Történelem vásárlás

A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal

A Magányos háború a rozsavai kurd nők drámai történetét meséli el. Az Iszlám Állam sokáig legyőzhetetlennek tűnt, de a háború sújtotta Szíria északi részén a kurd közösség jelentős győzelmet aratott felette, a női milíciák pedig különösen fontos szerepet játszottak az Irakban ostromolt civilek tízezreinek megmentésében. Kik ezek a rozsavai forradalmár nők, és milyen tanulságokat hordoz a történetük? Miben különböznek az iraki kurdoktól, hogyan harc

A XX. századi magyar történelem egyik sokat idézett, politikai vitákat kiváltó eseménye volt a 2. magyar hadsereg tragikus története 1942-43-ban. A szerző feltárta a fennmaradt és elérhető levéltári forrásokat, felkereste a még élő résztvevők többségét, és a feledés homályába merült korabeli naplókat, feljegyzéseket is bemutat. A könyv a 2. magyar hadsereg történetét az adott kor politikai és katonapolitikai viszonyai közé beágyazva elemzi. Nem ad közre

Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmét, amely a reformpolitikus Nyáry Pálhoz fűzte, és tanúi lehetünk az ünnepelt Laborfalvi Róza megismerkedésének, majd házasságának Jókai Mórral, a színésznők „konkurenciaharcának” is.

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra az 1920-as években, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak és elkövetőinek névsorát, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyész-helyettes egy bizalmas jelentésében több esetet is feldolgozott, de munkája politikai okokból félbemaradt, és nem jelent meg, ahogy Fényes László újságíró gyűjtése sem. Míg a Horthy-korszakban tagadták vagy kisebbítették a gyilkosságok tényét, 1945 u

"A közvélekedéssel szemben a történész nem időutazó. Elmúlt korok forrásokba rejtett üzeneteit dekódolja a mindenkori jelen számára. Ismeretlen világok, ismeretlen kultúrák gondolkodását, hétköznapjait, törekvéseit és traumáit közvetíti. Értelmez és elemez, összefüggéseket keres és folyamatokat igyekszik felismerni, bemutatni. A történetírás a látszat ellenére nem a múltról szól, hanem a jövőt igyekszik előkészíteni. Értéket ment, értékeket kuta

Aki népe igaz történelmét ismeri, nemzete femmmaradását elősegítheti, de a szükséges mértékű önfeláldozás is erősíti a nemzetet. Aki idegen országban keres boldogulást, az népének fennmaradási esélyét rontja. Ne légy nemzeted sírásója!

Az Országház biztonságának és a zavartalan parlamenti munkának garantálása komoly kihívást jelent - 1912-ben kifejezetten ezzel a céllal alakult meg a Képviselőházi Őrség. A 2012. december 28-án újjászervezett testület feladata az Országház és a hozzá kapcsolódó épületek külső őrzése, az azokba belépő személyek biztonsági ellenőrzése, a csomagok, áruk és postai küldemények biztonsági vizsgálata, az Országgyűlés elnökének teljes körű személyi v

A kötet, valamint az ezek alapjául szolgáló, Szabadság tér '56 című televíziós műsorsorozat közös múltunk, a huszadik századi magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetének kíméletlenül őszinte feltárását tűzte zászlajára. S egyben tisztelgés az ismert és az ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete lőtt, akik az évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel elveiket, s akik mindannyiunknak példát mutattak. Isten adjon er

Esterházy Lujza (Nyitraújlak, 1899 - Párizs, 1966), a két világháború közötti csehszlovákiai magyar katolikus értelmiségi mozgalom egyik vezető személyisége. Meghatározó szerepet vállalt a Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület, az Actio Catholica reformmozgalom valamint a szlovákiai katolikus nőmozgalom magyar tagozata megszervezésében. Együttműködött a keresztény egyetemista Prohászka Körök vezetőivel. Folyóiratukban, az Új Életben és más katolikus lapo

A három évtizede történt romániai rendszerváltás eseményeit egyre inkább történelemként emlegetjük, noha még sokak emlékezetében elevenen él, és jelenünket megannyi nyúlványával behálózza. Lőrincz József politológus Az átmenet közéleti értékei a mindennapi életben című könyvében említi, hogy 1989-1990 még nem a múlt, hanem "egy olyan jelen, ami elmúlt". Hogyha a közelmúltban lezárult szocialista korszak és az 1989-1990-es fordulópont különböző v

Milyen volt Kádár János és az ő országlása? Hogyan élte a nép egyszerű fiaként a Párt első titkárának egyszerű életét? Miért maradt velünk, ha egyszer letűnt a Kádár-világ? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Csaplár Vilmos Igazságos Kádár János című nagysikerű regénye. "Ismerős vagyok nekik, mosolygott Kádár János, csak nem tudnak hova tenni, mert a Kádár Jánost mindig gondterheltnek látják, amint éppen országos vagy nemzetközi ügyekkel bajlódi

Jeszenák János bárót, az első népképviseleti országgyűlés felsőházának tagját, Nyitra és Pozsony vármegyék kormánybiztosát 1849. október 10-én végezték ki Pesten. Legnagyobb bűne talán az lehetett, hogy Nyitra vármegye főispánjaként és kormánybiztosként "megyéjében eréllyel, felülmúlhatatlan hazafisággal s a körülmények által megkívánt célszerűséggel hivatásának dicséretesen megfelelt, s a közügy mellett mindenütt, hol alkalmat lel, ernyedetle

"Az Orion a magyar rádiózás, televíziózás és elektronikai berendezések gyártásának egyik sikeres gyára volt. Bikafalvi Máthé László 1957 és 1990 között dolgozott az üzemben. A könyv külön érdekessége, hogy a tévégyártás mellett a polgári és katonai híradástechnikai eszközöket is ismerteti.*

A kötetben szereplő tanulmányok egy része az Európai Unióról és a globalizációról kialakult közéleti diskurzusokkal foglalkozik, s igyekszik a tudományos eredmények alapján megítélni azokat. Az írások másik vonulata a tudományos kutatás által felvetett problémákra koncentrál. Eközben a történelmi perspektíva különösen fontos tanulságokkal jár. Az európai integrációs szervezetek alapítói maguk is a kontinensen sorozatosan zajló, sőt, onnan globálisan ki

Még nincs száz éve, hogy elhunyt Király János jogász, egyetemi tanár (1858-1929), mégis az ő nemzedékükkel ősi emlékezetünk szállt sírba. Magyarország öröksége elfelejtődött. Mintha nem is éltek volna őseink, történeti alkotmányunk, örök igazságunk elenyészett. Aki nem ismeri Magyarország történelmét, történeti alkotmányát, az erősen csodálkozhat azon, hogy egy jogász miért írt tanulmányt a koronázás szakrális kialakulásáról. A válasz pedig egy

Jelen kötet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2021. október 18-19-én megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet szerzői hét témakörben tárgyalnak társadalompolitikai, nemzetközi politikai kérdéseket, az iparral, a mezőgazdasággal, a kultúrával, a művelődéssel, az oktatással, a tudománypolitikával összefüggő problémákat, s természetesen a korszak több mint háromnegyedét kitevő ún. Kádár-korszak m

Az Európa nagy részét érintő, 1848-as forradalmi hullám után a politikai menekültek egyfajta nemzetek feletti valóságot hoztak létre, határokon átnyúlva. Olyan emberek között teremtődött kapcsolat, akik más körülmények között talán soha nem ismerték volna meg egymást. Kettős vonatkozással bíró jelenségről van tehát szó, amely az emigrációban élők történetén keresztül megjelenik: nemzetivel és nemzetközivel egyaránt. "Világpolgárság és honszeretet

Royall Tyler (1884-1953) neve talán kevéssé ismert a magyar olvasóközönség előtt, pedig az 1920-as évektől kezdve ez az amerikai férfi sok éven át élt hazánkban a Népszövetség alkalmazottjaként. A két világháború közötti pénzügyi rekonstrukciós kísérletek helyi felügyelőjeként és a magyar kormány tanácsadójaként Tyler páratlan ismeretekre tett szert hazánkat illetően: nemcsak a legfontosabb gazdasági, pénzügyi és politikai szereplőket tudhatta ismer

Kissé közönyös korunk nehezen hajlik az emlékezésre. Az eltelt 100 év, az első világháború centenáriuma, azonban kimondatja velünk, hogy az itt bemutatandó korabeli képeslapok, már nemcsak családi ereklyék, hanem a nemzeti emlékezetünk dokumentumaivá nemesedtek. Láttatni engedik a 20. század elejének győzelmet váró, de súlyos következményekkel járó szakaszát, benne az embert, a katonát, minden katonát; mögöttük a hátországot, a családok életét, aggodalm