35802. számán mintegy 9500 különféle minőségű pecsét találtatik. Ezekről a pecsétekről hivatalos megbízásra dr. Csánki Dezső országos levéltári fogalmazó úr betűrendes mutatót készített, melyet a nagyméltóságú Belügyminisztérium 1

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyház

Az 1841-ben megjelent, ma már igazi kuriózumnak számító könyv kiváló kultúrtörténeti, gazdaságtörténeti és történelmi érdekességeket mutat be a tisztelt Olvasó számára. Nemcsak a korszak pénzeit, de azok megjelenését és verésük körülményeit is bemutatva törekedett a szerző minél sokrétűbben feltárni az Árpádok korában megjelent és forgalomban lévő érmék történetét.

Az olvasó ne számítson afféle "beszélgető-könyvre". Nem egy szokásos interjúkötetről van szó, mert bár a szövegben előfordulnak rövidebb-hosszabb párbeszédek is, de jól tördelt, jól olvasható monológok is. A könyvben vannak riportelemek, de ami igazán fontos az az, hogy egy jól tagolt, talán nem túlzás azt mondani, hogy olvasmányos, élvezetes könyvről van szó. Tulajdonképpen minden olyan Vona Gáborral kapcsolatos kérdésre van válasz, amely az olvasót

Ha megvizsgáljuk a krónikákat és legendákat, melyek Attiláról szólanak, vajmi sokszor és sokféleképpen találkozunk a romboló, az alapító, a pokoli, a hittudós, az erényes s ki tudja hányféleképpen...

„A végső cél az volt, hogy a más-más témát kutató, eltérő lokális keretek között vizsgálódó, különféle léptékű megközelítést alkalmazó kutatók eredményeiből a háborús kutatások sokszínűségét tudjuk...

A magyar ősvallásról írásos nyomok nem maradtak hátra, így zömében a XIX. század gyűjtőmunkája és néprajz tudománya volt az (itt meg kell említenünk Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Kállay Ferenc, Kálm...

• Magyar történelem
Mert igaz, hogy sem én, sem más nem tudja a székelyek eredetét okiratilag bebizonyítani, nem is lehetséges, mert azok a vitéz, Európát reszkettető húnok, bizony hártyára írt okmányokat nem hagytak hátra, hisz ők csinálták és nem írták a történelmet.” „Nagyon jellemzőnk tartom, hogy a székelyek késő letelepítésének elméletét, jobban mondva rögeszméjét, mind olyanok szellőztetik, akik a Székelyföldön nem jártak, a székely népet, annak földjét, e nép sajátságait, nyelvét, intézményeit, régibb államszerkezetét, öröklési viszonyait nem ismerik, s felületességükből ítélve, még a múltját sem tanulmányozzák, legalább nem kellő alapossággal: hanem felragadnak egy puszta állítást, s azzal szélmalomharcot folytatnak a történelmi igazságosság ellen.”

• Politológia
A nagy forrásbázisra épülő munka a dualista Magyarország háborús belpolitikájának egyik legbonyolultabb problémáját, a választójog kérdését tárja fel. Az első világháború történetével foglalkozó szakirodalom többsége ugyan foglalkozik a választójog ügyével, de a probléma részletes feltárására és elemzésére eddig még nem került sor. A szerző, a téma teljes körű vizsgálata során a levéltári források felhasználása mellett a Képviselőházi Naplóra, a választójoggal kapcsolatos tervezetekre, a politikai vezetők levelezéseire, a pártok különféle dokumentumaira, a sokrétű sajtóra, valamint a választójogi törvénytervezetet tárgyaló parlamenti bizottság jegyzőkönyveire támaszkodott. A könyv nyomon követi a törvényjavaslatról és magáról a választójogról kirobbant parázs vitákat, és egyben árnyalt, korhű képet ad a korszak politikai közgondolkodásáról, a meghatározó politikai erővonalakról, a konzervatív erők értetlenségéről és megalapozatlan félelméről a demokratikus jogok kiterjesztésére vonatkozóan, amely csak tovább fokozta a korszak elmélyülő társadalmi válságát.

• Magyar történelem
„Az oroszok azt mondták, hogy semmit sem szabad beszélni arról, ami odakint történt. A mutatóujjukat a szájuk elé tették, vagyis erről kussolni kell” – a visszaemlékezők szerint ezt mesélte Drávóczi Ferenc, aki még a ’70-es években is gyakran megismételte ezt a mozdulatot. Az egykori lovasberényi rendőrkapitány egyike volt annak a Gulagra elhurcolt öt falusi férfinak, akik súlyos árat fizettek az éppen elveszített második világháború jelképes „újrajátszásáért”. 1946 júniusában, a búcsú napján véres verekedés tört ki a szovjet megszállók és a helyiek között a Székesfehérvár melletti faluban. A katonák benyomultak a János vitéz című daljáték előadására, megzavarták azt, néhány tucatnyian a falusiak közül pedig szembeszálltak velük. Az előadás három főszereplőjét, így a János vitézt játszó parasztlegényt, valamint a falu jegyzőjét és rendőrkapitányát gyorsított eljárással Szibériába deportálták, ketten közülük sohasem tértek haza. Az események az egész közösség életét örökre megváltoztatták. A díjnyertes újságíró (Pulitzer-emlékdíj, Gőbőlyös-díj) az oknyomozó újságírás eszközeivel egy olyan történetet tár elénk, amely ennek az öt férfinak a sorsán és a megmentésükre szövetkező falusi kisközösség életén keresztül mutatja meg, milyen dilemmákkal kellett szembesülniük az embereknek a diktatúra felé sodródó, megszállt országban. A könyv azonban ennél többről szól: a bátorság vagy a gyávaság, a felelősségvállalás vagy az önfelmentés, az önfeláldozás vagy az árulás, az állhatatosság vagy a gyengeség közötti mindennapi választásainkról.

• Hadtörténet
A „ludovikás” kifejezés az idők folyamán a magyar köztudatban összeforrt a férfiasság, a hazaszeretet és az önfeláldozó bátorság fogalmával. Kik voltak ezek a bátor, fegyelmezett, nagy tudású és művelt, magasan képzett katonák, és kik az ő kései utódaik? Róluk, egykori és mai ludovikásokról szól ez a könyv.

• Magyar történelem

• További könyveink
A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat legújabb kötete Miskolczy István átfogó műve a középkori kereskedelemről. Ismerteti a különféle területeket – Mediterráneum, Északi-tenger, keleti kereskedő útvonalak –, a kereskedelem szervezeteit, a közlekedési eszközöket, a szokásokat, illetve a különféle portékákat, amikkel a középkor századaiban a kereskedelem folyt.

"Miért hurcolták el férfiak, nők és gyermekek millióit, hogy elgázosítsák, agyonlőjék, halálra éheztessék, agyonverjék vagy egyéb eszközökkel gyilkolják meg őket? Mi volt e népirtás helye az összes többi szörnyűség között, amit a nácik elkövettek? Az utóbbi két és fél évtizedben számos televíziós dokumentumfilm-sorozatot készítettem a nácizmusról és a II. világháborúról, de egy pillanatra sem hagytak nyugodni ezek a kérdések. [...] A holokauszt a