Történelem vásárlás

Miért voltak a 20. századi finn vezetők "okosabbak" a közben egymást gyilkoló, a politikából egymást kiszorító magyar eliteknél? Mit tudtak Suomi vezetői, hogy a bő száz éve még valamivel elmaradottabb államuk ma háromszor fejlettebb nálunk? Hogyan sikerült a múlt század hat történelmi fordulópontján jó döntéseket hozniuk, miközben a magyar politika mind a hatszor elbukott? Finnország miért és hogyan tudott a világgazdaság félperifériájáról - Köztes-Eur

A napjainkban zajló megemlékezések súlypontja általában maga az 1919-es békekonferencia, az ott született, a magyarság számára tragikus és még a ma élő nemzedékek számára is annyira fájdalmas döntések és következményeik bemutatása. Az okok azonban a közvetlen előzményekben, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. őszi összeomlásában, valamint a világháborúhoz vezető folyamatokban és a háború alatt - komoly vitákban - született döntésekben rejlenek. A könyv

"Ez a kötet azért emelkedik ki a dokumentum-kötetek sorából, mert igyekszik a szövegeket az egykorú történések, meghívások hátterével ábrázolni. Szerencsésnek mondható az egyes beszédek előtt a genius loci megidézése, hiszen ez inspiráló volt az adott esetben. Képzeletben az olvasó is részese lehet azoknak az élményeknek, amelyeket Mindszenty bíboros egykor megtapasztalt. Hogy mennyire nyitott szellemiséggel rendelkezett a Főpásztor, azt a különböző felekezet

A kötet, amelyet kezében tart a Tisztelt Olvasó, egy három évtizede indult program végeredményének negyedikként megjelenő darabja. Ezúttal nem követtük a kronológiai sorrendet - a török kort tárgyaló III. kötet után a város dualizmus kori fejlődését bemutató VI. részt adjuk közre. Az ok kettős: egyrészt Pécs történetének egyik legdinamikusabb, jövőjét máig hatóan befolyásoló korszáról van szó, mely során gyökeresen átalakult a mintegy háromszorosár

Álmosok és a kende Honfoglalás körüli kérdések Törzsek és a megszállás Törzsek feloszlása Fejedelmek Szent István király Ispánok rendje Vitézlők rendje és a szabadok osztálya Várispánságok Vármegyék Hadifoglyok és szolganépek Bírák Országgyűlések Aranybulla Aranybullával kapcsolatba hozott törvények Koppány. Gyula. Ajtony

Példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi "palotaforradalma": hogy a Trianontól kezdve vesszőfutásra kényszerített rend megpróbál újra gyökeret verni ott, ahonnan elűzték. Szórványos híradások jöttek arról, hogy a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai harcba indultak, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Ma

A trianoni békének nevezett, ránk erőszakolt okirat előreláthatólag a közel jövőben életbe lép, s így a becikkelyező törvény minden valószínűség szerint nemsokára ki fog hirdettetni. Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél sz

Mint nemzeti történelmünk legrégibb kora, úgy hazai történetírásunk kezdete is homályba van burkolva. Hazai történetírásunk atyjának még csak nevét sem ismerjük. A legelső magyar ember által írott magyar történelmi munkát a névtelen jegyző munkájának, röviden Anonymus munkájának szoktuk nevezni. E munka A magyarok tettei címet viseli s tárgyát a honfoglalás története képezi. Bár hazafias lelkesedéssel, nagy nemzeti önérzettel van írva s krónikáink kö

A kötet elsőként foglalja össze a két világháború közötti egyetemi önkéntes munkaszolgálat történetét, működését, nemzetközi beágyazottságát. A munkaszolgálat fogalomkörébe vonható rendszerek a korszak Európájának jellegzetes termékei voltak, az első világháborút követő munkanélküliség felszívására, közmunkák ellátására jöttek létre. A náci Németországban államosították, a propaganda szolgálatába állították. Magyarországon rövid é

Wim Aloserij átlagos holland férfi, nem meggyőződéses ellenálló, vallását, identitását tekintve sem tartozik a náci rezsim üldözöttei közé. Egyszerű állampolgár a németek által elfoglalt országban, aki véletlenül lesz a történelem sodró eseményeinek áldozata: megmenekül három koncentrációs táborból, majd túléli egy náci börtönhajó, a Cap Arcona bombázását. Ám mostoha életkörülményei ellenére mindvégig az alapvető emberi értékek mentén hozza

Széki gróf Teleki Pál 1939. február 16-án másodszor lett Magyarország miniszterelnöke. A tragikus véget ismerjük... de hogyan gondolkodott feladatáról, az ország lehetőségeiről, a nemzetközi és elsősorban európai politikáról a tudós-politikus? Az mind kiderül e rendkívüli kötetből, mely Teleki 1939-ben elmondott kilenc beszédét tartalmazza. Okos, alapos beszédek ezek, rendkívüli éleslátásról és tudásról árulkodnak, egyszerre kis magyar történelmi-tört

E tanulmánykötet - az 1956-os Intézet 2023. évi évkönyve - az 1945 utáni időszak elitjét érintő konfliktusokat vizsgálja. Konfliktusok zajlottak az eliten belül, az uralom gyakorlása során az elit és más társadalmi csoportok között, és az eliten kívül is. Tanulmányaink a kérdés historiográfiájával, az eliteken belüli összecsapásokkal, az elitstátusz elvesztésével és megszerzésével összefüggő konfliktusokkal foglalkoznak, többnyire magyar, de esetenként

A magyar történettudományi szakirodalom ide s tova már 200 éves és kétszáz esztendő után ez a könyv az első, amely népünk honfoglalás-előtti történetét összefüggően tárgyalja. Ennek okát, részletesen és kímélet nélkül kielemezve, meg fogja találni az olvasó e mű lapjain. Ez a könyv, bármilyen hosszadalmas előkészülettel s szinte legyőzhetetlen nehézségek árán készült is, hiányos és sok sok kívánni valót hagy hátra. A szakember előtt szolgáljon

Az elmúlt évtizedekben százával születtek magyarországi városok és falvak, ipari és mezőgazdasági üzemek, illetve a legkülönbözőbb intézmények (iskolák, egyetemek, kórházak, színházak stb.) történetét feldolgozó könyvek. Ezek túlnyomó többsége az ún. város-, falu-, üzem- vagy intézménybiográfia műfajába sorolható. Szerzőik között sok a lelkes és lelkiismeretes helytörténész, akiket – történész képzettség nélkül – a települése vagy int

Kovács László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a kora Árpád-korból származó, pontosabban az 1000-1141 között veretett zárópénzű kincsleletek nyomába ered. A szerző számos, a lelet megtalálásának idejére, módjára, összetételére vonatkozó híradást is összegyűjtve, az előkerülési helyek korabeli és mai nevének ábécésorrendjében állította össze a jelen katalógust. Az olvasó egy új

A szerző korábban megjelent, de szűkebb szakmai közönséghez szóló Mindszenty-kutatásainak eredményeit ez a kötet immár a legszélesebb közönség elé tárja, benne az Amerikai Egyesült Államokban és Londonban őrzött, idáig ismeretlen levéltári forrásokat értékeli. A britek már 1946-ban arra a következtetésre jutottak, hogy a bíboros politikai téren a történelmi pozícióját messze meghaladóan cselekszik. Később a budapesti amerikai nagykövetség egész appar

A magyar válogatott első gólszerzője - hazai pályán és idegenben is. Az első angliai magyar mérkőzés győztes góllövője. Az FTC első bajnokcsapatának balszélsője. Az első "doktor labdarúgó". Borbás Gáspár a magyar foci hőskorának egyik legfontosabb alakja. Nevét az összes hazai futballtörténeti könyv jegyzi, de a két világháború közötti politikai szerepvállalását és a holokauszt alatti embermentésben játszott szerepét feltáró életrajza most jelenik

Egy év híján négy és fél évtized történetével kellett szembe néznie az MSZMP éppen aktuális vezetőinek 1989-ben. A "kimondhatatlan és soknevű bizottság" - bizonyos szellemi és politikai függetlenséget is élvezve - Grósz Károly irányításával (ez az irányultságot is eleve meghatározta a krízis) a válság kezelése módozatainak kidolgozá- sára jött létre. Tagjai a "kádári konszolidáció" kipróbált káderei voltak, életkoruk függvé- nyeként más-más id

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. - Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság fennállása óta kiváló figyelmet fordított a régi korból, a mohácsi vész előtti időkből származó magyar címeradományokra. Kiadványainak minden egyes füzete közölt egy-egy ilyen címerképet színes másola

Zsoldos Attila: Gizella. A keresztény hit túszából első magyar királyné Csákó Judit: Kegyes királyné vagy ármánykodó asszony? Bajorországi Gizella a krónikairodalomban M. Lezsák Gabriella: László Gyula kolozsvári évei, 1940-1949 Szabados György: A "termékeny bizonytalanság" jegyében. Kettős honfoglalás. László Gyula elméletéről az írott források alapján Hoppál Mihály: A honfoglaló magyar nép élete. László Gyula az ősi magyar hitvilágról Kántás